12 660 Ft + 1 390 Ft szállítási díj Szállítás: max 3 nap CASIO Számológép, tudományos, 552 funkció, CASIO "FX-991EX (GCFX991EX) Casio FX-991EX tudományos számlógép 552 funkció 12 756 Ft + 1 257 Ft szállítási díj Számológép, tudományos, 552 funkció, CASIO "FX-991EX" (GCFX991EX) 12 776 Ft + 990 Ft szállítási díj CASIO Számológép tudományos 552 funkció FX-991EX (FX991EX) CASIO Számológép, tudományos, 552 funkció, CASIO "FX-991EX CASIO Számológép, tudományos, 552 funkció, CASIO "FX-991EX (GCFX991EX) 990 Ft-tól, 50e felett díjmentes akár másnapra! CASIO CASIO, Számológép, tudományos, 552 funkció, CASIO "FX-991EX (GCFX991EX) Casio Számológép, tudományos, 552 funkció, FX-991EX Aznapi házhozszállítás, vagy személyes átvétel üzleteinkben 13 322 Ft + 990 Ft szállítási díj Szállítás: max 3 nap CASIO Számológép CASIO FX-991EX tudományos, 552 funkció 14 150 Ft + 1 450 Ft szállítási díj Szállítás: max 1 hét CASIO "FX-991EX" tudományos számológép 552 funkcióval ( FX-991 EX) CASIO Számológép, tudományos, 552 funkció, CASIO 'FX-991EX (;FX-991 EX) Mi ez?
Főoldal Irodatechnika & Iskolaszer Irodatechnika Számológépek Tudományos számológépek Casio FX-991EX 552 funkciós, tudományos számológép.
10 599 Ft-tól 9 ajánlat Az Ön által beírt címet nem sikerült beazonosítani. Vásárlás: Casio fx-991ES PLUS Számológép árak összehasonlítása, fx 991 ES PLUS boltok. Kérjük, pontosítsa a kiindulási címet! Hogy választjuk ki az ajánlatokat? Az Árukereső célja megkönnyíteni a vásárlást és tanácsot adni a megfelelő bolt kiválasztásában. Nem mindig a legolcsóbb ajánlat a legjobb, az ár mellett kiemelten fontosnak tartjuk a minőségi szempontokat is, a vásárlók elégedettségét, ezért előre soroltunk Önnek 3 ajánlatot az alábbi szempontok szerint: konkrét vásárlások és látogatói vélemények alapján a termék forgalmazója rendelkezik-e a Megbízható Bolt emblémák valamelyikével a forgalmazó átlagos értékelése a forgalmazott ajánlat árának viszonya a többi ajánlat árához A fenti szempontok és a forgalmazók által opcionálisan megadható kiemelési ár figyelembe vételével alakul ki a boltok megjelenési sorrendje.
A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Tudományos számológép grafikus kijelzővel. 552 funkció közül választhat. Kiválóan alkalmas cégekbe, pénzügyi és számviteli osztályokra, pénzintézetekbe vagy elemző központokba.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Az ásványtan és kőzettan kutatja az ásványok összes tulajdonságát, valamint előfordulásuk körülményeit, elmondja a képződésük történetét. Sőt, kutatja az ásványok múltját, vizsgálja jelenüket és mérlegeli jövőjüket. De ezen felül érdekes dolog megismerni a földkéreg anyagát felépítő legfontosabb ásványokat és kőzeteket, azok morfológiai, szöveti, fizikai és kémiai jellegzetességeit, legfontosabb lelőhelyeiket. Miben vehetsz részt? [ szerkesztés] Több módon is az Ásványok és kőzetek portál segítségére lehetsz. Bővítsd a csonkokat! Készíts új cikkeket! Kőzetek és ásványok képes enciklopédiája. Kategorizáld megfelelően a szócikkeket! Illusztráld képekkel a cikkeket! Szépítsd a meglévő cikkeket! A megfelelő infoboxokat se felejtsd ki!
0) a Wikimedia Commonson keresztül
A vulkánok kráterében levő forró, izzó anyagot magmának hívjuk. Ez tulajdonképpen olvadt kőzet (olyan, amikor a vasat megolvasztjuk. Magas hőmérsékleten megolvad, vörösen izzik, míg szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú). A vulkánikus kőzetek közül megkülönböztetünk a föld felszíne alatt megszilárdult (mélységi) és a föld felszíne felett megszilárdult (kiömlési) kőzeteket. A mélységi kőzet úgy keletkezik, hogy a forró, izzó anyag, a magma valamilyen ok miatt nem jut a felszínre a vulkáni kráterből. Ilyenkor lassan kihűl, ott megreked. A kiömlési kőzet úgy keletkezik, hogy a vulkánkitörés során a forró magma (ekkor már lávának nevezik) a felszínre érve megszilárdul. A legismertebb kiömlési kőzetek a bazalt, az andezit és a riolit. Magyarországon bazaltokat a Balatonfelvidéken találsz (Badacsony, Tarkő, Ság hegy, Somló). Aandezit a Mátrában míg, riolit Tokaj környékén találhatk. Könyv: Kőzetek és ásványok (Chris Pellant). A Vulkáni működés során keletkeznek a tufák, melyek a szórt anyagból alakulnak kőzetté. Megkülönböztetünk bazalt- és andezit tufát.
A kőzetek olyan nagy kiterjedésű ásványtömegek, illetve jellemző összetételű ásványegyüttesek, amelyek meghatározott természeti folyamatban egységesen képződnek, s a Föld szilárd kérgét alkotják. Az egy ásvány tömegéből álló kőzeteket monominerális vagy homogén kőzeteknek nevezzük. A kőzetek együttesen képződött ásványok jellemző társulása. A kőzetek keletkezésük szerint három nagy csoportra bonthatóak: Magmás kőzetek 95% Üledékes kőzetek 1% Átalakult (metamorf) kőzetek 4%. Magmás kőzetek képei Magmának nevezzük a természetben megjelenő, sokkomponensű rendszernek tekinthető, jelentős részben szilikát-olvadék összetételű, cseppfolyós fázisból álló, mozgékony kőzetanyagot, amelyben különböző szilárd fázisokat képviselő, már kivált kristályok lehetnek szuszpendálva. Bizonyos körülmények között gázfázis is jelen van. A lehető legegyszerűbben fogalmazva a magma kőzetolvadék (hőmérséklete ~ 1000-1200°C). Chris Pellant: Kőzetek és ásványok (Panemex Könyvkiadó Kft.-Grafo Kft., 2002) - antikvarium.hu. Az oldott gázoknak szerepe van a magma viszkozitásával, amely hatással van a kristályosodásra.
A kőzetek leírásának Magyarországon is alkalmazható szabványa az MSZ EN 12407:2000 előírás; ennek magyar fordítása 2007-ig még nem készült el. Genetikai típusai [ szerkesztés] Képződésük módja szerint: A magmatikus differenciáció alapján: magmás kőzetek légnemű és szilárd alkotórészekből álló, többkomponensű, többnyire szilikátos olvadékok kikristályosodásával alakulnak ki. Kőzetek és ásványok. Az olvadékban a gázok és gőzök oldatban tartják a szilárdakat, ezért lehűlés során kristályos szerkezetű lesz. A kristályosodás mélysége szerint megkülönböztetjük a mélységi magmás kőzeteket és a kiömlési magmás kőzeteket. Diagenezis szerint: üledékes kőzetek felszíni (másodlagos) folyamatok, azaz a felszíni vagy felszínközeli kőzetek: lepusztulása, mállása, a mállástermékek szállítása és lerakódása eredményeként létrejött laza üledékekből képződnek azok kőzetté válásával. Metamorfizáció szerint: a metamorf kőzetek: nagy hőmérsékleten és/vagy nyomáson korábbi kőzetek szilárd fázisú átkristályosodással jönnek létre. Az eredeti kőzet jellege szerint megkülönböztetünk orto - (azaz magmás kőzetből képződött) és para- (azaz üledékes kőzetből képződött) metamorfit okat.