Az alapszín az állat hangulatától függően élénk türkiztől a sötét olíva zöldig változhat. Felfokozott érzelmi állapotban, például ha egy másik hímmel találkozik, a színei megélénkülnek, a kontúrok élesebbé válnak. A fiatal állatok és a párzási időszakon kívüli nőstények egyöntetű zöld színűek, esetleg fehér foltokkal a testükön. A párzási időszakban egészen sötétzöldre váltanak, melyet kék és sárga foltok díszítenek; a megtermékenyített nőstények egészen sötétek, szinte feketék. A hímek hátsó lábainak sarkain kis sarkantyúk is megfigyelhetőek. Sisakos kaméleon színei rgb. Teste oldalról lapított, lábujjai 3-2 arányban összenőttek és a vékony ágak megragadásához alkalmazkodtak. Szaporodása: Körülbelül fél évesen lesz ivarérett, innentől kezdve a hímek agresszívak egymással és védik a saját területüket. A nőstény 4-6 héttel a párzás után rakja le a talajba ásott üregbe 15-70, 1-1, 5 cm átmérőjű tojását. A nőstények képesek eltárolni a spermát, így néhány hónap múlva újabb párzás nélkül is újból rakhatnak tojásokat. A tojások 28°C-os hőmérsékleten mintegy hat hónap elteltével kelnek ki.
A kaméleon bőrében kis üregek vannak, ebben találhatók a színanyagok, ezekből az üregekből nyúlványok haladnak a bőr felszíne felé, ezek a chromatophor sejtek. A kaméleon képes a színanyagot kipréselni a Chromatophor sejteken keresztül. Sisakos kaméleon színei teljes film. Különböző Chromatophor sejtek találhatók a kaméleon bőrfelszíne alatt, így képesek előállítani a különböző színeket, saját akaratuk, illetve ösztönük szerint. Ezek a sejtek a kaméleon idegi és hormonális szabályozása szerint működnek, így lehetséges, hogy a különböző ingerekre különböző színekkel reagálnak. Például a hormonális szabályozás teszi lehetővé, hogy a megtermékenyült nőstény kaméleon képes legyen egészen sötét, olykor fekete színt felvenni, ezzel jelezve a hím számára, hogy nincs többé szükség a társaságára. A kaméleon színét nem csupán a pigmentjeik kombinációja határolja be, de hozzájárul a jelenlévő fény intenzitása, a külső hőmérséklet, a kaméleon saját hőmérséklete, tehát ezek együttesen adják azokat a lehetséges színárnyalatokat, melyet a kaméleon képes megmutatni az adott pillanatban a bőrszíneként.
A nőstények kisebbek, hosszuk általában 30 cm körül van. A faj jellegzetessége a fejen viselt, oldalnézetből sisakszerű, magas taréj, mely a hímek esetében jelentősen nagyobb, akár 8 cm magas is lehet. A hím kaméleonok alapszíne zöld, melyet sárga, barna és kék sávok és foltok ékesítenek. Az alapszín az állat hangulatától függően élénk türkiztől a sötét olívazöldig változhat. Sisakos kaméleon színei és jelentése. Felfokozott érzelmi állapotban, például ha egy másik hímmel találkozik, a színei megélénkülnek, a kontúrok élesebbé válnak. A fiatal állatok és a párzási időszakon kívüli nőstények egyöntetű zöld színűek, esetleg fehér foltokkal a testükön. A párzási időszakban egészen sötétzöldre váltanak, melyet kék és sárga foltok díszítenek; a megtermékenyített nőstények egészen sötétek, szinte feketék. A hímek hátsó lábainak sarkain kis sarkantyúk is megfigyelhetőek. Teste oldalról lapított, lábujjai 3-2 arányban összenőttek és a vékony ágak megragadásához alkalmazkodtak. Körülbelül fél évesen lesz ivarérett, innentől kezdve a hímek agresszívak egymással és védik a saját területüket.
2020. november 11. A nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásával összefüggő alkotmányjogi problémákról szervezett kerekasztal-beszélgetést a "Europe Direct Szeged" – a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetével és az Európai Közjogi Szervezettel (EPLO) – együttműködésben. 2013-ban Horvátország volt a Nyugat-Balkán első állama, amely csatlakozott az EU-hoz. Négy állam, Montenegró, Szerbia, az Észak-Macedón Köztársaság és Albánia tagjelöltek, míg Bosznia-Hercegovina és Koszovó lehetséges tagjelölt. A korábban csatlakozott közép- és kelet-európai államokhoz hasonlóan azonban ezek az államok is alkotmányos, illetve a nemzeti identitással kapcsolatos kihívásokkal néznek szembe. Ilyen kihívás az igazságszolgáltatás függetlensége, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, a háborús bűnösök felelősségre vonása, a média szabadsága, vagy az emberi és kisebbségi jogok védelme. Az SZTE és a Europe Direct Szeged kerekasztal-beszélgetésének célja volt azonosítani a hasonlóságokat és különbségeket a nyugat-balkáni államok jogi környezetében, valamint képet nyújtani arról, hogy milyen jogalkotási feladatok várnak még a térség államaira.
Melyek az új generációs információs irodák feladatai? Időszerű és tényszerű információkkal szolgálni uniós kérdésekkel kapcsolatban; az Unió helyzetéről és jövőjéről folyó vita- és konferenciasorozatot népszerűsíteni. Rendezvények szervezése különféle uniós témákban; az EU intézményei által megjelentetett kiadványok terjesztése, saját információs anyagok készítése; a tevékeny polgári szerepvállalás erősítése a legkülönbözőbb célcsoportok körében – sorolta az "EUROPE DIRECT Szeged" iroda vezetője. Az irodák együttműködnek a saját megyéjükben fellelhető más európai uniós hálózatokkal, biztosítva, hogy a helyi lakosok, vállalkozások könnyebben hozzáférhessenek a releváns információkhoz. Ezekről, valamint a "EUROPRE DIRECT Szeged" iroda előtt álló idei feladatokról, tervezett rendezvényeikről, tematikus prioritásokról, az iroda munkamódszereiről a 2021. szeptember 10-i, mórahalmi szakmai látogatás résztvevőit Szekeres Ildikó irodavezető tájékoztatta. EGY KISVÁROS ÉS AZ EU A "EUROPE DIRECT hálózatot" érintő hírek, fejlemények ismertetésén túl a meghívottak megismerkedhettek Mórahalmon a Csongrád-Csanád megyei település fejlesztési stratégiájával.
A Europe Direct Szeged a könyvhéten 2020. szeptember 17. (csütörtök) 16. 00–19. 00 Dugonics tér, vendégsátor A Europe Direct Szeged az európai uniós intézmények, illetve saját kiadványait mutatja Bővebben
Az európai uniós intézmények, illetve saját kiadványait mutatja be a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi programjaként az SZTE kötelékébe tartozó Europe Direct Szeged. Az iroda vezetőjét, Szekeres Ildikót arról is kérdeztük, hogy az uniós társintézmények munkatársai miként maradnak kapcsolatban az EU polgáraival, illetve: hogyan alakul az EU által támogatott projektek sorsa a Covid árnyékában? – Miért egyedi az Europe Direct Szeged az Európai Bizottság kommunikációs hálózatában? – A Szegedi Tudományegyetem az egyike annak a tizenkilenc magyarországi szervezetnek, amely vállalta, hogy otthont ad az Európai Bizottság kommunikációs hálózatához tartozó Europe Direct európai uniós információs irodának. A Europe Direct Szeged az egyetlen egység az országban, melynek befogadó szervezete felsőoktatási intézmény, más irodák jellemzően önkormányzatoknál, könyvtárakban, fejlesztési ügynökségeknél, kamaráknál működnek. – Az SZTE kötelékéhez tartozás milyen előnyökkel jár? – Ez a speciális helyzet "békeidőkben" nagyon sok előnnyel jár, hiszen a támogató tudományos háttér és a stabil szervezeti keretek megléte mellett az egyik legfőbb célközönség, a fiatalok és a velük foglalkozó egyetemi oktatók is (sokszor szó szerint) egy karnyújtásnyira vannak.
T. N. : Az SZTE és a "Europe Direct Szeged+ kerekasztal-beszélgetése a Nyugat-Balkán csatlakozásáról. In: SZTE Info. (2020) Preview Cikk, tanulmány, mű Szegedi Tudományegyetem _ Az SZTE és a "Europe Direct Szeged" kerekasztal-beszélgetése a Nyugat-Balkán csatlakozásáró Download (1MB) | Preview Item Type: Article Journal or Publication Title: SZTE Info Date: 2020. November 09. Collection: Egyetemi hírarchívum Related URLs: Uncontrolled Keywords: Állam- és Jogtudományi Kar - ÁJTK, Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete, Europe Direct Szeged, Együttműködés - Európai Közjogi Szervezet - European Public Law Organisation - EPLO, Kerekasztal-beszélgetés - nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozása - alkotmányjogi problémák, Megnyitó - Trócsányi László - tanszékvezető egyetemi tanár, Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete Date Deposited: 2020. Nov. 11. 11:58 Last Modified: URI: Actions (login required) View Item
Az EU standardjai és a nemzetközi büntetőjog Kertészné Váradi Szilvia kiemelte: az európai integrációt magát azért hozták létre a II. világháborút követően, hogy a kontinens elkerülhessen egy újabb véres háborút, ezért az uniós bővítési politika egyik legfontosabb célkitűzése a kontinens békéjének biztosítása. A Szegedi Tudományegyetem oktatója bemutatta az uniós csatlakozási folyamatot és rámutatott: vannak ugyan olyan standardok, amelyek teljesítését az Európai Unió megköveteli, azonban nem minden szabály van kőbe vésve. Például Románia és Bulgária esetében bizonyos tagsági feltételek, úgy mint a közigazgatás minősége, vagy a korrupció szintjével szemben támasztott követelmények nem teljesültek maradéktalanul a csatlakozás pillanatában. Az előadásban ellenpéldaként hangzott el azonban Horvátország példája, ahol az unió a koppenhágai kritériumokhoz képest kiegészített követelményrendszert alkalmazott. Előadása összegzéseként az előadó kiemelte: a kérdés az, hogy az Európai Unió példát akar-e statuálni a nyugat-balkáni államokkal a csatlakozást illetően, vagy az integráció hajlandó lesz szemet hunyni ezen országok hiányosságai felett.
Ünnepi Könyvhéten az SZTE NKI által szervezett programok ajánlója megtalálható az SZTE Hírportálján az Eseménynaptárban. A 91. Ünnepi könyvhét szegedi programjainak főszevezője a Somogy-könyvtár: a könyvünnep honlapja részletesen informál a rendezvényekről. A 91. Ünnepi Könyvhét SZTE-hez kötődő programjairól írtuk: Megnyílt a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozata: minden 4. program "egyetemi" A 91. Ünnepi Könyvhét és az SZTE GTK: Botos Katalin a közgazdaságtan emberi arcát mutatja meg A 91. Ünnepi Könyvhét és az SZTE: Mire való a kreatív írás? 91. Ünnepi Könyvhét: Interjúkötet a hajléktalanságról