Fotó: Alexander Mokletsov /Sputnik /AFP Jobbra: Kubaszov, fia, Dima, illetve felesége, Lidija. Balra: Farkas Bertalan, lánya, Aida és felesége, Anikó. Fotó: Alexander Mokletsov /Sputnik /AFP A Szojuz-36 legénysége a Szaljut-6 űrállomás modellje előtt a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban. Az űrhajó május 27-én csatlakozott a Szaljut-6-ra. Fotó: Alexander Mokletsov /Sputnik /AFP Farkas Bertalanék az űrállomás modelljében. A Szaljut-6-on folyó egyhetes küldetés alatt a legénység többek közt orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforráskutatási kísérleteket folytatott. Fotó: Alexander Mokletsov /Sputnik /AFP Balról jobbra: Magyari Béla, Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan. Farkas Bertalan 68 kilogrammos tömegével kifejezetten könnyű űrhajósnak számított, űrruhájába ezért ólomtéglácskákat kellett elhelyezni, de nem ez volt felszerelése legmeglepőbb darabja. 1980. május 26-án este ő olvasta fel az esti mesét a televíziós közvetítésben, ezért magával vitte a TV Macit is.
Fedőnevet is választottak: mivel a küldetés hivatalos fedőneve Orion volt, ezért ők a Videoton név mellett döntöttek. Magyarországon is voltak olyan tévénézők, akik élőben nézhették az eseményeket. Amikor a Szojuz-36 űrhajó csatlakozott a Szaljut-6 űrállomáshoz, a televízió egyik főmunkatársa azonnal hívta Kádár Jánost, hogy elsőként közölhesse vele a jó hírt. Kádár csak annyit mondott: "Köszönöm. Tudom. " Május 28-án történt a kapcsolódás a Szaljut-6 űrállomáshoz, ahol az ott szolgálatot teljesítő két szovjet űrhajós – Leonyid Popov és Valerij Rjumin – fogadta Farkas Bertalant és társát. A 8 napos űrutazás alatt sok tudományos kísérletet végeztek, a hazai kutatóintézetek által tervezett sugárterhelési, orvosbiológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási megfigyeléseket hajtottak végre. A magyar kísérletek, amelyek ekkor jutottak el a világűrbe: az azóta nemzetközi hírnevet szerzett Pille sugárdózismérő, a Balaton nevű munkavégzőképesség-vizsgáló, az Interferon nevű, gyógyszerfejlesztéssel kapcsolatos kísérlet, az első magyar űranyagtudományi kezdeményezések és a magyar távérzékelési programot megindító Föld-fényképezési program.
"Kopacz Gyuszi padtársam második év végén mondta, hogy vadászpilóta akar lenni. Rábeszélt, menjek el vele Nyíregyházára az alkalmassági tesztre, át is mentünk az első fordulón. A második fordulón, a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben Gyuszi kiesett, de később katonatiszt lett. " Berci itt találkozott először Magyari Bélával, aki sok-sok évvel később űrhajós dublőre lett. Évekkel később, már Csillagvárosban Berci és Béla kőkemény kiképzést kapott. "A legnehezebb talán az volt, hogy rengeteget kellett tanulni, a rakétarendszert, az űrállomást és az űrhajót előre jól meg kellett ismerni – mondja Berci. – A centrifugagyakorlatok kemények voltak, különböző hintákon kellett pörögni egyhuzamban 10–15 percen át". Az űrutazásra Berci a magyar élelmiszeripari kutatóintézetben kifejlesztett, magyaros ételkonzerveket vitte magával, kalocsai mintás konzervdobozokban. Ott aztán ő inkább a szovjet konzerveket ette, a szovjetek viszont élvezettel fogyasztották a magyaros ételeket, és Berci még Unikumról is gondoskodott.
Magyar Rovartani Társaság 818. ülése Dr. Markó Viktor előadása - YouTube
Forrás: Magyar Rovartani Társaság Valószínűleg nem lesz könnyű feladat az idei listából kiválasztani a kedvencet, mivel mindhárom jelölt különleges, látványos, és jól ismert. Amellett, hogy a szokványos módon online szavazhatunk, idén a Természettudományi Múzeum kupolacsarnokában személyesen is leadhatjuk a voksunkat. Az Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok, változások jobb megértését is szolgálja. Most megmondhatod, melyik a kedvenc ízeltlábúd! | Magyar Narancs. A védett vagy védendő fajok megismertetése nemcsak a rovarvilág jelentőségére, hanem a természetvédelem fontosságára is ráirányítja a figyelmet. Ismerkedjünk meg a három jelölttel, ezúttal a rovaróriások birodalmából! Fűrészlábú szöcske ( Saga pedo) Forrás: Fotók: dr. Somorácz Áron, Kárpáti Marcell,, licenc: CC BY 4. 0 Fűrészlábú szöcske ( Saga pedo) Hazánk leghosszabb testű rovara, tojócsövével együtt a 11, 5 centit is elérheti.
2020. december 18. Kolibrinek hitt vándorlepke lett az Év Rovara 2021-ben Három egymástól nagyon távol álló rovarra lehetett voksolni a 2021-es Év Rovara szavazáson. 2020. december 18. 06:29 | behir Tovább olvasom 2020. Magyar Rovartani Társaság Archives - Agrofórum Online. október 21. Melyik legyen az év rovara 2021-ben? Indul a szavazás! Kacsafarkú szender, keleti rablópille, ékfoltos zengőlégy – e közül a három faj közül választhatunk, ha szavazni szeretnénk a jövő év rovarára. A Magyar Rovartani Társaság hirdette meg a az online voksolást, amely december 6-ig tart. 2020. október 21. 09:21 | behir Összesen 2 cikk, 1 / 1 oldal
Hiába a gigászi termet, mégis ritkán kerül szem elé. Zöld vagy barna alapszínű, többnyire fehér és sötét mintázatú teste teljesen beleolvad a növényzetbe. Mozdulatlanul várja a közelébe tévedő prédát, amit villámgyors mozdulattal kap el az első két pár lábával. Ezeken két sor fűrészes fogazat gondoskodik arról, hogy ne szabadulhasson a zsákmány, amit méretes rágóival rögtön el is kezd fogyasztani. A fűrészlábú szöcske – Fotók: dr. Somorácz Áron, Kárpáti Marcell, A fűrészlábú szöcske kizárólagos szűznemző, csak nőstény egyedei vannak. Ennek köszönhetően rokonai közül ennek a fajnak a legnagyobb az elterjedési területe, amely Portugáliától Kínáig húzódik. Magyar rovartani társaság | National Geographic. Melegkedvelő faj lévén Európán belül Csehországban érte el az élettere északi határát. Magyarországon elsősorban középhegységi száraz gyepekben, sztyepplejtőkön és sziklagyepekben, bokorerdők tisztásain fordul elő. Az Alföldön egyetlen populációja Bugacon található, a közelmúltban pedig a Kisalföldön is előkerült. Tavasszal viszonylag későn, május első felében kelnek a petékből a kis fűrészlábú szöcske lárvák, amelyek a kifejlett példányok apró termetű másai.
Jobbára ekkor léptek a színre a természetvizsgálók, botanikusok, zoológusok. Az ődicsőségük a társadalom átlagembere számára már messze nem akkora mértékű és értékű. Nevükkel, küzdelmeikkel és eredményeikkel – a legnagyobbakat leszámítva – csak a szakkönyvekben találkozhatunk, és kevéske dicsőségük is jóval mulandóbb. Valljuk be őszintén, igazságtalan értékítélet nyomán történik mindez. Szenzációhajhász, csak a legnagyobb rekordokat számon tartó világunkban mindenki az első sorra, a dobogó legmagasabb fokára figyel, és gyorsan elfelejti a hétköznapok eminenciásait. Különösen igazságtalanok vagyunk a "nemszeretem" lényekkel foglalkozó kutatókkal, amilyenek a rovarászok is. A kiadvánnyal a hazai tudománytörténet nagy adósságát is sikerült rendezni, és hiánypótló művet adni az olvasók kezébe. Reményeink szerint a könyv hozzájárul ahhoz a szemlélet változásához is, amely egyenrangú félként kezel minden körülöttünk létező élőlényt, így a rovarokat is! A 727 oldalas, gazdagon illusztrált könyv tipográfusa és a borító tervezője Bonyhádi Károly tervezőgrafikus-művész volt.
Budapest szavazás Év rovara Előző 1 Következő
A nőstény óriás tőrösdarázs ásótüskés lábaival kapar utat magának a földben a pajorhoz, fullánkja szúrásával maradandó bénulást okoz, majd ráhelyez egy petét. A kikelő darázslárva eleinte kívülről fogyasztja a mozgásképtelen áldozatot, majd belefúrja magát. Miután teljesen elfogyasztotta, a gazda bőrén belül vöröses gubót sző, ebben telel át. A kifejlett darazsak csak a következő tavasszal a bújnak elő a talajból. Az imágók virágokat látogatnak, nektárral táplálkoznak. Magyarország minden részén elterjedt, de főleg a száraz, meleg, erősen napsütötte helyeket kedveli. Az utóbbi években gyakoribbá vált, még a budapesti parkokban és kertekben is felbukkant. Mérete, megjelenése miatt gyakran ijedelmet okoz, pedig igen békés óriás, semmi esetben sem támad az emberre. Fő veszélyeztető tényezője, hogy összetévesztik a lódarázzsal (Vespa crabro), ezért elpusztítják. Az óriás tőrösdarázs védett, pénzben kifejezett értéke 50 ezer forint. Az óriás énekeskabóca Az óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) a legnagyobb termetű közép-európai énekeskabóca, egyben a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője is.