). A lepénykenyérfélékkel kapcsolatban szórványosan egész Európában ismertek bizonyos "áldozati" jellegű cselekmények, hiedelmek, amelyek gyakran a → halottkultusz hoz kapcsolódnak és főleg a téli napforduló ( → napfordulók) körüli ünnepeken jelennek meg. A magyar adatok közül a D-alföldi talán közvetlen kapcsolatban vannak a gazdag balkáni anyaggal. – Irod. Korompainé szalacsi rácz mária a bihari házikenyér by TFSZ - Issuu. Kretzenbacher, Leopold: Das slowenische Luzienbrot ("Lućijščak")... (Slovenski Etnograf, 1953–54. Lepénykenyér árpalisztből (Dunakiliti, Győr-Sopron m. ) Paleoós lepénykenyér készítés itt:
Fotó: A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai. Főleg a szláv népeknél szokás kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget. Aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja a másik embert a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől. Magyarországon a kenyér mint a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló és biztosító alapvető táplálék, általában valaminek a kezdetekor kap szerepet, amikor jellemző a jövőbeli célok mágikus biztosítása. Paleoldal: 'régi ízek' paleoid rezervátum: Lepénykenyér. Elterjedt népszokás az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét biztosítja vagy azt szimbolizálja. Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot annak jeléül, hogy együtt osztoznak az élet javain és mindig legyen bőven mit enniük és ne hiányozzon házasságuk napjaiból az élet sója sem. Sokféle betegség ( árpa, kinövés, seb) gyógyszereként ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása.
A pásztorok a pusztán nem fejték a marhát. A magyar szürke egyébként sem adott nagyon sok tejet, viszont magas volt a zsírtartalma. Néhány fejős tehenet azért tartottak a szállás körül, aminek tejével fedezték saját szükségleteiket. A szállásokon élő gulyások, juhászok a tejfeldolgozás többféle módját alkalmazták. Alföldi gulyások készítették a tarhót, ami tulajdonképpen joghurt. Ehhez a tejet először egy nagy fémbográcsban felforralták, s kavargatva főzték, míg a habját el nem főtte. Ekkor átöntötték egy fadézsába. Mikor annyira kihűlt, hogy a kéz még állta, oltóanyagot kevertek bele. A dézsát lezárták, és alaposan betakarták, bebugyolálták, hogy minél lassabban hűljön le. Ennek az edénynek általában külön helye volt a szálláson. Hiedelmek, babonák, népszokások. Szélvédett helyen ástak neki gödröt, s bundával ki is bélelték. 3-4 óra alatt a tarhó megaludt. Az eljárás során savanykás ízű, sűrű kocsonyás termék keletkezett. A pásztorok szívesen ették kenyérrel, kásával, vagy magában is. Az oltóanyagot (tarhómagot) az előző tarhóból tették félre.
Hatásos a rossz varázs ellen. Ha a pénztárcánkban három darab kenyérmorzsát hordunk, megakadályozzuk, hogy gonosz varázslók eltüntethessék belőle a pénzt. A felfordítva asztalra tett kenyér a "hóhér kenyere", és rosszat jelent. Magyarázata- egykor a hóhér a várostól kapott napi egy kenyeret plusz fizetségként. A pék pedig, azért, hogy ne maradjon kenyér nélkül a hóhér, egyet megfordított, azt tilos volt másnak adni. A kenyér készítője a sütés minden fázisában "varázsolt". Például dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, keresztet vetettek a tésztára, és a kemence szájára. Az egyik kenyérbe ujjal lyukat nyomtak, és az így megjelölt kenyérrel a hit szerint tűzvészt lehetett elhárítani. Az új házba vitt kenyér és só, a lakók boldog, és gazdag életét akarta kívánta biztosítani. Hasonló szerepe volt a kenyérnek lakodalomkor, mikor az új asszonyt kenyér alatt vezették be. Ükanyáink kenyérsütéskor a gyerekek kedvéért kiszakítottak egy darabot a megkelt tésztából, kinyújtották és kisütötték a kemencében és tejfölt, sajtot, hagymát, szalonnát-amit találtak otthon-szórtak rá.
Ismerős? Mai neve: Tökipompos(jászlepény, langalló, kenyérlángos. Ki tudja, este, az Örökség fesztiválon talán hozzá is lesz szerencsénk…
Sütőedénybe rendszeresen csak a szétfolyó, töredező árpa- és kukoricakenyeret teszik, egyébként a tepsi alkalmazása 20. századi szórványos divatjelenség. A kisült kenyerek súlya a kiszakított darabok nagyságától, formája viszont nemcsak az alakítástól, hanem az alapanyagok tulajdonságaitól és a kenyérkészítés módjától is függ. A házikenyerek átlagos súlya 5–6 kg, csak a Tiszántúlon volt nagyobb és Erdélyben kisebb. Alapátmérőjük Erdélyben 20–25, másutt 35–40 cm. Kenyértésztából általában egy kisebb kenyeret, cipót is szakítanak, s különféle kenyérlepényeket sütnek. A kemencéből kiszedett kenyereket hűtik, majd kenyértartón vagy egyéb tárolóhelyen raktározzák. Erdélyben a kenyér felső héját rendszeresen feketére égetik sütésnél és búzakenyérnél ezt az égett héjat sütés után azonnal, még melegen leverik. A háztartásban a kenyérkészítés 1–3 hetes időszakonként, többnyire kéthetenként ismétlődik. A kenyérkészítés lebonyolítása 18–20 órát igényel. Általános gyakorlat, hogy a kovász érlelését, a dagasztást éjszakára időzítik.
Készítésének gyakorisága, a táplálkozásban betöltött szerepe vidékenként és társadalmilag igen eltérő. A Dunántúlon és az Alföldön ritkán, sokfelé csak böjtös ünnepre, ill. meghatározott főtt ételek kísérőjeként sütik. Kenyeret helyettesítő rendszeresebb szerepe tájökológiai és gazdasági, vagyoni adottságokhoz kapcsolódik (pl. árpa-lepénykenyér sütése a Szigetközben a rozsaratás idején és előtte). Erdélyben gyakoribb és fontosabb étel, a Felföldön átmeneti helyzetű. A lepénykenyér a sült tészta legrégebbi fajtája. Erjesztetlen volta a gabonafélék széles körének felhasználhatóságát biztosítja, készítéséhez zárt tüzelő nem szükséges. Az eurázsiai kultúrák archeológiai leleteiben mindenfelé megjelenik a neolit végén, s legalább szórványosan máig fellelhető kontinensünk minden részén. Korábbi táplálkozásbeli jelentőségét Európában nagy összefüggő területeken ott őrizte meg, ahol a mezőgazdasági termelés a tájökológiai adottságok folytán rosszul erjeszthető gabonaféléket (árpa, zab, köles stb. )
Az egyéni választókerületi jelölteknek legalább ötszáz érvényes ajánlásra van szükségük az induláshoz. Országos listát az a párt állíthat, amely minimum tizennégy megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állít. Február végére kiderül, hogy mely pártok állíthatnak országos listát, illetve ismerni fogjuk az egyéni választókerületi jelölteket is. Országgyűlési képviselők száma перевод. Az országgyűlési képviselők száma 199, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak az alábbiak szerint: A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat. Az új Országgyűlés alakuló ülését – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze.
999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat jár pártjának az országos listán (ebben az esetben tehát eggyel több, mint a második helyezettnek). A területi listák megszűnnek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, s azokat hozzáadják a párt listás szavazatainak számához. Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, méghozzá a jelenlegihez hasonló módon, az úgynevezett d'Hondt módszerrel. Ennek lényege, hogy a pártlistára leadott voksokat és a töredékszavazatokat pártonként egy táblázatban összegzik, majd elosztják kettővel, hárommal, néggyel stb. Az így kapott számoszlop határozza meg a mandátumok kiosztását: először az a párt kap képviselői helyet, amelynek oszlopában a legnagyobb szám található, majd a következő, és így tovább, amíg kiosztható mandátum van. A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.