Almás-mandulás bögrés süti Hozzávalók: 2 bögre liszt másfél bögre vaj másfél bögre cukor 1 bögre darált mandula 1 bögre darabolt keserű csoki 2 evőkanál citromlé 1 teáskanál sütőpor 4 tojás 4 alma Az almákat tisztítsd meg, magozd ki, nagy lyukú reszelőn reszeld le, és citromlével locsold meg. A vajat a cukorral és a tojásokkal keverd habosra. A sütőport a liszttel és a mandulával szitáld össze, majd a kinyomkodott almával együtt dolgozd a tojásos masszába. Végül tedd bele a csokit is. Egy közepes méretű tepsit vajazz ki, a masszát simítsd bele, és 25 perc alatt süsd meg. Narancsos bögrés 1 bögre cukor 1 bögre liszt 1 bögre tejföl 1 sütőpor 1 narancs 1 tojás Keverd össze a hozzávalókat. A narancs héját reszeld le, a húsát pedig vágd apróra, és keverd bele a masszába. Villámgyors karácsonyi sütik - Babramegy. Rakhatsz bele még diót is ízesítésként. Kivajazott tepsiben, előmelegített sütőben süsd 20 percig. Fahéjas bögrés süti 2 bögre rétesliszt 1 bögre tej 1 bögre olaj 2 teáskanál őrölt fahéj 1 vaníliás cukor 2 tojás Melegítsd elő a sütőt.
8 Minden áldott nap bejárnak a cukrászdába, mint egy hivatalba. Ha néhány percet késnek, a kisasszony elgondolkozik: "Ma nem jönnek? " De akkor már ott vannak. Letelepednek szokott helyükre, a kopott bársonydíványra, a sarokba. Már nem beszélgetnek oly lázasan, mint annak előtte. Szavaikat hosszú szünetek szakítják meg. Viktor nézegeti a közönséget. Így udvarol: - Tudja, mi jutott eszembe az előbb? Az, hogy a diós és mákos voltaképp a nőkhöz hasonlít. A diós: a szőke nő, a mákos: a fekete nő. Én gyermekkoromban mindig bosszankodtam, hogy karácsonykor ugyanannyi mákost készítenek, mint dióst, pedig mindenki csak a dióst szereti, s a mákos rendszerint ottpenészedik. Véleményem szerint a természet is hibás, mikor egyforma arányban teremt szőkéket és feketéket. Minek az a sok kesernyés fekete? Cukrászda – Wikiforrás. 9 Télen künn az utca is olyan, mint egy cukrászda. Hó cukrozza a háztetőket, a göröngyök, melyeket bevon az üvegszerű fagy, cukros gesztenyék módjára csillámlanak, s az alkonyi félhomály csokoládészínű.
11 Viktor néha rajtakapta magát, hogy látomásai vannak. Rendszerint délben, tizenkettőkor elképzeli a cukrászdát. Akkor emelik ki a tepsikből a frissen sült omlatag krémest, fölvágják, a tetejét meghintik porcukorral, a tálakra rakosgatják. A lepények még langyosak, úgyszólván természetes meleget árasztanak, akár a tojások, amelyeket néhány perccel előbb vettek el a kotlós alól. Egyszer, amikor a társaskocsin rohan Budára, a kísértés olyan csábító, hogy nem bír neki ellenállni, beoson a cukrászdába egyedül, torkig lakik friss krémessel. Ezt a kalandját majdnem mindennap megismétli, titokban. "Bűn ez? - kérdezi magától. Gyors karácsonyi sütik. - Nem bűn" - feleli határozottan. 12 Egy délben elámul. Amint belép a cukrászdába, látja, hogy ott van Márta is. "Hát ő is" - gondolják mindketten egyszerre. Egymásra bámulnak, de nem magyarázkodnak. Nevetnek, szélesen, kedélyesen, őszintén. Aztán megtetejezik tányérukat krémessel: sárga földig eszik magukat. 13 Sokáig üldögélnek egymás mellett. Törölgetik cukros szájukat a papírkendővel, nyalogatják róla az édes tölteléket.
Nyakunkon vannak az ünnepek, ami nem mindig jelent nyugodt légkört. Ha nem szeretnél kapkodni, készíts egyszerű és gyors recepteket, mint ezt az isteni piskótát. Hozzávalók 6 db alma 1 bögre cukor 1, 5 bögre rétesliszt 3/4 bögre olaj 3 tojás 1 evőkanál fahéj 1 citrom lereszelt héja 1 csomag vaníliás cukor 1 kávéskanál szódabikarbóna 15 dkg durvára vágott dió díszítésnek Elkészítés Az almákat hámozzuk meg és távolítsuk el a magházakat. Kockázzuk fel őket és locsoljuk meg némi citromlével. A tojásokat üssük fel, majd keverjük össze a cukorral, tegyük hozzá az olajat és a citrom lereszelt héját. Egyszerű fahéjas-almás süti - Gyors karácsonyi desszert | Femcafe. A lisztbe tegyük bele a fahéjat, a szódabikarbónát, és ha már jól elkevertük, forgassuk meg benne az almákat. Tegyük bele a tojásos keveréket is, majd öntsük egy sütőpapírral bélelt formába és szórjuk meg a dióval. 190 fokra előmelegített sütőben, kb. 40 percig süssük. Fahéjas porcukorral tálaljuk. Készítsd el a fahéjas csigát is! Oldalak
1 Nyári délelőtt. A telefonban két fiatal hang. - Mondja, és hol? - Várjon, várjon - tűnődik Viktor. - Az Ezredévi oszlopnál? - Nem - szólal meg a drót másik végén Márta. - Esni fog. Talán egy cukrászda? - Cukrászda? - Cukrászda! Magának nem tetszik? - Hát, őszintén szólva... - Miért? - Nagyon édes. Ennyi édességet együtt nem lehet elviselni. - Másról pedig nem lehet szó. - Jó - mondja Viktor. - Tehát ma délután fél hétkor. A Marcipánban. Budán. Tudja, merre van? Amerre a temetőbe megyünk. - Igen - ismétli Viktor. - Amerre a temetőbe megyünk. Pont fél hétkor. 2 Tavasszal találkoztak először, amikor a som sárga szoknyában kuporodott a hegyoldalon, s a mogyoróbokrok téli álomból ocsúdva, lustán tollazkodtak. Pintyeket, rigókat hallgattak. Pacsirtát reggel, fülemülét este. Verőfény sütötte arcukat bronzosra, szél cserzette ki. Viharok kergették őket. Erdőkben, ligetekben bujdostak, kavicsos parton, magas fűben, népes kirándulóhelyeken, ahol biztonságosan lehet vinni az átkozott szerelmet, mint nagyszerű dugárut.
Budapest: Zeneműkiadó (1982). ISBN 963330 401 6, 158-160. oldal Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Brockhaus Riemann zenei lexikon II. (G–N). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963-330-543-8 Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A hangrendszeren belül használható hangok összessége a hangrendszer hangkészlete. A nyugati hangrendszerben a törzshangok adják a hangkészlet alapját, de nem egészét. A hangrendszeren belül a törzshangokból származtatunk minden más zenei hangot, ezeket módosított hangoknak hívjuk. A törzshangok elnevezése és jelölése [ szerkesztés] Mivel bármely két nem azonos törzshang tényleges hangköze, így frekvenciája is hangolás -függő, minden törzshangot a konvencionális kamarahanghoz viszonyított névleges távolsággal lehet csak jellemezni. A kamarahang az első törzshang. Hangmagasság – Wikipédia. A kamarahangtól felfelé kiindulva a törzshangokat az újlatin és keleti szláv nyelvű országokban tradicionálisan a történelmileg kialakult, latin eredetű ut/do, re, mi, fa, sol, la, si szótagokkal ( abszolút szolmizáció); angolszász országokban és Hollandiában a latin ábécé betűivel: a, b, c, d, e, f, g; más germán, nyugati és déli szláv nyelvű országokban és Magyarországon pedig az előbbi variánsával: a, h, c, d, e, f, g betűkkel nevezzük és egyben jelöljük.
Ezeknek a részrezgéseknek a körfrekvenciái az előforduló legkisebb körfrekvencia egész számú többszörösei lesznek: ahol A részhangok és a felhangsor fogalma nem más, mint ennek az összefüggésnek a hangok világára való alkalmazása. Fülünk az eltérő rezgésfolyamatokból, eltérő jellegű hangforrásokból származó, ezért más-más színezetűnek érzett hangokat nagyjából ennek megfelelő módon, hangelemzés révén különbözteti meg egymástól. Zenei hangok frekvenciái teljes film. De ha az emberi hallás jelenségeire alkalmazzuk a fenti összefüggést, akkor a tagot figyelmen kívül is hagyhatjuk, mivel a fül hem képes érzékelni a különböző részrezgések fázisviszonyait. A felhangsor zenei jelentősége A tiszta hangolás hangközei a felhangsor természetes hangtávolságain alapulnak. A legharmonikusabb zenei hangzatok a felhangsor első 6-12 részhangjából állnak. Fúvós hangszerek átfúvásakor a felhangok szólalnak meg az alaphang nélkül, lehetővé téve a magasabb hangfekvésbe, regiszterbe való áttérést. Rézfúvós hangszereken teljes hangsorok hozhatók létre pusztán ezen a módon.
Témájában, tartalmában meglepő, szokatlan, új eszközökkel szerkesztett, és egészen váratlan, megdöbbentő következtetésekkel záruló könyv látott napvilágot a Pallas Athéné Kiadó gondozásában. Dr. David Sulzer, amerikai idegtudós és zenész, eredetileg a Columbia University Press-nél megjelent munkája, a "Zene, matematika és elme" sok újdonsággal szolgálhat nemcsak a témát kedvelő olvasó, de a címben megjelölt három tudományterület szakemberei számára is. Sokféle zene van és a kedvelő is sokfélék. Van, aki az operát szereti, más a szimfonikus zenét, megint más rock együttesekért rajong. Azon viszont valószínűleg mindenki elgondolkodott már, miért és hogyan képes hatni ránk a zene? Miként hordoz a zene érzelmeket? Mitől függ, hogy kellemesnek vagy diszharmonikusnak ítélünk egy hangsort? Vagy miért hangzanak másként az emberi hangok és a hangszerek hangjai? Felhangsor - Wikiwand. A zene és a tudományok összefüggésein túl ez is kiderül dr. David Sulzer egyetemi professzor – maga is ismert zeneszerző és előadó – könyvéből, melyben kijelenti: A zeneszerzéshez vagy a zene élvezetéhez nem szükséges ismerni azokat a matematikai vagy biológiai alapelveket, amelyek a zene létezését lehetővé teszik.
E ciklikus azonosság rendkívüli jelentőségét mutatja, hogy történelmileg éppen az azonos minőségű hangok kaptak azonos nevet (a hangok egzakt elnevezését lásd lejjebb). A ciklusok távolsága az alaprezgések 2:1 rezgésszám-aránya. Ellenben egy kis a és egy kis b esetében érzékeljük ugyan e hangok szoros közelségét (ez esetben kimondottan szomszédságát), ennél jóval erősebben érzékeljük azonban minőségkülönbségüket: halljuk, hogy "ez két határozottan különböző hang, bár nagyon közel egymáshoz", vagyis e két hang elsősorban különbözik, annak ellenére, hogy egyik alig van magasabban a másiknál. A zenei hang hangmagassága a lineáris és ciklikus tulajdonság együttes érzékeléséből jön létre. Vegyük figyelembe, hogy pusztán fizikai szempontból érezhetnénk mondjuk az 3:1, 5:1, vagy 3:2 alaprezgésszám-arányú hangokat azonos minőségűeknek, ez esetben történelmileg egyszerűen ezeknek adtunk volna azonos nevet. A hangok és a DNS kapcsolata – A Leplen Túl. Ennek ellenére elég természetesnek tekinthetjük, hogy hallásunk a legegyszerűbb (2:1) arányú hangokat tartja azonos minőségűnek.
Az "aisz", "asz" stb. neveket, bár "a"-val írjuk, rövid "á" hanggal ejtjük, a "bb" kiejtése "bebé". A törzs- és módosított hangok fekvésének jelölése [ szerkesztés] A kétszeres rezgésszám-különbségű hangok neve azonos, de tényleges hangmagasságuk eltér. Ennek jelzésére a teljes hallható hangtartományt szintén kétszeres rezgésszám-különbségű kisebb tartományokra osztjuk, c hangtól c hangig, ezeket fekvéseknek (gyakran oktávoknak is) nevezzük. E tartományokat a legmagasabbtól a legmélyebbig az alábbiak szerint hívjuk, illetve a benne lévő törzshangokat jelezzük: ötvonalas: a''''' négyvonalas: a'''' háromvonalas: a''' kétvonalas: a'' egyvonalas: a' kis: a nagy: A kontra: A, szubkontra: A,, szubszubkontra: A,,, A kamarahang az egyvonalas a (a'). A kontra alatti és háromvonalas feletti fekvések használata ritka. Források [ szerkesztés] The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Oxford University Press, 2004, ISBN 978-0195170672 Brockhaus Riemann zenei lexikon I–III. Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht.