Nem minden állami ösztöndíjas képzés esetében lesz maximum 400 pont a bekerülési ponthatár. A ponthatárrendszerben nem történt változás, csupán a hallgatók érdekében bizonyos könnyítésekről döntött idén az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Palkovics László miniszter az előző évekhez hasonlóan 41 kiemelt szak esetében határozta meg, hogy az állami ösztöndíjas képzéseknél a bekerülési ponthatár nem lehet magasabb 400 pontnál - írja a Világgazdaság. A minisztérium szerint ez jelentős csökkentés az előző évekhez képest, és esélyt ad azoknak a tanulóknak is, akik többletponttal nem rendelkeznek, de kitűnően zárták a középfokú tanulmányaikat. A tárca konkrét példákat is említ: a nemzetközi gazdálkodás szakon a 2019. évi 420-ról 2020-ban 400-ra, a nemzetközi tanulmányok szakon a korábbi 455-ről szintén 400-ra, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzésben 420-ról szintén 400 pontra csökken a bekerülési ponthatár. A legjelentősebb csökkentés a jogász osztatlan mesterképzési szakon lesz, ahol a 2019. évi 440 pontról 2020-ban 350 pontra csökkent a magyar állami ösztöndíjas képzésben a miniszter által megállapított minimális felvételi pontszám.
Amellett, hogy megismerik az ilyen társaságok működésének elveit, valamint speciális marketing tevékenységüket és piaci céljaikat, folyamatosan aktuális információkkal és a nemzetközi gazdasági és politikai folyamatok újdonságaival is találkoznak. Fontos része a képzésnek a gyakorlatban hasznosítható ismeretek átadása, ezért több esetpéldán keresztül is feltárjuk azokat a tényezőket, melyek a sokpiacos vállalatok működése szempontjából lényegesek és szükségesek. Elhelyezkedési lehetőségek multinacionális cégek exportot-import bonyolító vállatok államközi kapcsolatokban érintett szervezetek Európai Uniós intézmények nemzetközi intézmények Karrierlehetőségek nemzetközi értékesítő pénzügyi koordinátor site manager stratégiai beszerző kontrolling asszisztens nemzetközi kapcsolattartó Továbbtanulási lehetőségek A nemzetközi gazdálkodás alapszakot elvégezve az összes, közgazdasági témában induló mesterképzés választására is lehetőség nyílik. Az Edutus Egyetemen lehetőség van a megszerzett oklevél után marketing mesterszakon vagy szakirányú továbbképzéseken tanulmányaikat folytatni.
Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatárt (475 pont) a matematika-orosz tanár, a német-francia tanár és a történelem-latin tanár szakokra jelentkezetteknek kellett elérniük. A Corvinuson a gazdálkodástudományi kar a legnépesebb Csaknem három és fél ezer új hallgatót várnak szeptemberben a Budapesti Corvinus Egyetemre (BCE). A nappali tagozaton ösztöndíjjal támogatott alapszakokra 421 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 374 feletti az átlagponthatár, emellett hét képzésen a jelentkezési átlagpontszám a 460-at is meghaladta. A 470-et meghaladó extra átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás és az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakra vett fel hallgatókat az intézmény. Adatsoraik szerint több mint 20 ezren adtak be jelentkezést az egyetemre, közülük 3484 diák nyert felvételt: 2507-en alap-, 914-en mesterképzésre, 63-an osztatlan képzésre iratkozhatnak be. A BCE három kara közül a legtöbb jelentkezőt, 2449-et a gazdálkodástudományi karra vettek fel, a társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok kar 738 hallgatóval, a közgazdaságtudományi kar pedig 297 új diákkal indíthatja el képzéseit 2019 őszén.
Az országosan leginkább népszerű 10 szakból 4 érhető el a Budapesti Corvinus Egyetem képzési kínálatában: gazdálkodási és menedzsment, pénzügy-számvitel, kereskedelem-marketing, gazdaságinformatika. A legtöbb felvételiző idén is a Gazdálkodástudományi Kar gazdálkodási és menedzsment szakképzésein kezdheti meg a tanulmányait (501 fő), szintén népszerű szak a pénzügy-számvitel (322 fő) és a nemzetközi gazdálkodás (233 fő). A Közgazdaságtudományi Kar magyar nyelven meghirdetett alkalmazott közgazdaságtan szakjára idén harmadával több hallgatót vettek fel, mint 2017-ben, ami példátlan növekedés a szak története során. Az alkalmazott közgazdaságtan szak esetében így is meglehetősen magas pontszám kellett a bejutáshoz, 428 pontra volt szükség, míg a kari átlag államilag finanszírozott, nappali képzésen 431 pont. A nemzetközi tanulmányok alapszak követelte idén is a legtöbb pontot a jelentkezőktől. Immár évek óta 460 pont feletti a bejutási küszöb, idén 466 pont kellett a sikeres felvételihez.
Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek. A Corvinus Egyetem három kara közül a legtöbb jelentkezőt a Gazdálkodástudományi Kar vette fel: 2406 főt. A Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar 739 fővel, míg a Közgazdaságtudományi Kar 271 fővel indíthatja el képzéseit 2018 őszétől. Magas ponthatárok a Corvinuson A nappali képzési rendszerű államilag finanszírozott alapszakokra 425 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 412 feletti az átlag. Nyolc képzésen a jelentkezési átlagpontszám a 460 pontot is meghaladja, míg további 11 képzésen 440 pont feletti a bekerült hallgatók átlagpontszáma. Ezeken a képzéseken a sikerrel felvételizők közel fele (46%-a), 1591 fő kezdheti meg a tanulmányait. A 470 pontot meghaladó extra átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol és magyar nyelven) szakokra vett fel hallgatókat az intézmény.
Idén 2119 hallgató nyert felvételt a Semmelweis Egyetem hat karára. Az orvos- és egészségtudományi területen a korábbi éveknek megfelelően a Semmelweis képzéseire való bejutáshoz volt szükség a legmagasabb pontszámra. Az osztatlan képzések közül az orvosi és a fogorvosi képzésre továbbra is mintegy háromszoros a túljelentkezés az elsőhelyes jelentkezők számát nézve, több népszerű szakon pedig tovább emelkedtek a ponthatárok. Az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK) az államilag finanszírozott képzésben 442 pontra volt szükség a bejutáshoz, ami egy ponttal magasabb a tavalyinál. A képzésre felvettek átlagpontszáma meghaladja a 460-at. 398-an kezdhetik meg tanulmányaikat a karon államilag finanszírozott, hárman önköltséges képzésben; utóbbi esetében 450 lett a ponthatár. Az Egészségtudományi Karon emelkedő ponthatárok mellett, 1264-en nyertek felvételt, ami mintegy negyven fős emelkedést jelent a múlt évhez képest. A karon a korábbi évekhez hasonlóan a gyógytornász és a dietetikus képzés esetében a legmagasabb a ponthatár, az államilag támogatott alapképzés esetében előbbinél 439, utóbbinál 417 pontot kellett elérni a felvételhez.
Figyelt kérdés Gyakorlati vizsgán az össz pontszám 120. Valaki letudná nekem írni hogy hány ponttól hányas érdemjegyet lehet szerezni? 1/3 anonim válasza: 45% Biztos hogy le fognak pontozni, de... ha nem tudsz szazalekot szamolni akkor hogy mentel at matekon? 😅 2021. máj. 15. 09:33 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: Ez alapján neked elég annyi információ, hogy 30 pont kell a ketteshez. 2021. 13:47 Hasznos számodra ez a válasz? Eduline.hu - Érettségi-felvételi: Pontszámítás 2021-ben: minden amit tudni kell az érettségiről, fellebbezésről, szóbeliről és a pontokról. 3/3 A kérdező kommentje: Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Nem a BGF az egyetlen, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán például kommunikáció és médiatudomány szakon 411 pont kellett szerezni az állami támogatott helyhez, míg költségtérítésesként elég volt a minimum 160 pont. Régi nagypresztízsű szakok és a nagy egyetemek Az intézmények által bonyolított felvételik idején a jogi vagy építészmérnöki képzésre csak a legjobb eredményű felvételizők nyerhettek felvételt. Idén a győri Széchenyi István egyetem építészmérnöki képzésére 232 pont elegendő volt a 480-ból, a Debreceni Egyetemen jogász szakra államilag támogatottként 384 pontot kellett elérni, de fizetős képzésre mindössze 164-et. A legmagasabb ponthatárt az ELTE-n – amely a legnépszerűbb intézmény volt az idei jelentkezők körében is – a pszichológia szakon és az alkalmazott közgazdaságtan szakon kellett elérni, 456 pontot, de magasak voltak a keleti nyelvek szakokon előírt ponthatárok is, valamit a kommunikáció és médiatudomány szakon is (451). Alacsonyabbak voltak az informatikai és természettudományos képzésben meghirdetett szakok ponthatárai, ez azonban országos jelenség.
A 2008. februári felvételi eljárásig érvényes régi pontszámítási rendszerben a maximálisan elérhető pontszámot 144 pontban, a minimális teljesítményt 78 pontban határozták meg, eszerint februárig több mint ötven százalékot kellett teljesíteniük a jelentkezőknek ahhoz, hogy egyáltalán gondolkozhassanak felsőoktatási tanulmányokban. Az új pontrendszer kialakításakor az volt a cél, hogy jobban differenciálni lehessen a felvételizők által elért eredményeket, ami egyrészt a jelentkezők, másrészt az intézmények érdekeit szolgálja. 91 százalék bekerülhet Idén kivételesen magas szám született, az idei jelentkezők 83 százaléka már felvételt nyert valamelyik intézménybe, a pótjelentkezések lezárultával pedig 91 százalékra számítanak az oktatási szakemberek. Ez az arány tavaly 74 százalék volt, az elmúlt években pedig még kevesebb. Az eredmény kialakulhatott a csökkenő számú felvételiző, a stagnáló, sőt növekvő számú felsőoktatási intézmények (idén indult a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola) továbbra is magas kapacitásszámai miatt is.