A szív felépítése és működése - Szívelégtelenség A szív a mellkas bal felében elhelyezkedő ökölnyi nagyságú izmos falú pumpa, a vérkeringés motorja, amely biztosítja a szervek és a szövetek megfelelő oxigénnel és tápanyaggal való ellátását. A szív a saját elektromos rendszerét használva szüntelen és visszatérő összehangolt kitágulást (diasztolé) és összehúzódást (szisztolé) végez, melynek során oxigéndús vért fogad magába a tüdők felől és továbbít a szervezet felé. Ez a szívizom számára állandó és óriási munkát jelent. a percenként átlagosan 70 össze-húzódást végző szív naponta több mint 100. 000, 60 év alatt több mint, 2 milliárd szívdobbanást végez. Percenként nyugalomban 5-6 liter vért forgat meg, mely fizikai terhelés során akár 4-5-szörösére is nőhet. A szív anatómiailag két részre, jobb és a bal szívfélre osztható, amelyeket a szívsövény választ el. Mindkét szívfél pitvarokra és kamrákra oszlik, melyeket a szívbillentyűk határolnak el egymástól. A szívbillentyűk jelentik azokat a "szelepeket", amelyek biztosítják, hogy a vér a szívben csak egy irányba haladhasson.
Sportoláskor, stressz esetén gyorsul és erősödik a szívműködés, míg pihenéskor vagy evéskor lelassul. Ahhoz, hogy a szív megfelelően tudjon működni, fontos, hogy a nátrium, kálium és kalcium szintje egyensúlyban legyen. Több betegség is ezt az egyensúlyt zavarja meg, megzavarva ezzel a szív elektromos működését. Mint ahogyan minden sejtet, a szívizom sejteket is el kell látni folyamatosan friss vérrel és oxigénnel. A szívnek ezért saját érhálózata van, ezek az ún. koronáriák, azaz szívkoszorúerek. Ha ezekben az erekben blokád alakul ki, iszkémiát, azaz oxigénhiányt okozhat. Ennek eredményeképp károsodik a szívizom és ezt hívjuk infarktusnak. Az infarktus tehát nem más, mint amikor a szívizom egy része elhal és ezzel romlik a szív pumpa funkciója, illetve súlyos szívritmus zavarok alakulhatnak ki (pl. fibrilláció). Szívinfarktus tünetei Sokan azt gondolják, hogy a szívinfarktus egyetlen tünete a mellkasi fájdalom, ez azonban nem igaz. Fontosabb tünetek: - gyomorfájdalom, hátfájás - megrövidült légzés - szédülés - bal váll, ill. kéz fájdalom - mellkasi fájdalom, szorítás, égés, nyomás, diszkomfort - "gombóc a torokban" - hidegrázás - hányinger, émelygés - halálfélelem - a tünetek alacsony intenzitással indulnak és pár perc alatt erősödnek A panaszok általában, ha húsz percnél tovább tartanak, akkor az infarktus kialakulása igen valószínű.
A szív meglepően kis szerv, kb. 1/3-dal nagyobb, mint az öklünk. A szív elsődleges feladata, hogy a nap 24 órájában friss vérrel és tápanyagokkal lásson el kb. 300 trillió sejtet. Naponta kb. 100 000-szer húzódik össze és ernyed el szívünk, ezzel kb. 6000 liter vért forgat meg naponta. 70 év alatt tehát az emberi szív átlagosan 2, 5 milliárd alkalommal üt és kb. 120 millió liter vért cirkuláltat keresztül ereinken. Az emberi keringési rendszer a szívet és az ereket foglalja magába. Ez a rendszer juttatja el a vért a szívtől a szervekig, szövetekig. Ezek az erek az artériák, az arteriolák és a kapillárisok. A rendszerhez tartozik még a tüdő és azok a vénák, amik a tüdőből szállítják vissza a vért a szívbe, valamint a többi mély és felszínen futó véna, ami szintén a szív irányába szállítja vissza a vért. Ha a szervezetünkben lévő összes eret egymás után kötnénk, az kb. 120 000 km hosszú lenne, háromszorosa a Föld kerületének. A szív anatómiája és fiziológiája A szívben az az elképesztő, hogy megállás nélkül képes verni: összehúzódni és elernyedni.
Bevezetés A szív, a vérkeringés központi szerve. Az érrendszerben áramló vér mozgását elsősorban a szív pumpáló mozgása biztosítja. A mellüreg középső részén, kissé baloldalon található a két tüdő között a mellhártyák által határolt üregben. Az emberi szív ököl nagyságú szerv. A szív szövettani felépítése A szív falát három réteg alkotja (a vérerekét szintén). Külső réteg: a szívburok (pericardium), amely savós folyadékot termelve biztosítja a szív könnyű elmozdulását A szívburok két lemeze között van a szívburoküreg, melyet súrlódáscsökkentő savós folyadék tölt ki. A szív felszínén a burokban futnak zsírszövettel körülvéve a szívet tápláló ún. koszorúerek. A zsírszövet túltápláltság esetén felszaporodhat, amely zavarhatja a szív mozgását. A koszorúerek megfelelő állapota alapvető feltétele a szív optimális működésének. Túl zsíros táplálkozás esetén az erek belső falára koleszterin tartalmú meszes anyag rakódik le. Ez csökkenti az erek átmérőjét, rontja a szív vérellátását, a szívizomzat elhal, következménye az infarktus.
A gépek üzemanyagot igényelnek működésükhöz - ez alól a szabály alól a szív sem kivétel. Az állandóan működő szívizom a kilökött vér egy részét "saját célú felhasználásra" kapja vissza, mégpedig a szívet koszorú szerűen körülölelő érrendszeren, a koszorúereken keresztül. Ezek az erek a szívet magát ellátó verőerek, ilyen módon tehát a szív éppúgy részesül a nagy vérköri keringésből, mint bármely más szerv. A koszorúerek a főverőér kezdeti szakaszából nyílnak, és a szív felszínén lefutva, hajszálerekbe torkollva biztosítják a szívizom folyamatos "táplálását", nagyon hasonlatosan a többi szerv vérellátásához. A koszorúerek szűkülete esetén a szívizom egyes területei nem kapnak elegendő vért, eleinte csupán fokozott fizikai igénybevételkor, később már nyugalomban is. A legsúlyosabb vérellátási zavar következményi a beteg ér által ellátott szívizomterület elhalása (szívinfarktus).
A képek szerzői jogi védelem alatt állnak, felhasználásuk törvénysértő. A szívizom felépítése, működése A szívet speciális izomszövet: a szívizom alkotja. A szívizomszövet hosszú, több magvú sejtekből, izomrostok ból épül fel, ezek tulajdonképpen több sejt fúziójával alakulnak ki. A harántcsíkolt- és simaizomtól eltérően a szívizomrostok nem párhuzamos lefutásúak, hanem valamennyi izomrost kapcsoltban van a szomszédos rostokkal. A szívizom hosszantartó és rendkívül nagy erőkifejtésre képes anélkül, hogy elfáradna, működése és beidegzése akaratunktól független. Jellemző rá a simaizmok bizonyos sajátossága, azaz az állandó, ritmusos mozgás és a harántcsíkolt izmok egy tulajdonsága, vagyis, hogy erőteljes összehúzódások ra képes. Zsíroldattal csökkenthető a szívizom-károsodás mértéke Szív- és érrendszeri betegségekről a WEBBetegen
De a napokig tartó mellkasi fájdalmak biztos nem infarktus miatt vannak. Az infarktust megelőzheti az angina pectoris, ami azonban csak néhány percig tart azután megszűnik. Akinek már volt infarktusa, soha nem téveszti össze a tüneteket, de akinek korábban ilyen betegsége még nem volt, ott nagyon fontos, hogy gondoljanak a lehetőségre. Nagyon sok beteget veszítünk el a kórházba szállítás előtt, mert sokszor elhúzódik a tanakodási idő: az az időtartam, amíg a beteg vagy a családja azon hezitál, hogy hívjon-e orvost vagy sem. Persze az is előfordul, hogy a betegség legelső tünete mindjárt a hirtelen halál. Ezért lenne nagyon fontos, hogy az újraélesztés alapismereteit már az iskolákban elsajátítsák a fiatalok, ill. ha valakinek a családjában van már szívinfarktust korábban elszenvedett beteg, akkor a család minden tagjának meg kell tanulnia az újraélesztés alapjait és készség szinten be is kell gyakorolniuk. Hirtelen eszméletvesztéssel járó, tapinthatatlan pulzus (a nagy nyaki verőereken) és a légzés leállása haladéktalan cselekvést kíván a jelenlévőktől.
_ _ Debrecen Kossuth Tér Élő Webkamera Forrás: Szállás keresés Debrecenben Debrecen Kossuth Tér Stream Webkamera Debrecen Piac utca Élő Webkamera Debrecen Piac utca Stream Webkamera 7 napos részletes időjárás előrejelzés Debrecenre 48 órás térképes időjárás előrejelzés Debrecenre 10 napos részletes időjárás előrejelzés leírással Debrecenre 15 napos diagramos időjárás előrejelzés Debrecenre itt található 48 órás - 2 napos diagramos időjárás előrejelzés Debrecenre 1 hetes részletes Meteogramm időjárás előrejelzés a térségre Forrás:
Friss adatok: 2327 új koronavírus-fertőzött, elhunyt 40 beteg A beoltottak száma 6 402 762 fő, közülük 6 187 600 fő a második, 3 845 314 fő a harmadik, 261 879 fő már a negyedik oltását is felvette. 2327 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 854 198 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 40 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 45 510 főre Friss adatok: 2327 új koronavírus-fertőzött, elhunyt 40 beteg appeared first on
5. Tokaj - TV torony Tokaj - TV torony - Fiberwave Internet Nyíregyháza,, 1920 x 1088, 1920 x 1088 - 6. 6. Siófok Siófok,, 1920 x 1088, 1920 x 1088 - 7. 7. Szeged - Vitorlás kikötő Szeged - Vitorlás kikötő 2 2 - #1 #1: 1 1, 2304 x 1296, 2304 x 1296 - #2 #2: 2 2, 2048 x 1536, 2048 x 1536 - 8. 8. Demjén - Termáltó Demjén - Termáltó,, 1920 x 1088, 1920 x 1088 - 9. 9. Hévíz Hévíz 2 2 - #1 #1: Panoráma Panoráma, 1920 x 1088, 1920 x 1088 - #2 #2: Tófürdő Tófürdő, 1920 x 1088, 1920 x 1088 - 10. 10. Gyula - Kossuth tér Gyula - Kossuth tér,, 1920 x 1080, 1920 x 1080 - 11. 11. Baja - Szentháromság tér Baja - Szentháromság tér 4 4 - #1 #1: Szentháromság tér Baja élő közvetítése, Többféle felb., Többféle felb. - #2 #2: Szentháromság tér Baja élő közvetítése, Többféle felb., Többféle felb. - #3 #3: Szentháromság tér Baja élő közvetítése, Többféle felb., Többféle felb. - #4 #4: Szentháromság tér Baja élő közvetítése, Többféle felb., Többféle felb. Debrecen webkamera kossuth tér st. - 12. 12. Békéscsaba - Andrássy út Békéscsaba - Andrássy út,, 1920 x 1080, 1920 x 1080 - 13.
A hazai győzelem után a Fino Kaposvár idegenben is nyert a férfi röplabda Extraliga negyeddöntős párharcának második mérkőzésén, vasárnap. A párharcok szerdán folytatódik. Férfi Extraliga, negyeddöntő, 2. mérkőzés Debreceni EAC – Fino Kaposvár 0:3 (–21, –23, –13) Debrecen, 200 néző. V: Varjasi, Jámbor. DEAC: Bagics 6, Remete 2, Tóth A. 1, Coelho 12, Kiss I. 1, Almora 15. A döntőért küzdenek - Sport - Hírek - KaposPont. Csere: F. Nagy (liberó), Tar. Vezetőedző: Fodor Antal. FINO: Hubicska 16, Sandoval 16, Milovanovics 9, Bögöly 8, Ouyachi 7, Garchet 1. Csere: Bozóki (liberó), Radovics, Iván B. 1. Vezetőedző: Ruben Wolochin. Az egyik csapat harmadik győzelméig tartó párharc állása: 2–0, a Fino Kaposvár javára. Címkék: extraliga, debrecen, fino kaposvár, röplabda, sport