A szakértők már régen megfigyelték, hogy az állatok és a növények egyaránt reagálnak a földi mágnesesség változásaira. A bálnák előszeretettel úsznak fel Észak-Amerika partjaihoz, hogy táplálékot és társat találjanak maguknak, de ha nem tudnak tájékozódni, azt az életben maradási és reprodukciós stratégiájuk egyaránt megsínyli. Ugyancsak rosszul járhatnak a teknősök, akik minden évben visszatérnek Ausztrália partjaira, hogy tojásokat rakjanak a homokban; a szakértők aggódnak, hogy a mágneses póluseltolódás miatt nem fognak visszatalálni. És a költöző madarak vándorlását még nem is említettük. Életveszélyes pólusváltás Mivel az ingadozás mértéke az elmúlt években ennyire megnőtt, a szakértők feltételezik (pontosabban: nem tudják kizárni), hogy ez egy új mágneses pólusváltás előszele is lehet. Ez azonban csak hipotézis: nincs elég kézzelfogható bizonyíték, ami ezt alátámasztaná. Azt tudjuk, hogy ez előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekövetkezik - csak a mikorról nincsenek információink. Közeledik a rettegett mágneses pólusváltás. Danel Baker, a Coloradói Egyetem munkatársa – aki szakértője a Napból érkező sugárzásnak, illetve a földi életre gyakorolt hatásának – azt mondja, szerinte nem kérdéses, hogy ha a Föld magnetoszférája eltűnik, az a bolygó lakhatatlanná válásával járhat.
A kutatók egy esetleges pólusváltáskor nemcsak a kommunikációs technológia zavarára, hanem a rákos megbetegedések számának nagy mértékű növekedésére is számítanak. Egy földtörténeti elemzés szerint nem várható a Föld mágneses pólusváltása annak ellenére, hogy számos kutató ennek jeleként értelmezi a dél-atlanti anomáliát. A Föld mágneses mezeje védi a bolygón lévő életet a világűrből érkező halálos sugárzással, különösen a napszél elektromosan töltött részecskéivel szemben. Mágneses pólusváltás 2019 community. Ez a védőpajzs azonban nem stabil: a mágneses mező globális ereje a feljegyzések 1840-es kezdete óta mintegy 5 százalékkal csökkent évszázadonként. Azóta az Atlanti-óceán déli része felett egy gyenge zóna képződött, amelyben megnövekedett sugárzási aktivitás figyelhető meg. A kutatók ezt a jelenséget "dél-atlanti anomáliaként" jegyzik, és arról vitáznak, hogy vajon ez a mágneses pólusváltás előjele-e. Maxwell Brown és Monika Korte, a potsdami Német Geológiai Kutatóközpont munkatársai és kollégái a PNAS tudományos lapban bemutatott kutatásaikkal véget vetnek a spekulációknak: földtörténeti elemzésük eredményei ellentmondanak a várható pólusváltás elméletének.
Ezek a pólusváltások előre kiszámíthatatlan időközönként játszódnak le, visszamenőleg viszont megállapíthatók, hogy a múltban mikor került sor rájuk. A kőzetek egy bizonyos hőmérseklet felett (ún. Curie-pont) elveszítik mágnességüket, majd ha a körülmények megváltoznak, lehűlve a kritikus hőmérséklet alá az éppen aktuális mágneses tér iránya szerint újramágneseződnek. Mágneses pólusváltás 2012.html. A mélytengeri hátságoknál folyamatosan felfelé törnek az olvadt kőzetek és két irányban szétterülnek az óceánok alján miközben eltolják egymástól a tengerfenék lemezeit. Amikor ezek a kőzetek lehűlnek, az éppen uralkodó földi mágneses tér szerint újramágneseződnek. Az ilyen kőzetek alapján (radioaktív kormeghatározással) megállapítható, hogy ez mikor történt. Tovább vizsgálva a korábban megszilárdult kőzeteket a kutatók eljutnak ahhoz a ponthoz, amikor a pólusok cseréje lezajlott. A pólusváltások közötti idő több tízezer évtől akár évmilliókig is terjedhet. A legutóbbi mágneses pólusváltás mintegy 700 ezer évvel ezelőtt történt és nem lehet megjósolni, hogy mikor kerül rá sor ismét.
"Nyakunkon a pólusváltás? " címmel Dr. Hudoba György, fizikus beszélt a Föld mágneses mezejéről a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, a TIT Fejér Megyei Egyesületének Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya, valamint az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Fejér megyei csoportja közös rendezvényén, kedden, A Szabadművelődés Házában. "Valami nagyon furcsa történik a föld mágneses mezejével. " "Eltolódott az északi pólus és megváltozott a Föld tengelymozgása. Elkezdődött a mágneses pólusváltás, világkatasztrófát okozhat | Kimondott Igazságok. A vizsgálatot végző tudósok szerint a jelenség hátterében a globális felmelegedés és a jégolvadás áll, ami megváltoztatja a bolygó tömeg eloszlását. " "Katasztrófa lehet, ha megcserélődik az északi és a déli pólus! " Elképzelhető, hogy csak az elektromos rendszerekben okoz zavarokat, de akár tömeges kihaláshoz is vezethet. " "Amikor a mágneses pólusvándorlás délre tolódása kritikus pontot ér el, órákon belül bekövetkezik a fizikai pólusváltozás megindítva a geológiai átrendező folyamatokat, amik radikális időjárási változásokkal is járhatnak. "
Alkalmazkodni kell hozzá, mégpedig úgy, ahogy most is teszik: a Mágneses Világmodell frissítésével. Keletből nem lesz észak, de északból lehet dél Hiába imbolyog viszont akár több ezer kilométereket is, attól nem kell tartanunk, hogy egy napon 90 fokot fordul, és mondjuk keletnek mutatnak az iránytűk. A Föld tengely körüli forgása olyan erőket kelt, amelyek többé-kevésbé irányban tartják a mágnesességet generáló hengerszerű áramlásokat, a mágneses pólusokat nem engedik pár száz, esetleg egyezer kilométernél távolabb a sarkoktól – magyarázza a szakember. Mágneses pólusváltás 2010 qui me suit. Egy 180 fokos fordulat viszont bármikor bekövetkezhet, vagyis hogy a mágneses északi pólus a Déli-sark irányába fordul. Sőt, óceáni kőzetek rejtik bizonyítékát, hogy ez körülbelül néhány százezer évente be is következik, oka pedig még mindig a földmágneses dinamó jelensége. A már említett folyton változó, lebomló majd újjászülető hengerek ugyanis saját tengelyük körül is forognak az áramlások erejének engedve az óramutató járásával megegyező, vagy azzal ellentétes irányba.
Kambriumi fajrobbanásnak hívja a tudomány azt a jelenséget, amikor a tengerek élővilága hirtelen sokszínű és népes lett. Az állatok több nagy csoportja ekkor jelent meg először a Földön. Kutatásuk során Korte és kollégái a Föld mágneses mezejének változásait rekonstruálták az 50-30 ezer évvel ezelőtti időszakban. Ehhez mágneses ásványokat tartalmazó mélyfuratokból és vulkáni kőzetekből származó adatokat használtak fel, melyek információval szolgáltak a kialakulásukkor jellemző mágneses erősségről. Eredményeik szerint 46 ezer és 49 ezer évvel ezelőtt a Föld mágneses mezejében az Atlanti-óceán déli része felett hasonló gyenge zónák alakultak ki, mint most, de mindkét esetben eltűnt egy idő után az anomália. 41 ezer évvel ezelőtt azonban egy csupán néhány évszázadig tartó váltás következett be, amely ezért csak mágneses kitérésnek számít. A mágneses kitérés az a jelenség, amikor a mágneses mező közel kerül a pólusváltáshoz, de visszaáll eredeti állapotába. De Korte szerint nincs baj: Az elmúlt 50 ezer évre tekintve arra a következtetésre jutottunk, hogy a ma tapasztalható dél-atlanti anomália nem egy pólusváltás kezdetét jelenti.
Szólj hozzá!
Az első félidő utolsó percében szerzett vezetést a magyar együttes, a második játékrész első negyedórájában pedig eldöntötte a meccset. A hazaiak csak 11-esből tudtak betalálni. A magyar labdarúgó-válogatott 4-1-re győzött Andorra vendégeként a világbajnoki selejtezősorozat harmadik fordulójának szerdai játéknapján. A magyarok, akik immár kilenc tétmérkőzés óta veretlenek, az első félidő hosszabbításában Fiola Attila fejesével szereztek vezetést, a második játékrész elején pedig Gazdag Dániel és Kleinheisler László találata eldöntötte az összecsapást. Az utolsó magyar gólt Nego Loic szerezte a 90. percben, a végeredményt pedig a hosszabbításban Marc Pujol állította be büntetőből. Marco Rossi szövetségi kapitány együttese a nyári, részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon a Puskás Arénában fogadja a címvédő portugálokat és a világbajnok franciákat, majd a németek vendége lesz Münchenben. A vb-selejtezők szeptember eleji folytatását a százszázalékos teljesítménnyel éllovas angolok mögött második helyen várja a magyar csapat.