Pokorni Zoltán hírek - Hírstart Csoknyay zoltán Címke: pokorni zoltán « Mérce Hölvényi Olaf György - egyes adattárakban: Hölvényi Holdsuk György - (1922. november 7., Ráckeve, Nagy Győri Emília) a Ciszterci Rend szerzetes papja, később történész, könyvtáros 1951. február 12-től kisebb megszakítással 1989. október 30-ig szolgálta állambiztonsági hálózati személyként a Rákosi- és a Kádár-rendszer titkosrendőrségét. [Későn, csaknem negyven éves korában alapított családot, 90 éves korában, 2012. április 29-én hunyt el. ] Hölvényit Varga József államvédelmi százados szervezte be " Ráckevei " (helyenként: "Ráckevey") fedőnéven (később: " Horváth ") 1951-ben az Államvédelmi Hatóság I. Hálózati Főosztályának 2-b alosztályára ügynöknek, amely a "klerikális reakció elleni belső harcot" irányította. 1960-ban átvette a BM. II. Politikai Nyomozó Főosztályának 5. Pokorni kitart a Turul mellett » Független Hírügynökség. osztálya, amely a "belső reakció elhárítását" végezte. 1969 márciusában a már újjászervezett BM. III-as Főcsoportfőnökségen a politikai rendőrség III/III-1-a alosztálya, tehát az egyházi elhárítás foglalkoztatta titkos megbízottként.
A könnyeivel küszködve beszélt nagyapjáról Pokorni Zoltán, a 12. kerület polgármestere azon a megemlékezésen, amelyet hétfőn este tartottak a Maros utcai rendelőintézetben. A 12. kerületben 75 éve 328 védtelen embert, köztük kórházban fekvő betegeket mészároltak le a hírhedt Kun páter nyilas gyilkosai, akik között ott volt Pokorni nagyapja is. 75 éve, 1945. január 12-én a 12. kerületben, a Maros utcai rendelőintézetben 84 embert, január 14-én a közeli Bíró Dániel kórházban 150 embert mészároltak le a nyilasok. Pokorni Zoltán Archives » Független Hírügynökség. Január 17-én az Alma utcai zsidó szeretetotthonban további 94 védtelen, ártatlan, idős embert mészároltak le – írja a. Pokorni József élete A megemlékezésen résztvevő Pokorni Zoltán elmondta, nagyapját, Pokorni Józsefet, akit csak a családi történetekből ismert, s aki 1907-ben született, melegszívű, barátságos, templomba járó embernek írták le. Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt.
Hozzátette: ma már sajnálja azokat a szavakat, amiket akkoriban mondott, meggondolatlan, sőt, bizonyos értelemben nagyképű dolog volt olyat mondani, hogy amíg ő a polgármester, a helyén marad a turul. Szerinte nincs erre mentsége, talán annyi, hogy ha harctéri vakságban van az ember, nem lát ki belőle. Igaz, azt se állítja, hogy most objektívebb lenne az ügyben, még rosszabb a helyzete, mint akkor volt érzelemmentesség tekintetében – utalt a nagyapja szerepére. Így Pokorni abban a kérdésben, hol legyen a turulszobor, maradjon-e, nem is szavazott. " Nem szavazott? Nem szavazott, mint a képviselőtestület egyik tagja. A fideszes többségű képviselőtestület azonban megszavazta, hogy maradjon a szobor. Az Azonnali ismerteti az indoklást is: az önkormányzat szerint viszont " nem volna helyes és sokakat joggal sértene, ha a szobordöntögetés mai divatjának hódolva " lebontanák a turulszobrot, " mind művészi megformálása, mind pedig a magyar vitézséget, bátorságot és önfeláldozást szimbolizáló jellege miatt indokolt, hogy a helyén maradjon ".
A nyolcgyerekes Pokorni József a MOM-ban dolgozott villanyszerelőként, és 1944-ben a nyilasokhoz, méghozzá a brutalitásáról a nyilasok között is hírhedt katolikus szerzetespap, Kun páterhez csapódott. Kun páter egy korabeli filmhíradón Kun páter emberei több több mészárlást hajtottak végre 44-45 telén a kerület zsidó létesítményben, kórházépületekben, az Alma utcai szeretetházban, és a Városmajor utca 37. -ben működő nyilasházban is kivégzéseket tartottak. A Maros utcában mintegy száz áldozatot hagytak maguk után, a Városmajor utcában százötvenet. Betegeket, orvosokat, ápolókat, bujkáló zsidókat, köztük gyerekeket is öltek. A holttesteket a kórházak hátsó kertjében benzinnel leöntötték, felgyújtották, majd a maradványokat elásták – olvasható Pelle Jánosnál. Pokorni felesége vallomása szerint nem volt nyilas párttag, de az ostrom alatt a nyilas pártházba került, és hetekig ott működött közre. Tevékenységéről a háború utáni eljárásokban jó néhány tanúvallomás fennmaradt. Ezek szerint sok gyilkosságban és kivégzésben aktív szerepet játszott, többet saját kezével hajtott végre.
A különítmény vezetője Kun András volt, ő fanatizálta a csapatot, amely a szovjet hadseregtől bekerített Budapesten gyakorlatilag a túlélés, pláne a rablott javakkal elmenekülés esélye nélkül gyilkolászta és fosztogatta a zsidókat. A különös kegyetlenségéről híres osztagvezetőt Kun páter néven emlegették, ugyanis áldozópapnak mondta magát, és reverendát viselt. Valójában egy kiugrott minorita szerzetes volt, akit a nyilasokkal szembeforduló esztergomi érsek, Serédi Jusztinián eltiltott a papi szolgálattól. Kun András a kiugrása után is papnak adta ki magát, és így követett el háborús bűncselekményeket. A haladó sajtó viszont előszeretettel mossa össze a tetteit a katolikus egyházzal. Érdekes adalék, hogy erre a Kun Andrásra úgy hivatkozik a "függetlenobjektív" Index, mint "a brutalitásáról a nyilasok között is hírhedt katolikus szerzetespap"-ra. Azt valamiért elmulasztotta megemlíteni a balliberális propagandaportál, hogy csak az érintett hazudta papnak saját magát. Különös, hogy nincsmásikék milyen szavahihetőnek tartanak egy nyilas bűnözőt, ha ezzel hozzájárulhatnak az egyházellenesség feltüzeléséhez.
Mindig emlékeztesd magad, hogy ez egy egyszeri összeg, ami befektetés a közös, boldog jövőtökbe. Ha máshol feltünően kedvező áron találsz egy Magyar agár kiskutyát, könnyen a saját csapdádban találhatod magad és a későbbiekben nagy valószínűséggel rengeteg pénzt fogsz otthagyni az állatorvosi rendelőben. Ugye te sem ezt akarod? Tudj meg többet: Miért a Wuuff-on válassz kiskutyát?
Szerző: Videokedvenc | 2012. január. 12. 11:29 Származási hely: Magyarország Marmagasság: 65-70 cm Súly: 22-31 kg Átlagos alomszám: 4-8 kölyök Várható élettartam: 12-14 év Eredeti feladatkör: vadászat Jelenlegi státusz: vadászeb, versenykutya Ősi magyar fajta, ám körülbelül ez minden, amit származásáról tudni lehet. Feltehetően a Kárpát-medencében élő hajdani agárszerű ebekből alakulhatott ki arab, majd később angol agarak kereszteződése révén. Tenyésztésével, nemesítésével évszázadokon át nem sokat törődtek, nyilvánvalóan azért, mert az agarászatnak, az agárversenyeknek hazánkban nem voltak komolyabb hagyományai. Korunk magyar agara karcsú, hosszú törzsű, edzett, igénytelen, szívós kutya. Szőrzete sima, rövid, fekete vagy zsemlyeszínű, továbbá foltos, cirmos, ordas - lényegében minden ismert agárszínben előfordulhat. Értelmes, tanulékony, kissé tartózkodó természetű. Jó versenyző kellemes társ, sőt még házőrzőnek is bevált. (Szöveg, a szerző engedélyével: Veress István - Kutyakalauz) A mesterkiképző véleménye a fajtáról:
Végtagjai inasak, izmosak. Szőrzete sima, rövid. Színe fekete vagy zsemlyeszínű, de lehet cirmos, foltos, ill. ordas – egyszóval minden ismert agárszínben tenyésztik. Magyar agár eredete Ősi magyar fajta. A honfoglaló magyarok hozták magukkal a Kárpát-medencéből. Később többször keresztezték Angliából importált angol agarakkal. Magyar agár tulajdonságai Edzett, tartózkodó természetű, de értelmes, tanulékony. Magyar agár alkalmazása Igazi hajtókutya. Leendő zsákmányát – elsősorban nyulat, de nagyobb vadakat is – éles látásával fedezi fel. A versenypályán tanulékony, fáradhatatlan. Házőrző feladatok ellátására is alkalmas. Profil: vadászkutya, versenykutya. Marmagasság: kan 65-70 cm, a szuka kicsit alacsonyabb. Testtömeg: 22-31 kg. Táplálékigény: 1585 g/nap. Alomszám: 4-8 kölyök. Várható élettartam: 12-14 év. Forrás: Szinák János – Veress István: Nagy Kutyakönyv