Honfitársaim! Magyarok határon innen és túl! Az elmúlt percekben a Himnusz alatt Magyarország szépséges tájai tárultak a szemünk elé. A fenséges Dunakanyar, a Badacsony bazaltorgonái, a Hortobágy, a kérészek tánca a Tiszán, a fodrozódó Balaton. Szabó Zoltán írja Szerelmes földrajz című könyvében: "Az ember… a táj szülöttje is… egy sajátos és másutt a világon fel nem található fénytörés gyermeke. " Megindító vallomás egy írótól, akinek élete jelentős részét a szülőföldjétől távol kellett töltenie. Az ismerős táj épp úgy hozzánk tartozik, ahogy mi tartozunk ehhez a vidékhez. Ezek a hegyek, völgyek, síkságok és vizek – mind itt voltak, akár évmilliókkal ezelőtt. Menedéket adtak, táplálták az előttünk járókat, történelmünk színterévé váltak. Az otthont jelentették szüleinknek, nagyszüleinknek. És az otthont jelentik nekünk is. A szülőföldet, az ismerőst. Ez a hazánk. Szerelmes újévi köszöntő képeslap. "…mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe" – lelkendezik Petőfi. "Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom" – sóhajtja Radnóti Miklós.
Vörösmarty Mihály Újesztendei szép kívánság Kormosan, de tiszta szívvel, A füst barna fiai Beköszönünk ma hozzátok, Házak boldog urai. És kivánunk, és ohajtunk Újnál újabb esztendőt, Szerencsével rakodottat, Nem is egyet, sem kettőt, Hanem igen, igen sokat, Annyit, mint a kis világ, Mennyi csillag van az égen, Régi fákon mennyi ág. De talán az sok is volna; Semmiből sem jó a sok; Éljetek míg kedvetek tart, Éljen úri házatok, Míg a szép leány kapós lesz, S kedves a bor, és kenyér, Míg szomszédba a magyarnak Nem kell futni ezekért, Míg szivetek, mint a gyertya Oly vídámon égdegel, Szemetekben az örömtűz, És az erő nem hal el; Majd ha egykor kürtőtökben A pók szövi hálóját, S vendég hagyta házatokból Füst nem ontja fel magát, Majd ha nem lesz mit vakarni Sem odafenn, sem alúl, S a korommal a vígság is Mindörökre elvonúl, Akkor még ki kérdi többé, Hány meg hány hét a világ? Jobb fekügyék a gödörbe, És takarja el magát. De az Isten ójon attól! Karácsonyi dalok : Karácsonyi és újévi köszöntő (Csík) dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. Éljen a szent vígaság, Ezt ohajtja a Földvári Tűzkármentő Társaság.
"véremmel rokon a patak" – írja Kányádi Sándor. "A világ olyan gyönyörű, hogy egyre nagyobb felelősség embernek lenni" – figyelmeztet Szabó Magda. Akár költői szóval mondjuk, akár hétköznapival, mindenképpen igaz: nincs teljes, egészséges emberi élet a természet egészsége, teljessége nélkül. Mégis, az emberiség az elmúlt évtizedekben mintha elfeledte volna ezt. Lesz-e még ez a táj ugyanígy hazája az utánunk jövőknek? Ma már ez a kérdés. Holnap is ugyanolyan lesz-e a folyó, a virág, a puszta, a bokor, a hegyoldal, mint amilyennek most ismerjük? Meg tudjuk-e őrizni és továbbadni úgy, ahogy kaptuk? Lesz-e ugyanolyan színe, formája? Lesz-e ugyanolyan tápláló terménye és a terménynek ismerős íze? Vagy mi leszünk az a nemzedék, amely – alig egyetlen emberöltő alatt – elherdálja évezredes, évmilliós örökségét? A légkör közös, a vizeink egymásba folynak. A káros hatások útlevél nélkül közlekednek az egész Földön. Újévi köszöntő. A pannon táj sem mentes a változások következményeitől. Nálunk is kiszárad a patak, beéretlenül perzselődik meg a termés, őshonos növények tűnnek el.
Hej, fel, keresztény lélek, a nagy Istenre kérlek! Tekints bé a jászolyba, Úrjézus fekszik abba', ó, én szerelmes Jézusom. Hirdessük egész Földnek nagy voltát e gyermeknek! Legyünk kedves hajléki, szívünket adjuk néki, Ó szép Jézus, ez új esztendőben tarts kegyelmedben! Szerelmes újévi köszöntő 2022. Hogy az új esztendőben éljünk kegyelmedben, s legyünk Jézusnak drága kedvében. légy híveidben! Ó Mária, esedezz érettünk, édes reményünk! Hogy ez új esztendőben minden ügyeinkben lehessünk Jézus drága kedvében.
A változás befolyásolja életünket, jövőnket. Miért nem vesszük észre, hogyha bajban van a természet, annak részeként bajban vagyunk mi is? Ha ragaszkodunk otthonunkhoz, ha ragaszkodunk hazánkhoz, miért ne ragaszkodnánk a minket körülvevő, a minket éltető természethez? Nekünk nem a természetet, hanem saját természetünket kell legyőznünk! Tisztelt Honfitársaim! Fenséges Dunakanyar, fodrozódó Balaton, kanyargó Tisza. A teremtett világ. Mindannyiunk személyes felelőssége, hogy megőrizzük. Becsüljük meg a tájat, amit örököltünk! Őrizzük meg mindazt, amitől hazánk nekünk legszebb a világon! Miért ne lehetne ebben nemzeti közmegegyezés? Szerelmes újévi köszöntő versek. Rajtunk múlik. Boldog új évet, Magyarország! Boldog új évet, magyarok!
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy, vissza nem fognak a kátyúk… A többit majd apródonként megcsináljuk. Végül pedig azt kívánom, legyen béke. – Gyönyörködjünk még sokáig a lehulló hópihékbe'! Újévi SMS, Üzenetek szilveszterre: Újévi SMS, Szilveszteri köszöntő üzenet. (1956) Ady Endre Boldog új évet Ezúttal sírva, szépen Forgok meg lelkemnek régi Gyermekes életében: Boldog új évet kivánok. Boldog új évet kivánok, Mindenki tovább bírja E rettenetet, E szamárságot, Mint szegény, mint bírom én, én, Gyönyörködve, Óh, én szegény Lelki kémény. Ontom a füstjét A szavaimnak, Pólyálva és idegesen, Be messze ringnak Az én régi terveim, Az én régi társaim is De messze vannak, Új év Istene, tarts meg Magamnak S tarts meg mindenkit A réginek, Ha lehet: Nagy László Adjon az Isten… Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne düljön, adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet – nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem.
Böjte Csaba ferences szerzetes osztotta meg honlapján az alábbi székely újévi köszöntőt, amely átfogóan kíván mindenkinek sikeres, boldog esztendőt! Adjon Isten minden szépet, Irigyeknek békességet, Adjon Isten minden jót, Hazug szájba igaz szót. Hontalannak menedéket, Éhezőknek eleséget, Tollat író kezébe, Pulyát asszony ölébe. Legényeknek feleséget, Szegényeknek nyereséget, Áfonyát a havasra, Pisztrángot a patakba. Istenhitet a pogánynak, Hű szeretőt a leánynak, Szép időben jó vetést, Szomorúknak feledést. Sarkvidékre hideg telet, Az árváknak jó kenyeret, Fegyvereknek nyugalmat, Szelíd szónak hatalmat. Betegeknek egészséget, Fuldoklóknak reménységet, Vitorlának jó szelet, Napfényből is öleget. Jó lövést az ordasokra, Nyíló ajtót vaskapukra, Vándoroknak fogadót Isten adjon minden jót! (Fotó. ) hirdetés 777 A hit nem magánügy!
szélesség (lat): N 48° 0, 543' hosszúság (lon): E 19° 50, 140' védettség: Műemléki védelem eredeti kategória: Műemléki környezet eredeti főtípus: helyrajzi szám: 69, 74, 147 település KSH kódja: 33534 földhivatal: Salgótarján Körzeti Földhivatal rövid leírás: A település kisterenyei részén, angolparkban, szabadon álló kastély műemléki környezete a következő lehatárolással: a 66. hrsz. -ú telek ÉK-i sarkából D-i irányba indulva követi a mondott telek K-i határát, amíg az el nem éri a 72/2. -ú telek határát. Innen DK-i, majd D-DK-i, tovább Ny-DNy-i, majd ismét D-DK-i irányba fordulva halad tovább a 72/2. -ú telek határain a 147. -ú telek ÉK-i sarkáig. Innen a 147. -ú telek határain halad, amíg vissza nem érkezik a 72/2. -ú telek D-i határához. Ezen, majd a Ny-i telekhatáron jut vissza az É-iig, amit K-i irányba fordulva követ tovább. A 72/2. Bátonyterenye - Gyürky-Solymossy-kastély :: Országjáró. -ú telek É-i határának folytatásában fut a 68, 67 és 66. hrsz-. ú telkek É-i határa. Utóbbi É-i és K-i határának metszéspontjában végződik a műemléki környezet határvonala.
Látogatható látnivaló. A város legfőbb nevezetessége a késő barokk, hagymakupolás Gyürky-Solymossy kastély és a körülötte lévő 13 hektáros angolpark, amely a város északi végén fekszik a helyi vasútállomás mögött. A kastélyt 1790 körül építtette a Gyürky család, érdekessége, hogy az 1820-as években innen indult el Kubinyi Ferenc azokra a régészeti kutatásokra a közeli Hársas-hegyen (ma Aranyhegy), amely révén elindult a térség régészeti feltárása. Kubinyi Ferenc idős korában a Vasárnapi Újság metszetén A kastély a Kárpát-medence északi részének nevezetes barokk kastély-típusának legdélibb példája, Magyarország egyetlen ilyen építménye, melyet a nyugati homlokzat két sarkán lévő "hagymakupolás" oldaltorony tesz jellegzetessé. Gyürky–Solymossy-kastély - További nyelvek – Wikipédia. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisakok vannak.
Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain fazsindelyes hagymasisak van. A kastélyt az 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. Az 1900-as években házasság révén a Solymossy család birtokába került a később átépített kastélyparkkal együtt. A második világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd magára hagyták, s földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították, és a salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. [1] A kastélyban a településről elszármazott id. Szabó István szobrászművész születésének centenáriumán, 2003-ban nyílt meg a "Fába faragott élet" címet viselő állandó emlékkiállítás. Gyürky-Solymossy-kastély, Bátonyterenye-Kisterenye. [1] Kastélypark [ szerkesztés] A 13 hektáros őspark természetvédelmi terület sok fafajjal. Romos állapotban találhatóak a lovarda, az intézői és a cselédlakások. A kastély északi oldalán működik a kisterenyei művelődési ház és könyvtár, valamint egy óvoda.
Tel: +36 32 355-551 Mobil: +36 20 512-43-89 E-mail: Nyitvatartás: H-Sz: 8. 00-18. 00 Cs: 8. 00-17. 00 P: 8. 00-14. 00 Továbbá rendezvényfüggően Könyvtár H-Sz: 8. 00 Továbbá rendezvényfüggően
Erre utal a több mint 150 évvel későbbi leírás is "semlyékes" süppedékes helyről tesz említést. Rákóczi Ferenc vagy szállásmestere nem ezért választotta szálláshelyül "Terennét", mert éppen útba esett, hanem feltehetőleg mint jó gazda megnézte birtokát, mielőtt azt a Forgácsoknak adta hűséges szolgálatukért. [11] És még egy érv a korábbi építési idő mellett. A Szepességben Márkusfalván (Markusovce) a Máriássy kastály, mely a késő barokk várkastélyok tipikus példája. Építési ide a kapu feletti márványtáblán 1643-ban fejeződött be. Mai alakját a 18. század hetvenes éveiben kaphatta Máriásy Farkas építkezése folytán. Alaprajza tökéletesen megegyezik a kisterenyei kúriáéval. Különbség csak annyi, hogy annak négy, ennek pedig két saroktornya van. A két kastély szinte meglepő hasonlósága nyilván nem a véletlen műve. Feltehetően a Máriássy család gömör-nógrádi kapcsolataiba kell keresni. A szakirodalom a kisterenye kastélyt többnyire a "várkastély-tipusok" közé sorolja. Nógrádban ilyenek például a berceli Bene-Teichmann kastély, a mohorai Zichy-Vay kastély, valamint a cserhátsurányi Jánossy kastély.
1/3 öl…Pást felül való hosszúsága 2 kötelet 1 ölet, Tarján Patak felül való hossza is 2 kötelet, 1 ölet tészen". [7] 1728-ban a tulajdonosok között ott szerepel Gyürky István a terület egy negyedére és egy "Curia"-ra. [8] 1706. októbet 12-én "Feiedelem urunk Terennénél megh szál(l)ot(t) volt őnagjcsága ak(k)or mi megjeri lakosok vittük 83 kenyeret, Abrokot vittünk 10 kilát" – olvashatjuk a fentieket egy korabeli "számlán. [9] Visszafelé menve a múltba 1601-ben nemes Cherepy Anna először egregius Posgay Gáspár özvegye, most pediglen egregius Vámosy Bálint felesége végrendeletében férjére hagyja Vasaros Terenne és Egihazas Terennét a nemsi curiaval" – ami valószinű a mostani kastélynak az őse lehet. [10] Annál is inkább állítható ez, mert 1631-től a Lorantffyak révén a Rákócziak birtoka lesz a három Terenye, Kalapattal együtt, s a "Serkei uradalom" legnyugatibb ispánsága székhelyeként említik. Az épület a korabeli természeti viszonyoknak megfelelően egy domboldal mesterségesen leegyengetett oldalába épül, kemény márgás talajra alap nélkül, előtte a Tarján-patak benyúló kanyarulatával, s minden bizonnyal egy kiterjedt mocsárvilággal.