Megállapítható, hogy azoknak a vonatoknak, amelyek Kelenföld felől Érd felé megállás nélkül érkeznek, az előzárási idejük átlaga 47, 6 s. Vélelmezhetően a megengedett legnagyobb sebességérték alatt közlekedtek, ezért hosszabb a minimális előzárási időnél a ténylegesen mért érték. A megállóban megálló vonatoknál viszont – a rövid utascsere ellenére is – közel két-háromszorosára megnő a ténylegesen mért előzárási idő. A fénysorompóval biztosított vasúti átjárók helyszíni vizsgálata azt mutatja, hogy minél hosszabb az előzárási idő, annál nagyobb a tilos jelzés ellenére való be- és áthaladás. 4. Általános megállapítások az előzárási idővel összefüggésben Az előzárási idők a vasútállomások területén lévő vagy a vasúti megállóhelyek közelében lévő útátjáróknál lényegesen hosszabbak 30 s-nál. Ennek oka, hogy a vonatok zavartalan közlekedésének biztosítása érdekében a jelenlegi vasúti biztosítóberendezések az állomásokon nem vonat által vezéreltek, másrészt a megállóhelyek közelében csak egy behatási pont van, amely automatikusan zárja az útátjárót, és nem vesz tudomást például a személyvonat megállásáról és utascseréjéről.
Az elmúlt napokban több vasúti baleset is történt, melyek nagy része figyelmetlenségből következett be. A rendőrség szerint sajnos sok esetben fordul elő, hogy a járművezetők szabálytalanul hajtanak be a vasúti átjáróba és vonatszerelvénnyel ütközve végzetes balesetet szenvednek. Az alábbi tanácsok segíthetnek a baj megelőzésében. Gyakori oka a vasúti szerencsétlenségeknek, hogy a közlekedők körültekintés nélkül mennek be az átjárókba. Feltorlódott forgalom esetén a járművezetők egy része még a kereszteződésben is megáll, figyelmen kívül hagyva annak életveszélyességét. A vasúti átjárókban bekövetkező balesetekben a gyalogosoknak és a járművezetőknek gyakorlatilag nincs esélyük, legfeljebb a szerencsén múlik a kimenetel. A vonatok féktávolsága ugyanis száz méterekben mérhető, ami egyben azt is jelenti, hogy a szerelvények vezetőjének az esetek többségében egyszerűen lehetősége sincs a baleset elkerülésére. A következő, fontos KRESZ-szabályokat muszáj betartani. A vasúti átjáróban és közvetlenül előtte előzni tilos!
Ennek – a külön jogszabályban [6] előírt korlátozások betartásával biztosított – átláthatósága lehetővé teszi a vasúti átjáró vagy a kerékpáros vasúti átjáró előtt megálló, majd elinduló közúti jármű vezetőjének az átjárón történő biztonságos áthaladást. Az Lvel távolság a vasúti pályára engedélyezett – km/h-ban kifejezett – sebesség számértékének ötszöröse, a vasúti pálya tengelyében méterben mérve. A vonat ezt a távolságot 120 km/h engedélyezett sebességű pályán 18, 0 s alatt teszi meg. A leghosszabb jármű kétvágányú pályán a konfliktuszónát ugyanennyi idő alatt hagyja el 2, 5 m/s ürítési sebességgel számolva. Ehhez adódik javaslatunkban az 5 s biztonsági tartalékidő, amely összességében nem lehet 30 s-nál rövidebb. Amennyiben a jelenleg hatályos 1, 6 m/s ürítési sebességet vennénk figyelembe, 28, 75 + 10 = 38, 75 s előzárási idő adódna, amely közel 9 s-mal több zárvatartási időt eredményez a minimálisnál. Ha a biztosított vasúti átjárók számát figyelembe vesszük (közel 2900), ez a 9 s többletidő két irányban legalább 2-2 gépjármű áthaladását akadályozza sorompózárásonként, azaz a nagy forgalmú közutakon több tízezer járművet érint, eljutási időben pedig naponta órákat jelenthet, ami indokolatlan időveszteséget okoz a közúti gépjárművel közlekedőknek.
A bizottság döntése alapján rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást lehet majd megállapítani, de a feltételek hiánya esetén a kérelem elutasítható, illetve a korábbi ellátás megszüntethető. Amennyiben a szociális és foglalkoztatási szakértők bármelyike a rehabilitálhatósággal szemben foglal állást, és a jogosultság egyéb feltételei is fennállnak, a kérelmező kizárólag rokkantsági ellátást kaphat. Amennyiben a bizottság tagjai között nincs egyetértés a rehabilitáció időtartamáról vagy a felülvizsgálat idejéről, a vitatott kérdésekben a bizottság elnöke dönt. Mire kell számítania vizsgálaton – A megváltozott munkaképesség orvosszakértői véleményezése A komplex minősítés minden esetben az egészségi állapot felmérésével, tehát az orvosszakértői vizsgálattal kezdődik. Az orvosszakértő az eljárásban a bemutatott szakorvosi leletek, kórházi zárójelentések, laboratóriumi és egyéb képalkotó vizsgálati eredmények, valamint az aktuális állapot felmérése alapján összegzi a szervrendszerenkénti, illetve betegségcsoportonkénti egészségkárosodást, meghatározza a vizsgált személy megmaradt egészségi állapotát, véleményezi önellátó képességét.
Mit tehet az a személy, aki nem rendelkezik a szükséges 1095 nap biztosítási idővel, és nem tudja igazolni 10 éven belül a 2555 nap, vagy 15 éven belül a 3650 nap biztosítási időt. Amennyiben nincs meg a meghatározott bejelentett napok száma, akkor nem jár az ellátás, de a komplex minősítést így is igényelni lehet a "Kérelem - Hatósági bizonyítvány kiállítására" nevezett nyomtatvány benyújtásával. A Hatósági bizonyítvánnyal rendelkezőket szintén előszeretettel foglalkoztatják azok a cégek, akik a megváltozott munkaképességű személyeket alkalmazzák. Hogy induljak el? Első lépésként a háziorvosodnál kell jelezni, hogy szeretnéd elindítani a leszázalékolásodat, akkor is, ha adott esetben táppénzen vagy, mert az ellátás megállapítása hosszadalmas folyamat. A háziorvos kiállít részedre egy ún. 4 oldalas beutalót a felülvizsgálathoz. Ezzel a papírral és az összes betegséged alatt "szerzett" zárójelentéssel, lelettel, elmész a helyileg illetékes Rehabilitácós Szakigazgatási Szervhez, mely az illetékes fővárosi, vagy megyei Kormányhivatalt jelenti.
A szociális szakértő az alábbi szempontok alapján értékeli az interjú során elhangzottakat: 1. Önellátás, önkiszolgálás 2. Napi feladatok ellátása 3. Kommunikáció 4. Motiváltság 5. Életvezetés, önálló életvitel 6. Probléma megoldási képesség, 7. Mobilitás 8. Érzelmi kapcsolatok 9. Családi, közösségi kapcsolatok 10. Családtagok ellátása Miután minden szakértő elkészíti rész-szakvéleményét, a szakértők közötti szakmai konzultáció eredményeképpen születik meg a komplex bizottsági döntés. A bizottsági döntésben foglaltakért a bizottsági elnök felelős. Amennyiben a bizottság orvosszakértői között az egészségi állapot mértékével, vagy az önellátási képességgel kapcsolatban merülne fel vita, illetve ha komplex minősítés során a szakértői bizottság tagjai között a rehabilitáció lehetséges iránya, a rehabilitációs szükségletek vagy rehabilitációhoz szükséges időtartam tekintetében nincs egyetértés, a bizottság elnöke dönt. A szakértők a komplex minősítést minden esetben a jogszabályoknak illetve a szakmai sztenderdeknek megfelelően készítik el és indokolják.
Foglalkoztatási előzmények értékelése 2. Képzettség, tanulmányi előzmények értékelése 3. Személyes érdeklődésének összhangja a foglalkoztatási lehetőségekkel 4. Életpálya karaktere, munkára szocializáltsága, életútjának értékelése 5. Életkora 6. Mobilitási képessége, lehetősége, lakóhely-munkahely 7. Speciális foglalkoztatási feltételek szükségessége 8. Munkahelyi terhelhetőség 9. Egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozás 10. Életmód 11. Egyéb akadályozó tényezők 12. Meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerő-piaci pozíciója 13. Foglalkoztatási lehetőségek, munkáltatók 14. Térség foglalkoztatási helyzete, perspektívák 15. Foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezmények, támogatások A szociális szakértő a komplex minősítés során elvégzi a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát. Az interjú alkalmával felméri az ellátást igénylő személy szociális szükségleteit, feltárja azokat a problémákat, amelyek a foglalkozási rehabilitáció folyamatát befolyásolják. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitációs szükségletekre és időtartamra.