Gondolok itt a néprajzi, népzenei kutatásokra, de akár a történettudományi eredményekre is. A hun rokonság tagadásának bealkonyult - Nemzeti.net. Az új keleti kutatási eredmények beépítése a magyar őstörténet kutatásba csak részben történt meg, aminek az egyik fő oka az, hogy kevés a keleti nyelveket és kultúrát jól ismerő bölcsész kutató, akik pedig orientalisztikai végzettséggel rendelkeznek, nem biztos, hogy magyar őstörténeti kutatással akarnak foglalkozni. Csak néhány fontos adatot emelnék ki. Számos, a magyar néprajzosok által germánnak vagy szlávnak mondott szokás, hiedelem megtalálható a mai mongol népek körében, ilyen például az Ipoly-vidéki újévi köszöntő, a mendikálás, ami nem mást jelent, mint üdvözletet mongol nyelven, vagy éppen a frászkarikához köthető hiedelem, a jelképes újjászületés, amelyet Mongóliában máig gyakorolnak. Néhány éve mutattam ki, hogy a székely napba nézés szokása is hun gyökerű, illetve megtaláltam a falba építés (Kőműves Kelemenné története) ázsiai hun párhuzamát is az Ordoszban lévő hun várossal kapcsolatban.
Álommagyar (Szénási Sándor jegyzete. ) Csak az boldog, aki bódult, és aki bódult, annak nem kell szembenéznie [... ] 14 okt
Bán Mór Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet Ilyen formán ezeket a történeteket csak az ellenségeik szemüvegén keresztül láthatjuk, töredékesen. Bán Mór A keleti szél harcosaiban arra tett kísérletet, hogy úgy mesélje el a mondákat, ahogyan az akkori hun fejedelmi udvarban láthatták és énekelhették. Az ellenség krónikáiban, és így is csak mozaikokban fennmaradt elemek rekonstruálásához volt szükség a belső fordítóprogramra, amelyet a közös könyvbemutató alkalmával Toót-Holló Tamás jellemzett ekképpen, akit a Mátyásról szóló, metatörténelmi királyregény-trilógiáját lezáró, Csordul a csepp című kötetéről kérdezett Bán Mór. A kettős könyvbemutatóról készült felvételt itt tudja megtekinteni: A hun–magyar rokonság tudata évszázadokon keresztül elevenen élt a magyar néplélekben. Ahogy Bán Mór fogalmaz, ennek valami oka kell, hogy legyen. Ezt bizonyítja mind a lelki rokonság, mind pedig a számos ismerős vonás, amely visszaköszön az ősi kínai krónikák lapjairól, melyeket viszont nem olyan régen, bő száz évvel ezelőtt kezdtek csak részletekben lefordítani az európai nyelvekre.
A magyar kortársak egyre nagyobb értéket képviselnek a műtárgyak piacán, az idén 25 éves Virág Judit Galéria árverésein folyamatosan magas áron kelnek el ezen alkotások. "Szívügyünk, hogy minél szélesebb körben megismertessük a magyar kortárs művészet kiválóságait. A mostani már a nyolcadik olyan aukciónk a sorban, amely a kortárs művekre fókuszál. Minden eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozik nemcsak a klasszikus, hanem a modern festmények iránt is" - mondta el Kelen Anna. Március 28-án, a Virág Judit Galériában, Grafikai Aukcióval folytatódik a tavaszi árverés-sorozat.
című képe lesz. "Különleges festészeti technikával készült ez a mű, amelyről bátran kijelenthetjük: az egyik legerősebb kortárs kép az elmúlt évekből. A művész a színmezőket többszörösen átfestette, míg nem az utolsó ecsetvonás is eltűnt a vásznon. Ezt ez eljárást Bak Imre akkor alakította ki magának, amikor 1965-ös nyugat-európai tanulmányútja után hazatért, és átállt az olaj használatától az akrilra" – magyarázta Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze, az aukciók vezetője. Kiemelte: hazatérése után Bak a magyar konstruktivista hagyományra, a népművészetre, valamint a legfrissebb nyugati tendenciákra reflektálva hozott létre, nemzetközi viszonylatban is jelentős műveket. "Így például a szín és a forma plasztikus, dekoratív minőségeire építkező Festményt II. -t is, amely március 27-én, 30 millió forintos kikiáltási árról indulva, életműrekordot dönthet meg. " Az aukció másik szenzációja a Szölke-gyűjtemény, amelynek magját a nyolcvanas, kilencvenes években készült művek alkotják.
Fotó: Virág Judit Galéria A tavaszi aukció egyik legfontosabb darabja Bak Imre Festmény II. című alkotása, a hazai absztrakt festészet egyik ikonikus remekműve. A 30 millió forintos kikiáltási árról induló festmény minden eddigi rekordot megdönthet Bak életművében. Az idén 25 éves Virág Judit Galéria tavaszi aukcióján Nádler István, Reigl Judit, Maurer Dóra, Keserü Ilona alkotásai és a Szölke-gyűjtemény is kalapács alá kerülnek. Az árverés teljes anyaga március 16–26. között ingyenesen megtekinthető a Falk Miksa utcai galériában. Március végén, két egymást követő napon tart árverést a Virág Judit Galéria. Március 27-én a Kongresszusi Központban háború utáni és kortárs festészeti aukció lesz, olyan alkotókkal, mint Nádler István, Reigl Judit, Maurer Dóra és Keserü Ilona. Az aukció egyik szenzációja a Szölke-gyűjtemény, amelynek magját a 80-as, 90-es években készült művek alkotják. A több száz művet számláló kollekció rendkívül sokszínű, nemcsak festményeket, hanem szobrokat, grafikákat, érméket is magában foglal.
Scheiber Hugó Berlinben alkotta meg nagyváros sorozatának legszebb és legizgalmasabb darabjait. Lüktető, dinamikus alkotásai utánozhatatlan fantáziával mutatják be a nyüzsgő metropolisz mindennapjait. A Világváros (Potsdamer Banhof) Scheiber berlini időszakának egyik legszebb darabja, mely egykor az ismert újságíró és műfordító, Barabás Béla tulajdonában volt. A műért 30 millió forintért indulnak a licitek az árverésen. A klasszikus aukció kiemelt tételei közé tartozik a hazai szakmai körökben is csak kevésbé ismert magyar kubizmus egyik különleges darabja, Szobotka Imre Fekvő alak -ja, amelyet az utóbbi negyven évben szintén a keresett művek között tartottak számon. December 19-én várhatóan izgalmas licitharc fog kibontakozni Vaszary János Reggelizőasztal című csendéletéért, amely a festőművész expresszív korszakának egyik első, egyben kulcsdarabja, és Aba-Novák Vilmos Székely falu (Tótfalu) című temperatechnikával készült tájképéért is. A december 18-i háború utáni és kortárs művek aukcióján legmagasabb kikiáltási árról, 10 millió forintról Reigl Judit Folyamat című műve indul.
Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony a kertben (1909) című olajképe 95 millió forintért kelt el. Vaszary János Akt Buddhával (1926 körül) című festménye 50 millió forintos kikiáltási árról indulva végül 85 millió forintnál állapodott meg. Bortnyik Sándor Geometrikus kompozíció (1925) című festménye 80 millió forintért cserélt gazdát. Schönberger Armand 1932-es Aktok gyümölccsel című alkotása 40 millió forintért kelt el. Egry József Hableány-kikötő 30 millió, Batthány Gyula Vízhordók című műve 22 millió forintért kelt el. Magyarországon kívül egyébként Németországból, Svájcból és Amerikából is licitáltak. Minden idők legsikeresebb magyar aukciójának teljes leütési értéke megközelítette az 1, 7 milliárd forintot.