Lezárult a Budapest 95, 3 MHz-re kiírt rádiós pályázat A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az egyedüliként pályázatot benyújtó Karc FM Média Kft-t hirdette ki nyertesnek a Budapest 95, 3 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályázaton e heti ülésén. A tanács engedélyezte, hogy egy velencei és egy dunaújvárosi helyi rádió hálózatba kapcsolódjon a… Lezárult a Budapest 95, 3 MHz-re kiírt rádiós pályázat A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (Nmhh) Médiatanácsa az egyedüliként pályázatot benyújtó Karc FM Média Kft. -t hirdette ki nyertesnek a Budapest 95, 3 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályázaton. A Karc FM nyerte el a Klubrádió régi frekvenciáját. Budapesti frekvenciát kap a Karc FM A Karc FM Média Kft. lett a nyertese a Budapest 95, 3 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályázatnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának döntése szerint. A testület engedélyezte, hogy egy velencei és egy dunaújvárosi helyi rádió hálózatba kapcsolódjon a budapesti Best FM-mel.
Azt már korábban is lehetett tudni, hogy egy NER-közeli rádióé lett a Rádió 1 korábbi frekvenciája, most az is kiderült, ki gyártja a Base FM műsorait. A RadioFactory Kft. nevű cég gyártja a Budapesten elindult, elsősorban hiphop, r&b és rap zenéket adó Base FM műsorait, a cég pedig Mészáros Lőrinc emberéhez, Deák Gáborhoz köthető – tudta meg a Média1. A napokban indult el a műsor sugárzása a Base FM-en, amely a Rádió 1 tavaly felszabadult fővárosi frekvenciáján, a Budapest FM 96, 4 MHz-en érhető el. Már tavaly ősszel kiderült, hogy a Médiatanács pályázatán egyedüli indulóként nyerte el a Rádió 1 korábbi hullámhosszát 10+7 évre egy NER-közeli induló, a kormánymegbízásokkal foglalkozó ügyvéd Litter Zsuzsanna LBK Base Kft. nevű cége. Csakhogy Litter a műsorgyártást azonnal kiszervezte a Radiofactory Kft. nevű gyártócégnek. Ennek a cégnek százszázalékos tulajdonosa Deák Gábor, aki viszont egyértelműen Mészáros Lőrinc köreihez sorolható. Az üzletember Mészáros Lőrinc építőipari és egyéb vállalkozásai közül több cégben is, így az R-Kord Kft.
2006-2008. Bevezetés a nyelvtudományba MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Szakcsoport 1989-1990. Nem-lineáris fonológia 1990- Dinamikus szemantika 1990- Terepmunka, magyar, beás, siketek jelnyelve. 1990- Számítógépes ismeretek, (Lisp, TeX, C). 1993-1997. Diskurzus-szemantika 1993- Formális szemantika 1993- Konstrukciós nyelvtan 2000- Magyar leíró nyelvtan 2000- A nyelvészet területei 2000- Számítógépes nyelvészet 2000- Számítógépes lexikon-modellek 2004- A formális szemantika logikai alapjai 2004- Beás leíró nyelvtan [3] 2006- Bevezetés a nyelvtudományba 2006- Informatika Könyvek [ szerkesztés] A Lisp programozási nyelv; Műszaki, Bp., 1989; szerkesztők: Zimányi M., Kálmán L. és Fadgyas T. ISBN 9631081834 [4] Kálmán László–Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről; Osiris, Bp., 1999 (Osiris könyvtár Nyelvészet) Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Gyász: Elhunyt Kálmán László nyelvész | Mazsihisz. Budapest, 2001. Szerkesztette: Kálmán László Kálmán László–Rádai Gábor: Dinamikus szemantika; Osiris, Bp., 2001 (Osiris könyvtár Tertium non datur) Konstrukciós nyelvtan, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001.
Életének 64. évében meghalt Kálmán László nyelvész. A gyászhírt testvére, Kálmán C. Kult: Meghalt Kálmán C. György | hvg.hu. György irodalomtörténész közölte vasárnap a Facebook-oldalán. Kálmán László a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kar Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docense volt. Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte francia-orosz tagozaton, itt érettségizett 1976-ban. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi karán tanult spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát. A budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott 1981 és 1983 között, 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt 1984 és 1987 között, 1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, egy évet töltött Genfben.
Életének 64. évében elhunyt Kálmán László nyelvész. A gyászhírt testvére, Kálmán C. György irodalomtörténész közölte vasárnap Facebook-oldalán. Kálmán Lászlót nevét szűkebb szakmáján túl politikai-közéleti írásai, valamint a Szószátyár című műsor tette ismertté. A Klubrádió hullámhosszán hallható Szószátyárban Nádasdy Ádámmal együtt hétről hétre a nagyközönség számára is érthető módon, ugyanakkor igényes és szellemes stílusban tárgyalták meg a nyelvészet problémáit. Meghalt Kálmán László nyelvész | Litera – az irodalmi portál. Kálmán László a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kar Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docense volt. Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte francia-orosz tagozaton, itt érettségizett 1976-ban. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi karán tanult spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát. A budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott 1981 és 1983 között, 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott.
Legutóbb például ezt a kérdést kaptuk Zsuzsanna nevű olvasónktól: Szeretnék hivatkozni egyes cikkeikre a szakdolgozatomban. Hogyan jelölhetem az internetes hivatkozást, hogy formailag helyes legyen? Bibliográfiát használok. A kérdésre a válaszunk elsősorban az, hogy annak megfelelően, ahogyan a szakdolgozatot elbíráló intézmény megköveteli; ugyanis az internetes hivatkozások formájára vonatkozóan – ahogyan a más forrásokra való hivatkozásokat illetően is – különböző hagyományok, szokások léteznek. A nyesttel kapcsolatosan alapvetően két nehézség merülhet fel a bibliográfia készítése közben – szigorúan hivatkozási szempontból. Az egyik az, hogy nekünk nincsenek lapszámaink; a nyest nem egy periodika, amely az interneten teszi közzé a lapszámait, hanem egy állandóan frissülő portál. A másik pedig az, hogy a nyesten olykor konkrét szerző megnevezése nélkül látnak napvilágot a szerkesztőség által készített vagy készíttetett anyagok. Vegyük tehát sorra a felmerülő nehézségeket! Az elsőről már írtunk az egyik tavalyi cikkünkben, így igazából elég lenne erre az internetes forrásra hivatkoznunk, hogy bemutassuk, hogyan lehet a nyestre hivatkozni.
1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, és egy évet töltött Genfben. Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatta 1991-től egészen egészen 2000-ig. Ezután egy éven át ismét külföldön folytatta munkáját docensként Amszterdamban, a számítógépes nyelvészet szakon 1992-ig. Az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docensi kinevezését 1994-ben nyerte el. 2000 és 2002 között a budapesti Mindmaker Ltd. alkalmazta tudományos főmunkatársként. Ezen irányú tevékenységét a 2003-tól az Applied Logic Laboratory cég keretén belül végezte. Ezzel párhuzamosan részt vállalt a Nemzeti Digitális Archívum munkájában a szemantikai munkacsoportjának tagjaként és az Erasmus Kollégium vezető tanáraként. 2005-től az Erasmus Kollégiumi Tanács tagja is egyben.