A továbbiakban szeretném, ha a hunokat követő népek – türkök, ujgurok – múltját is megismernék a magyar régészek, ezért még tavaly felvettem a kapcsolatot Türk Attila régésszel is, aki szintén kapott meghívást Mongóliába. Sajnos, a járványhelyzet meghiúsította a kiutazást. A belkhi hun sír feltárása A belkhi hun előkelő sírból előkerült virágdísz A keleti biológiai háttér megismerése vagy így, vagy úgy, de hatással lesz a hun-magyar rokonság elméletére is. Ön melyik forgatókönyvet tartja a legvalószínűbbnek? Kiszűrhetjük például a keleti hunokat a hun kori hazai "masszából", vagy egyenesen a magyar genetikai hagyatékkal is egyezések lehetnek? Az eddigi archaeogenetikai eredmények nagyon biztatóak. Hun–magyar rokonság – Infovilág. Az ázsiai és európai hun kapcsolat mellett kimutatták az ázsiai hunok genetikai kapcsolatát a magyar Árpád-házzal is. Ez a megkérdőjelezhetetlen természettudományos eredmény igazolta a magyar krónikák állítását, miszerint az Árpádok hun származásúak. Ez megerősítette az én korábbi kutatási eredményeimet, amelyet történelmi, néprajzi és régészeti adatok felhasználásával alakítottam ki, amelyben sokszor konzultáltam tanáraimmal, kutatótársaimmal.
Sok kutató keresett meg az európai hunokkal kapcsolatban: volt, aki a lengyelországi hun leleteket és hunokkal kapcsolatos eredményeit osztotta meg velem, mások a Skandináviában maradt hun emlékekről közöltek publikációkat. Nagy megtiszteltetés volt, hogy bizonyos kérdésekben kikérték a véleményem. Nekünk annyi előnyünk van hozzájuk képest, hogy a vizsgálatba be tudjuk vonni a magyar krónikák adatait, a folklórkincsünket, valamint az ősi népzenei rétegeinket, és a természettudományos eredményeket meg tudjuk támogatni társadalomtudományi és bölcsészettudományi bizonyítékokkal is. Magyarország tehát a hun kutatás központja lehetne, ahogyan Mongólia az ázsiai hun kutatás fellegvára lett az elmúlt évtizedben. Ön hazánk ulánbátori nagykövete. Hun-szkíta-magyar kontinuitás? (11285143. kérdés). Tapasztalatai szerint a mongolok miként tekintenek a magyarokra? Él bennük valamiféle távoli rokonságkép? Hogy állnak ők a hun-magyar-mongol kapcsolatokhoz? A mongolok jó része rokonnak tekint bennünket, azon belül sokan úgy tudják, hogy a hunokon keresztül vagyunk rokonok.
Például a magyar álom és a héber halom, a magyar karám és a héber karam, a magyar pajta és a héber bajta szavakat vetette össze, amelyek alaki hasonlósága mellett jelentésükben is hasonlóak. Otrokocsi odáig is elment, hogy a magyar szót a héber gur igéből eredeztette. A belőle képzett magur szó szomszédot jelentett, és így a közel-keleti népek szomszédjaiként kaphatták a magyarok a nevüket. Otrokocsi volt az is, aki feltételezte, hogy a bibliai özönvizet követően telepedtek meg a magyarok a Kárpát-medencében, vagyis nem a honfoglalással érkeztek. Ugyanakkor, elődeivel szemben, elvetette a a török népekkel való bármilyen rokonságot Otrokocsi Fórus Ferenc Origines Hungariae c. munka (Wikipédia) A meglévő rokonsági elméleteket Bél Mátyás próbálta egységesíteni. Olvasta Otrokocsi művét, levelezett is vele. De beszerzett finn könyveket is. Arany János: Buda halála (elemzés) – Oldal 11 a 11-ből – Jegyzetek. A középkori elbeszélő forrásokban olvasható hun-magyar rokonságot sem vetette el. Kéziratban maradt szófejtő szótárában 468 magyar szót vezetett le a héberből.
Álommagyar (Szénási Sándor jegyzete. ) Csak az boldog, aki bódult, és aki bódult, annak nem kell szembenéznie [... ] 14 okt
Gondolok itt a néprajzi, népzenei kutatásokra, de akár a történettudományi eredményekre is. Az új keleti kutatási eredmények beépítése a magyar őstörténet kutatásba csak részben történt meg, aminek az egyik fő oka az, hogy kevés a keleti nyelveket és kultúrát jól ismerő bölcsész kutató, akik pedig orientalisztikai végzettséggel rendelkeznek, nem biztos, hogy magyar őstörténeti kutatással akarnak foglalkozni. Csak néhány fontos adatot emelnék ki. Számos, a magyar néprajzosok által germánnak vagy szlávnak mondott szokás, hiedelem megtalálható a mai mongol népek körében, ilyen például az Ipoly-vidéki újévi köszöntő, a mendikálás, ami nem mást jelent, mint üdvözletet mongol nyelven, vagy éppen a frászkarikához köthető hiedelem, a jelképes újjászületés, amelyet Mongóliában máig gyakorolnak. Néhány éve mutattam ki, hogy a székely napba nézés szokása is hun gyökerű, illetve megtaláltam a falba építés (Kőműves Kelemenné története) ázsiai hun párhuzamát is az Ordoszban lévő hun várossal kapcsolatban.
Pásztor Sándorné, Pásztor Sándor; szerk. Könyv: A kis prímás (Mikszáth Kálmán). Praznovszky Mihály; SikerX Bt., Bp., 2017 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Mikszáth Kálmánné, Mauks Ilona - Magyar életrajzi lexikon 1000-1990 Mauks Ilona visszaemlékezései Mauks Ilona - PIM További információk [ szerkesztés] Alkotói adatlapja Egy nemzeti domínium Kertész Erzsébet: Titkos házasság Kertész Erzsébet: Titkos házasság. Mauks Ilona és Mikszáth Kálmán élettörténete; Holnap, Bp., 2001 Kertész Erzsébet: Titkos házasság. Mauks Ilona és Mikszáth Kálmán élettörténete; Móra, Bp., 2014 (Kertész Erzsébet könyvei)
Amikor egy műteremben megcsodálta Jókai Mór mellszobrát, szerette volna látni Mikszáth szobrát is. A művész azt felelte, hogy Mikszáthot még nem volt alkalma lemintázni. Ekkor Roosevelt megkérte magyar vendéglátóit, hogy találkozhasson a nagy íróval. Futárt küldtek Mikszáthért, és átadták Roosevelt meghívását az esti Park Clubba tartandó összejövetelre, amit a tiszteletére rendeztek. Az amerikai elnök annyira vágyott a találkozásra, hogy azt is megjegyezte, ha Mikszáth nem tehet eleget a meghívásnak, akkor másnap látogassa meg őt a Hungária szállóban. Mikszáth Kálmán nem jelent meg a Park Clubban. Azt üzente vissza, hogy ő sosem fordult meg olyan nagy urak társaságában, így kellemesebb lesz neki, ha ő teheti tiszteletét Rooseveltnél. És hogy mi történt másnap? A sajtó erről is részletesen beszámolt. Mikszáth kálmán felesége. Pesti Napló áprilisi száma 1910-ben forrás: Arcanum Mikszáth fél órát töltött Rooseveltnél: — Nagyon boldog vagyok, hogy Magyarország nagy poétáját magam előtt láthatom – mondta Roosevelt, amikor Mikszáth mindkét kezét szorongatta.
Ugyan már a középiskola önképzőkörében kitűnt írói, költői hajlamaival, és ügyvédbojtárként is meg-megjelentek kisebb írásai, de az első sikerek még hosszasan várattak magukra. Egy év után világossá vált, hogy képtelen eltartani kettejüket a szerkesztői fizetésből. Első kötete ( Elbeszélések, 1874) is visszhangtalan maradt, ráadásul felesége megbetegedett. Úgy döntött, hogy felesége menjen vissza a családjához, és váljanak el. A válásukat követő évek továbbra is a kísérletezés, útkeresés időszakát jelentették az író számára: bár kiadott néhány gyermekmesét, s megjelent két kötet politikai cikke, karcolata, a közönség továbbra sem figyelt fel írásaira. Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt (elemzés) – Oldal 5 a 6-ből – Jegyzetek. A nehézségek, nélkülözések után szinte mentőövként érkezett számára a Szegedi Napló ajánlata (1878). Szeged 1879-ben a tiszai árvíz áldozata lett, a város hirtelen az érdeklődés középpontjába került. A kormányellenes (Tisza Kálmán volt ekkor az ország miniszterelnöke) írásokat közlő Mikszáth neve ismertté vált. A jó palócok, Tót atyafiak: 1880-ban visszatért a fővárosba.
Soha semmi sem tudná a fényét és édes emlékét elhomályosítani lelkemben... pedig tökéletesen mégsem voltam boldog, mindig fájt, hogy nem részesíthettem abban a kényelemben, amelyhez hazulról szokva volt, és ha nélkülözni láttam, mennél bátrabban, türelmesebben vitte nehéz keresztjét, édes Ilonkám, annál inkább szenvedtem, és nem volt módomban változtatni rajta. (.. ) A végzet nem akarta... hát nem tehetünk ellene. (…) Sokáig küzdöttem lelkemben, meg lehet róla győződve, hogy nagy fájdalommal mondok le magáról, de becsületes ember vagyok, hát ennek meg kell lenni. Ki kell mondani a nagy szót: »váljunk el«. A szülei, tudom, örülni fognak, kérje meg édesapját, hogy adja be ellenem a válópert, bármi okot mondanak, én mindenbe beleegyezem, egy szóval sem fogok ellenkezni... " Budapest, 1875. november Az asszony szerelme azonban töretlen volt, ki akart tartani férje mellett, nem akart válni, így válaszolt: "Lehetetlen az, hogy azért, mert szegények vagyunk, el kelljen szakadnunk egymástól. Nem így fogadtuk azt az oltár előtt.