A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez augsburgi csata – 910-ben Augsburg mellett lezajlott első, magyar győzelemmel végződött csata augsburgi csata – 955-ben Augsburg mellett lezajlott második, magyar vereséggel végződött csata
Augsburgi csata Az augsburgi csata Hektor Mülich (1415–1490) illusztrációján, Sigmund Meisterlin Nürnberg város történetét leíró, 1457-ben készült munkájában. (Staatsbibliothek Augsburg) Konfliktus Magyar kalandozások Időpont 955. augusztus 10. Helyszín Lech-mező, Németország Eredmény német győzelem Szemben álló felek szászok, frankok, svábok, bajorok, csehek magyarok Parancsnokok Szemben álló erők 3500-4000 páncélos lovag valószínűleg 6000-8000 lovas Veszteségek ismeretlen ismeretlen, de valószínűleg nem hatalmas é. sz. 48° 22′, k. h. 10° 54′ Koordináták: é. 10° 54′ A kalandozó hadjáratok csatái Brenta folyó · Merseburg · Augsburg · Arkadiopolisz m v sz A magyar kalandozások történetének egyik legjelentősebb ütközete 955. augusztus 10-én zajlott az Augsburg melletti Lech-mezőn a magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Bár maga a veszteség nem volt akkora, mint az akkori krónikások feltételezték, a csata a nyugati kalandozások beszüntetését eredményezte. A csatát a német történelem egyik legjelentősebb eseményeként tartják számon.
A magyar őstörténetet, még a honfoglalástól Szent István trónra lépéséig eltelt időszakot is kínzó forráshiány jellemzi. A történészek más tudományágak képviselőivel összefogva apró részletekből próbálják összeállítani a valós képet, de még mindig sokkal több a kérdés, mint a válasz legyen szó őseink életmódjáról, harcairól, társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedéséről. Sok a kétely és bizonytalanság, a legtöbb megállapítás nyugodtan végződhetne azzal, hogy "pontosan nem tudjuk, de így is történhetett". Nagy vonalakban azért többé-kevésbé összeáll a kép, főleg ha olyan sorsdöntő eseményeket vizsgálunk, mint a 955. augusztus 10-én lezajlott augsburgi csata. Az évforduló kapcsán e vereség következményeiről kérdeztük Dr. Thoroczkay Gábor történészt, az ELTE BTK Középkori Történeti Tanszékének habilitált egyetemi docensét. Kalandozások? Kezdjük azzal, hogy a Magyar Nagyfejedelemség Kárpát-medencéből indított, kalandozásoknak nevezett, sokáig pusztán öncélú rablóhadjáratoknak tekintett katonai akcióinak a valóságban többféle céljuk volt.
És a történelem tényleg új irányt vett, mert Ottó győzelme nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 962-ben elnyerte a német-római császári koronát. Komoly változások történtek itthon is. Az emberveszteség ugyan nem volt végzetes, a harcosok jó része elmenekült a csatából, fogságba esett viszont három vezér, Bulcsú és Lél, vagy ahogy ma jobban ismerjük: Lehel, valamint Súr. Ottó parancsára felakasztották őket. Bulcsú horka volt, a harmadik méltóság a nagyfejedelem után, a forrásokból mégis az tűnik ki, hogy a 940-50-es években ő volt a legaktívabb, legfontosabb magyar vezető – emeli ki Thoroczkay Gábor, és hozzáteszi, a Dél-Dunántúl hatalmas területeit birtokolta. Ezeket az Árpádok szerezték meg, vagyis halála jelentős belső hatalmi átrendeződést hozott: a fejedelmi dinasztia további megerősödését. Az augsburgi csata Hektor Mülich illusztrációján, Sigmund Meisterlin Nürnberg város történetét leíró, 1457-ben készült munkájában. Forrás: Wikipedia A magyar elit emellett pusztán reálpolitikusként felismerte, itt van a nyugatra vezetett hadjáratok vége.
Augsburgi csata 955 -ben a magyarok Bulcs és Lehel alatt ostromolni kezdték Augsburg ot, melyet püspöke Ulrik hősiesen védelmezett. Ottó német király azonban, ki időközben kibékült a magyarokat behivó vejével Konrád herceggel, aug. AZ AUGSBURGI CSATA 955-ben a magyar vezérek nem készültek hadat vezetni, ami kiderül abból, hogy kora tavasszal nem vonultak ki. Az augsburgi csata Hektor Mülich 1457 -ös illusztrációján, Sigmund Meisterlin Nürnberg város történetét leíró munkájában. évi ~ öt magyar vezéréről szól, Bulcsú királyról, valamint négy kiskirályról (nyilván alvezérről): Csabáról, Lélről, Súrról és Taksony ról. Közülük Bulcsú, Lél és Súr bizonyíthatóan harcolt a Lech-mezőn. 955-ben újabb hadakat küldtek Németországba, és kegyetlenül fosztogattak, míg Augsburgnál döntő csatát nem vesztettek - ez a csata később az I. ~ nevet kapta. A magyarság ekkortól fölhagyott a nyugat felé irányuló kalandozás sal. A vesztes csata eredményeként került Taksony a fejedelmi székbe. Lásd még: Mit jelent Augsburg, 955, Kalandozás, Kalandozások, Fejedelem?
Lehel ekkor kérte a kürtjét, hogy megfújása után válaszoljon. Amikor megkapta, odalépett a császárhoz, úgy tett, mintha meg akarná szólaltatni, de akkora erővel vágta homlokon, hogy az uralkodó attól az egyetlen ütéstől szörnyethalt. Közben a magyar vezér ezt mondta: "Előttem mész majd, és szolgálni fogsz nekem a másvilágon". A szerző ezzel magyarázza a gyilkosság okát, így Lehel egy igen előkelő szolgált szerzett magának a túlvilágra. Ez a történet már korábban megjelent a magyar hagyományban. A 12-13. század fordulóján tevékenykedő Anonymus is beszámol a magyarok augsburgi vereségéről, de a kürtöt nem említi. IV. (Kun) László (1272-1290) udvari krónikása pedig fenntartásait fogalmazta meg az esettel kapcsolatban. Nem tartja valószínűnek ugyanis, hogy az elfogott vezéreket ne összekötözött kézzel vezették volna az uralkodó elé. Kézai Simon hozzáteszi, hogy az is hozzájárulhatott a vezérek kivégzéséhez, hogy szitkozódva beszéltek a császárral. A monda népszerűségét elősegítette a jászberényi Jász Múzeumban őrzött elefántagyar kürt, amely valószínűleg Bizáncban készült.
Állítólag csak hét magyar menekült meg a veszedelemből (l. Gyászmagyarok). Lehel, Bulcs és még egy magyar vezér (talán Sur) fogságba esett s utóbb Regensburgban mind a hármat fölakasztatta a király. De a németek is sok halottat vesztettek; köztük volt a kétszínü Konrád herceg is, kit magyar nyíl teritett le. Botond ugyan, aki ezalatt a Rajna mellékén hadakozott, a szerencsétlenség hirére visszatért és állítólag boszszút állt a németeken és a zsákmány egy részét visszavette; ez azonban csak afféle szépítgetése az eseményeknek. mint mikor Livius elbeszéli, miként szedte el Camillus a gallok Brennusától a Rómában ejtett zsákmányt. E csata tulajdonképen nem az egész magyar nemzetnek, hanem csak két törzsnek veresége volt ugyan. de így is nagyban hatott arra hogy a magyarság fölhagyjon rabló kalandjaival s jobban simuljon az európai viszonyokhoz. A nevezetes csatatéren talált emlékek egy részét az augsburgi Maximilián-muzeum őrzi. Ez ütközet főforrása az egykori Widukind, Res gestae Saxonicae.
No meg – hogy a negatívumokat is említsük – a szörnyű komplikáltság miatt az élettartam sem az a bejrúti taxi-szerű egymillió kilométer, mint rég. A modern dízel a fenti kilométer-mennyiség ötödénél is örül, ha még az eredeti turbóját hordja, nem kellett belepiszkálni a méregdrága adagolójába, és a motorvezérlőjében még mindenhol ott, és arra cikáznak az elektronok, amerre az ECU-tervező gondolta a tervezőasztalon. A benzines meg... Piha. Itt alig van újdonság, pláne a kisebb motoroknál. FORD FIESTA 1.1 Titanium Technology Teszt Autó - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A két vezérműtengely, a hengerenkénti befecskendezés, a kopogásszenzor mind a múlt hieroglifája. Szex vibeok Nagyon sokat iszik a kutya pdf Létavértes időjárás előrejelzés
Mellesleg sokkal szebb képet is készít az utóbbi. Kábé ötször szebbet. Vissza a Fiestákhoz: az útvonal az Árpád-híd töve, budai alsó rakpart (full bedugulva), 6-os út, Martonvásár érintésével Velence, falérintés, vissza majdnem az M0-ig, onnan pálya, teperés haza, megint dugó. Én a benzinessel kezdtem, kipipálom hamar az őskövületet, gondoltam. Háromajtósban igazán jól néz ki Kellemes autó. Igaz, hogy az 1. 6 Sport 4, 3 millió forintos listaárát közel 5, 5-re tornázta fel a sok extra – spéci bőrbelső, tolatóradar, hőfokszabályzós légkondi, MP3, mindenféle elektromos izé, menetstabilizáló – de legalább van mire pislogni, hova tűnt el a sok hitel. Ez egy szuper kis motor, soha nem érezni kevésnek, olykor kifejezetten erősnek tűnik, és minden helyzetben, a gázpedál legkisebb nyomására azonnal munkára kész. Ha a motor-váltó-futómű háromszöget méricskéljük, a Fiesta kifejezetten jó benyomást tesz. Nem valami szép az állítható kormány tövében a gumiharmonika Sajnos, talán éppen a kemény rugózás miatt dől az utastérbe a gördülési zaj, a kerekek surrognak, morognak, dobognak.