Magyar English Termékek Összes kategóriában részletes keresés Súgó Magyar English Hirdetés feltöltése Bejelentkezés Regisztráció Magyar English Termékek Összes kategóriában részletes keresés
E szenvedélyről tanúskodik A hó Louveciennes-ben című képe. Camille Pissarro francia impresszionista festő szerelmese volt a természetnek és minden évszaknak. A festészeti műfajt tekintve elsősorban tájképfestő volt, de festett sikeres portrékat, aktokat, csendéleteket is. Pisarro Louveciennes-ben telepedett le, ahol más impresszionista festők is tartózkodtak. Éppen itt bontakozott kis saját impresszionista stílusa. A Gesztenyefa Louveciennes-ben c. festménye egy rideg, téli tájat ábrázol, amely erős ellentétben áll Pissarro ragyogó, színpompás tájképeivel. A hatalmas gesztenyefák ágait hó borítja, szögletes alakjuk titokzatosságot kölcsönös a képnek. Híres tájkép festmények éjjeli égbolt. A festmény sarkában álló nő és gyermek mintha egyenesen a festő szemébe nézne. Az egész kép rejtelmes és misztikus hatást kelt. François Boucher francia festő, a rokokó stílus kiemelkedő képviselője volt. Boucher 1755-ben készítette el a Négy évszak: Tél című művét, amelyen a festő egy aranyszínű szánkón sikló, kacér párt jelenít meg. Az alkotás XV.
Ez a szócikk az 1894 és 1960 között élt magyarországi festőművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szőnyi István (egyértelműsítő lap). Szőnyi István Portréja, Pálffy Katalin alkotása Született Szőnyi István 1894. január 17. Újpest Elhunyt 1960. augusztus 30. (66 évesen) Zebegény Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Gyermekei Szőnyi Zsuzsa Foglalkozása festőművész, grafikus Tisztség magyar országgyűlési képviselő (1945. november 4. – 1947) Kitüntetései Kossuth-díj (1949) Világ Igaza díj (1984. október 2. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi István témájú médiaállományokat. Szőnyi István (született Schmidt; Újpest, 1894. – Zebegény, 1960. ) Kossuth-díjas magyar festőművész és grafikus, érdemes- és kiváló művész. Művészeti pályája Az akkor még önálló városban, Újpesten született német származású római katolikus szülők legfiatalabb gyermekeként. Családja 1898 -ban magyarosította vezetéknevét Szőnyire. Apja, Richárd vasúti tisztviselő, anyja háztartásbeli volt. Két bátyja még gyermekként meghalt, négy nővére viszont megérte a felnőttkort.
Szőnyi István (1894 - 1960) Nézze meg, hogy mutatna a kép az Ön falán! Próbálja ki Látványtervező Képkeret Szoba Képfeltöltés Töltse fel saját szobájának fotóját, és nézze meg már most, hogy mutatna a falán! Minimális képméret: 800 x 600 px Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez Személyes megtekintés galériánkban Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten. Ingyenes festmény értékbecslés Ingyenes festmény értékbecslés Önnek is van Szőnyi István képe? Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk. Legnagyobb magyar festménygyűjtemény Több mint 100. 000 magyar művészi alkotás. Ingyenes festmény értékbecslés Ingyenes festmény értékbecslés
Művészi indíttatásában fontos szerepet játszott ez a néhány, Nagybányán töltött nyár. Szőnyi István Fiatalon megnősült, de felesége hamar meghalt. 1916-ban született Szőnyi Jolánt Anna nővére nevelte fel. Már 1914-ben behívták katonának az első világháborúba, amit főhadnagyi rangban végigszolgált. Első kiállítások Első európai utazásai során ismerkedett meg a nagy klasszikus mesterekkel. Tőlük, műveikből tanulta meg azt, amit a főiskola kényszerű megszakítása miatt pótolnia kellett, 1919-ben ugyanis eltanácsolták az intézményből, mert szimpatizált a Tanácsköztársasággal. A főiskoláról való távozása után tett néhány rövid látogatást a Kecskeméti Művésztelepen is. Ekkor kezdett el intenzíven foglalkozni a grafikával és a rézkarcolással. A "rézkarcoló nemzedék" jeles tagjaként hozzájárult a magyar grafikai élet jelentős fellendüléséhez. A behavazott falu (rézkarc) 1920-ban rendezte első gyűjteményes kiállítását az Ernst Múzeumban. Kiállításának átütő sikere volt, a Szinyei Társaság tagjává választotta és nagydíjjal tüntette ki.
Szécsényben látható újra a győri Radnai-gyűjtemény. A jeles műgyűjteményből Szőnyi István festőművész képei mutatkoznak be. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár szeretettel meghívja Önt és kedves barátait "Szőnyi István festészete" válogatás dr. Radnai Béla műgyűjteményéből (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr) című időszaki kiállításának megnyitójára. Időpont: 2015. február 18. 15 óra Helyszín: Kubinyi Ferenc Múzeum A kiállítást megnyitja és bemutatja: Grászli Bernadett művészettörténész, múzeumigazgató Köszöntőt mond: Stayer László, Szécsény város polgármestere Közreműködnek: Andi Színjátszósai A kiállítás megtekinthető: 2015. április 30-ig, keddtől vasárnapig 10-16 óráig 2015. február 18-án 11 órakor a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban "Rippl-Rónai József, Derkovits Gyula, Bernáth Aurél, Egry József" címmel nyílik kiállítás a dr. Radnai Béla műgyűjtemény anyagából.
Szolnoki Képzőművészeti Triennálé, Szolnoki Galéria, Szolnok. Köztéri művei épülethomlokzati dísz (sgraffito, 1959, Oroszlány, Malomsori út) Életképek (enkausztika, 1961, Budapest, Hévíz u. -i iskola) murália (sgraffito, 1962, Salgótarján, Május 1. úti Általános Iskola) murália (szekkó, 1963, Budapest, Amerikai úti Pártiskola) murália (szekko, 1967, Törökszentmiklós, Pártbizottság) murália (sgraffito, 1966, Tiszaszederkény-Újvár, lakótelep) murália (szekko, 1971, Vác, Siketnéma Intézet Kollégium) Öntők (szekkó, 1975, Csepel, Rideg S. Művelődési Ház) Metróépítők (olaj, vászon, 1976, Csepel, Rideg Sándor Művelődési Ház) murália (szekkó, 1976, Békéscsaba, Békés Megyei Rendőrkapitányság). Művek közgyűjteményekben Damjanich János Múzeum, Szolnok Herman Ottó Múzeum, Miskolc Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely Uroko M., Kobe (JP) Vay Ádám Múzeum, Vaja. Irodalom Simon Gy. F. : Vonások és színek egy festő arcképéhez, Magyar Ifjúság, 1959 Szíj R. : ~, Budapest, 1965 Kovács Gy.
Festő és grafikus, Kossuth-díjas, a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakja. A főiskolán és Nagybányán Ferenczy Károlynál és Réti Istvánnál tanult. 1921-ben rendezte első kiállítását az Ernst-múzeumban, ahol elnyerte a frissen alakított nagy tekintélyű elit szerv, a Szinyei Társaság nagydíját. Első munkáinak szelleme közelebb állt az aktivistákéhoz, elsősorban Uitz Bélához, mint a nagybányaikéhoz. Csakhamar iskolát teremtett; a fiatal mester köré tömörültek az újat kereső fiatalok. Nagy hatással volt fiatal kortársaira, többek között Aba Novák Vilmosra is. Szőnyi jutott el leghamarabb a nagybányaiak tiszta festőiségéhez, a plein-air napfényfestés modern szellemű továbbfejlesztéséhez. 1923-ban a Duna-kanyarban lévő faluba, Zebegénybe költözött, itt találta meg azt a világot, amelyben a táj inspiráló ereje révén saját stílusa kialakulhatott. Témaköre és műveinek szelleme az évek során teljesen Zebegényhez kötődött. Az életet akarta megfesteni, az élet pedig számára az egyszerű emberek élete, a mindennapok eseménytelen világa volt.