A jogi képviselővel eljáró fél a jogi képviselő illetve, a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a jegyzőnél. A gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevétele helyett, a gazdálkodó szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia. Űrlap keresetlevél beterjesztéséhez jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránti perben: A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A birtokvédelem jogszabályi háttere: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. Birtokvédelem iránti igény bejelentése. évi V. törvény a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015.
: dokumentumok, fotók, jegyzőkönyv, szerződés, szakvélemény, tanúnyilatkozat, tanúk neve és telefonos elérhetősége, stb. ) Csatolandó dokumentumok Azon ügyfelünk, aki nem rendelkezik más dokumentumhitelesítési móddal, kérjük az alábbi program segítségével először hitelesítse, majd azt követően töltse fel a mellékleteket hozzánk. Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés: AVDH
(X. 16. ) Kormányrendelet az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (végrehajtási eljárásban) Ügyintéző elérhetőségei: Csányi Zsoltné 2131 Göd, Pesti út 81. Fsz. 2. 27/530-064/224 mellék Nyomtatvány: Birtokvédelmi kérelem
Költési időszakban a környező villanyoszlopok fészkeiben élőben is megtekinthető a gyönyörű madár. A Fehér Gólya Múzeum terepi és múzeumi oktatási programjai élményszerűen, interaktívan segítik a természeti értékek megismerését. A gólyák családjából hazánkban csak két faj, a fehér gólya (Ciconia ciconia) és a fekete gólya (Ciconia nigra) él, melyek irodalmi, néprajzi vonatkozásairól is hallhatnak az érdeklődők a múzeumban. A Fehér Gólya Múzeum előre meghirdetett időpontokban rendszeresen ad helyet különböző gyermek- és családi programoknak, ajándékkészítő kézműves foglalkozásoknak, melyek során a résztvevők természetes alapanyagokból készíthetnek szebbnél szebb tárgyakat, szakértő segítők közreműködésével. Szeretettel várjuk a kedves érdeklődőket! Belépő: felnőtt: 500 Ft/fő gyermek 18 éves korig: 400 Ft/fő nyugdíjas: 400 Ft/fő óvodás: 250 Ft/fő Csoportkedvezmény 20 fő felett: 350 Ft/fő Nyitva tartás szeptember 1 - április 30. : keddtől szombatig 10. 00-16. 00 május 1 - augusztus 31. : keddtől vasárnapig 9.
A dunai ártér határában, Mohácstól délre fekvő Kölked mindig biztos fészkelő és táplálkozó helye volt a fehér gólyáknak. Itt található az országban egyedülálló Fehér Gólya Múzeum. A tematikus kiállításon élményt adó tárlatvezetés keretében ismerkedhetünk meg a fehér gólyák táplálkozásával, fészkelési szokásaival, vonulásukkal. Kitekintést kapunk a gólyák családjának valamennyi tagjáról, melyek közül hazánkban csak két faj él. A gólya irodalmi, néprajzi vonatkozásai is megtalálhatók itt. Költési időszakban a környező villanyoszlopokon élőben is megtekinthető a gyönyörű madár. A Fehér Gólya Múzeum terepi és oktatótermi foglalkozásai, gyermek- és családi programjai, kézműves foglalkozásai élményszerűen, interaktívan segítik a természeti értékek megismerését. A létesítményben lehetőség nyílik kerékpárkölcsönzésre, lessátor bérlésre is. Nyitva tartás: máj. 01 – aug. 31. : K-Szo: 8. 00-16. 00 szept. 01 – ápr. 30. : K-Szo: 10. 00 Elhelyezkedés: Kölked, Széchenyi u. 1. Elérhetőség: Tel. : 69/384-208, 30/846-6020 E-mail: További információk árakról, kedvezményekről, a környék kínálatáról a múzeum honlapján
Fehér Gólya Múzeum Az egykori iskolaépületben megismerkedhetünk a fehér gólyák táplálkozásával, fészkelési szokásaival, vonulásukkal. Kitekintést kapunk a gólyák családjának valamennyi tagjáról, melyek közül hazánkban csak két faj él. A gólya irodalmi, néprajzi vonatkozásai is megtalálhatók itt. Költési időszakban a környező villanyoszlopokon élőben is megtekinthető a gyönyörű madár. Tárlatvezetés a Fehér Gólya Múzeumban A Mohácstól délre fekvő Kölked lakossága évszázadok óta együtt él a gólyákkal. A dunai ártér határában fekvő községben mindig biztos fészkelő és táplálkozó helye volt a fehér gólyáknak. Az országban egyedülálló Fehér Gólya Múzeum egyetlen faj – a fehér gólya – köré szervezte tárlatát. A látogatók megismerkedhetnek a fehér gólyák életével: érdekes részleteket tudhatunk meg a fészkelési szokásaikról, táplálkozásukról, vonulásukról. A Fehér Gólya Múzeum előre meghirdetett időpontokban rendszeresen ad helyet különböző gyermek- és családi programoknak, ajándékkészítő kézműves foglalkozásoknak, melyek során a résztvevők természetes alapanyagokból készíthetnek szebbnél szebb tárgyakat, szakértő segítők közreműködésével.
Március 24-én már megfigyelték a múzeum szakemberei, ahogy az első gólya a táplálékát szedegette, és még azon a napon máris a múzeum melletti egyik fészket birtokba is vette. A hazai néphiedelem szerint, aki elsőként repülő gólyát lát, az egész évben ügyes és szorgalmas lesz. Aki viszont földön állva látja meg az év első gólyáját, az egész évben lusta lesz. Akinek a szeme elé pedig csak fél lábon álló madár kerül először, nos annak tunyasága határtalan lesz abban az adott évben. A fehér gólya (Ciconia ciconia) egy nagy testű, és elterjedési területén általánosan ismert, közkedvelt gázlómadár. A magyar népnyelvben a fehér gólya madárfajra értik a közismert gólya kifejezést. Népi elnevezései közt található a gilice, a cakó, a koszta, a gagó és az eszterág elnevezés is. Több országnak is, köztük Fehéroroszországnak és Litvániának is hivatalos madara. Magyarországon 1980-ban, 1981-ben, 1994-ben és 1999-ben is nyert Az év madara választáson. Közkedvelt madarunk érdekessége, hogy a vándorlásuk egybeesik két legnagyobb magyar nemzeti ünnepünk időpontjával.
Kedvelik az emberlakta környezetet is, gyakran városokban is találkozhatunk velük házak, magas oszlopok tetején. A gólyák úgy élnek együtt az emberrel, hogy valójában az emberekre, az ember által előállított dolgokra nincs szükségük. Az emberek sem látják semmi közvetlen hasznát a gólyáknak. Sőt inkább bosszankodnak a fészek körül kialakuló szemét miatt. A gólyák a szájukból kiesett táplálékot nem veszik fel, így sok a fészek körül az ételmaradék, a fészekből lehullott tojáshéj és vessző darabok. Nem szép látvány a fészek körül a gólya ürülék sem, ami ráadásul olyan erős, hogy pl. az autó festéket is felmarja. A gólyát sokan tipikus magyar madárnak tartják, de ezt meg kell, hogy cáfoljam. A gólya Európában Skandinávia, a Brit szigetek és Olaszország kivételével mindenhol előfordul. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken mindenhol találkozhatunk vele. Két alapvető faja ismert. Az Európában megtalálható faj jal Nyugat-Ázsiában lehet még találkozni, ezek Afrikába járnak telelni.
A kicsiket, amíg meg nem tollasodnak a szülők még a naptól is óvják. Úgy állnak, hogy árnyékukkal megvédjék a fiókákat a tűző napsugaraktól. A fiókákat kisebb halakkal, siklókkal, békákkal, ebihalakkal, bogarakkal etetik. A kis gólyák a kilencedik hét végére tanulnak meg repülni és saját maguknak élelmet szerezni. A gólya nem ad hangot, mint más madár, hanem kelepel, vagyis hátrahajtott fejjel összeveri a csőrét. A kelepelés okára csak találgatások vannak. Van, aki szerint a párját hívja, van, aki úgy véli valamiféle jelt ad a másiknak, némelyek szerint szerelmes. Szerintem ez az utolsó magyarázat az igaz. Szerintem a szerelmüket, boldogságukat kürtölik világgá a kelepeléssel. A gólyák nemcsak magányukban, – amikor egyedül vannak a fészekben – kelepelnek. Gyakran olyankor is összeverik a csőrüket, amikor a párjuk mellettük van. Mindenkinek csak ajánlani tudom a múzeum megtekintését, gyerekkel is igazán jó kis kikapcsolódás, akár a nyári forróságban, akár a zord téli napokon. A 2002 óta működő múzeum előre meghirdetett időpontokban rendszeresen ad helyet különböző gyermek- és családi programoknak, ajándékkészítő kézműves foglalkozásoknak, melyek során a résztvevők természetes alapanyagokból készíthetnek szebbnél szebb tárgyakat, szakértő segítők közreműködésével.