Fotó: Siberia Ha szeretnél magyar lábbelit viselni, amit csak Neked szánnak gondos odafigyeléssel, akkor látogass el a következő mesterekhez. Fotó: Rekavago Vágó Réka, vagyis rekavago a magyar, női Manolo Blahnik. A Londonban tanult tervezőnő a részletekben rejlő izgalom s a kényelem elkötelezettje. A cipőkhöz való vonzódása gyerekkorából ered, amikor is versenytáncolt és ráébredt a kiváló lábbeli lényegére. Az egyedi tervezésű cipőinek csakis képzeletünk szabhat határt, arról nem is beszélve, hogy bizonyos kollekcióihoz táskákat is készít. Női cipőkészítő budapest city. Számos híres divattervező bemutatójához ő álmodja meg a magas sarkúkat, ebből kifolyólag a magyar hírességek, s az igényes közönség imádott cipőfelelőse. Főként a bőr a főszereplő, mint alapanyag, de sok helyen megjelenik a textil is. Akik igazán szeretik a szépet, azoknak megér egy látogatást az V. kerületi show room. Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest Ha a női közönségnek Réka Vágó, akkor az uraknak Vass cipő. Vass László volt az, aki a szakma hagyományait felébresztve megalkotta a kiváló bőrcipők boltját a Haris köz 2 szám alatt.
Jelenleg a műhelyben húszan munkálkodunk azon, hogy az ortopéd cipőink csak szerkezetükben legyenek ortopédek, küllemben egyáltalán ne látszódjon a valódi funkció. Kik vagyunk A Mestercipő Kft. székhelye Debrecen szívében, a belvárosban található a Szappanos utca 11. Virág Anna kalapkészítő. szám alatt. Fő tevékenységünk a méretes, exkluzív cipők, gyógy- és ortopéd cipők készítése, valamint egyedi készítésű lúdtalpbetét számítógépes felmérés alapján. A megalakításunktól napjainkig kizárólag egyedi méretvétel alapján több ezer pár cipőt készítettünk és adtunk át megrendelőinknek, ügyfeleinknek. Munkánk során sok tapasztalatot szereztünk és szakértelmünket folyamatosan tökéletesítettük. Jelenleg közel negyven fő szakember végzi munkáját cégüknél, melynek legfontosabb célja, hogy ügyfeleink maximálisan megelégedve távozzanak, és visszatérjenek hozzánk. Társaságunknál az ortopédorvoson kívül gyakorlott ortopédiai cipész és méretvevő szakember áll ügyfeleink rendelkezésére egyedi ortopédiai cipők/gyógycipők méretvétele, készítése, kiszolgálása céljából.
Új színt kapott a Sutor cipő. Szeretnénk, ha a cipészetünkben készült lábbelik egyedisége felismerhető lenne azok számára, akik már viselik a Sutor cipőt. Annak ellenére, hogy nálunk valóban nem készül két egyforma lábbeli, a stílus és a minőség következetesen felismerhető. Mikor cégnevet választottunk, úgy gondolkodtunk, hogy legyen rövid, és kifejező, ne legyen köznapi, de megjegyezhető is legyen; fejezze ki azt, amit csinálunk, állja meg a helyét és akár váljon fogalommá a cipőkészítésben. Ekkor jutott eszünkbe a mondás, ami aztán a cégünk nevét adta: "Suszter, maradj a kaptafánál" latin megfelelője a "Sutor ne ultra crepidam", mindkét nyelvben létezik ez a tréfás figyelmeztetés, hogy mindenki a saját kompetenciáin belül mozgolódjon. Majsai Cipőipari Szövetkezet - Majsacipő - MAJSA COMFORT. Plinius szerint (Historia naturalis 35, 36. ) egy varga Apelles képén kifogásolta, hogy egyik cipőn egy fűzőlyukkal kevesebb van, mint kellene; a művész megigazította a cipőt, de midőn másnap a sikerében elbizakodott varga az alak combját is kifogásolni kezdte, Apelles bosszúsan rákiáltott: Sutor ne ultra crepidam!
Belőle nőtt ki a rákoshegyi plébánia, mely 1941-ben lett önálló. 1950-ben Rákoskeresztúrt Budapesthez csatolták, s a XVII. kerület központja lett. A plébánia a templom melletti panelházban működik, az egyházközség tulajdona. Az egyházközség 1993-ban került át a váci egyházmegyétől az Esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. Szent Kereszt templom fotói Templomunk virtuális bejárása Szent Pál templom
A szécsiszigeti Szent Kereszt-plébániatemplom a magyar-szlovén határszél egyik legszebb temploma, mely a Szombathelyi Egyházmegye támogatásával, EU-projekt keretében 2011 nyarán külsőleg megszépült. A kis zalai település plébániatemploma, a mellette álló egykori Szapáry-Andrássy kastély, a revitalizált régi malom egyre több látogatót vonz, akik egyúttal biciklire pattanva a környék természeti szépségeit is bejárják. Az értékes barokk templom és a mögötte levő kastély – ma turistaszállóként is üzemel –a hajdani nyugat-dunántúli Szapáry grófi családnak köszönhető, akik az épületegyüttest 1750-60 között felépítették. A település a Szombathelyi Püspökség megalapításáig a Zágrábi Püspökséghez, azon belül a Bekcsényi Főesperességhez (ma Becsehely) tartozott. A kalandos múltú templomról és településről ez eddig sajnos semmiféle monográfia nem készült, pedig jelentős művészeti-történelmi értékekkel rendelkezik. Az egytornyú, lantablakos, tipikus dunántúli barokk templomba belépve a sok szép szobor, a freskók már gyerekkoromban lenyűgöztek, amikor a környékben nyaralva felfedeztem magamnak a határszéli táj szépségeit.
A sekrestyében a II. József által megszüntetett majki kamalduli remeteség templomának faragott sekrestyeszekrénye ( 1767) látható, amely a rokokó bútorművesség remeke. Harangok [ szerkesztés] A tornyok közül az északiban egy 560, a déliben pedig egy kb. 3200 kg súlyú harang lakik. A templom mint temetkezési hely [ szerkesztés] A templom kriptájában temették Károly Ambrus hercegprímás [akinek holtteste ma Esztergomban nyugszik] és Esterházy Ferenc grófot, valamint végrendelete szerint itt helyezték végső nyughelyére Fellner Jakabot is. [1] Fellneren kívül itt nyugszik még több más, az uradalom szolgálatában működő korabeli mester, illetve művész is. A templom jelene [ szerkesztés] A templomban általában naponta egy szentmisét tartanak, 18 órakor. Ez alól kivétel szerda, amikor reggel 7. 30-kor van mise, valamint a vasárnap és a jelentősebb egyházi ünnepek, amikor délelőtt 10 órakor tartanak szentmisét. A templomhoz tartozó Szent Kereszt-plébánia (más néven Tata I. plébánia) fíliái a dunaszentmiklósi plébánia, a baji Assisi Szent Ferenc -plébánia, a szomódi Szent Jakab apostol plébánia és a naszályi Krisztus Király lelkészség.
A munkálatok elkezdése előtt azonban kitört az első világháború, és minden elveszett. Az 1916-os tűzvészben leégett a plébánia, a harangozói és kántori lak. A megcsonkult plébánia építése fontos volt az egyházközösség számára, de a háború utáni nehéz körülmények között csak 1928-ban kerülhetett sor a munkálatokra. Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök 100000 lejt adományozott a plébánia felépítésére. Ehhez különböző adományok társultak. A munkálatok 1928. június 19-én kezdődtek és november 18-án szentmise keretében bejelentették az épület birtokbavételét. Az 1933-as évben az Oltáregylet anyagi közreműködésével kifestették a templombelsőt. Az 1945-ös évi bejegyzések szerint a templom háta mögött lebontották a harangozói lakást. 1948-ban tovább újították a templomot, főként az Oltáregylet jóvoltából. 1949-ben megtörtént a háború utáni első bérmálás, Márton Áron püspök végezte a ceremóniát. Templomépítésről a kommunizmus alatt szó sem lehetett. 1981-ben a templom melletti kertet is el akarták venni, hogy utcát nyissanak rajta, ám a főesperes-plébános a hívek sokasága miatt a már meglévő templom mellé egy deszkatemplomot építtetett fel rajta.
Az orgona mögött Pöckel bájos, pasztell színű falfestménye látható, mely a zenélő angyalokat ábrázolja. Az orgona a neves gráci cég egyetlen olyan orgonája, amelyet nem építettek át. Nemrég mindössze némi karbantartáson esett át, hogy eredeti szépségű hangján csendüljön fel. A templom legrégibb szobra egy középkori, fekete Szűz Máriát a gyermek Jézussal bemutató faragás. Szépen sikerült a tiroli stílusú Lourdes-i Szűz Mária oltár is, mely 1900 körül került a templomba. A szécsiszigeti kastély helyén eredetileg egyszerűbb vár állt. A Kerka mocsaras területén épült egykori palánkvár sok törököt látott. A középkorban Lenti elővára volt. A legnagyobb veszteség akkor érte a falut, amikor a török csatározások következtében 1631-57 között 191 lakos meghalt, míg további 36 török fogságba került. A templomépítő egyik őse, a törökverő Szapáry Péter élete német, osztrák és magyar írók jóvoltából bekerült az irodalom-, színház- és zenetörténetbe is. Az irodalmi műveket 1817-től adták ki Bécsben, Budapesten és más országban.
1960-ban a templomhoz kapcsolva elkészült a keresztelőkápolna és egyben gyóntatóhelyiség is. Az egyházmegyék területi rendezése során, 1993-ban Budakalászt a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez kapcsolták. Ez évben készül el a templom új liturgikus terének kiépítése is. Márványból állították fel a szembemiséző oltárt és a felolvasóállványt is. 1994-ben közadakozásból pótolta az egyházközség az 1944-ben elvitt harangot és a toronyórát is ekkor állították működésbe. Fotó: Ligeti Edina