A berlini fal ekkor még nem épült meg, de valami már készült A kommunista blokk országai közül először Kelet-Németországban tört ki zendülés a rendszer ellen: a berlini felkelés az építőmunkások sztrájkjával kezdődött és átterjedt az országra. A dátum 1953. A forrongásoknak a szovjet hatalom által bevezetett szükségállapot vetett véget, letartóztatások követték, több százra rúgott a halálos áldozatok száma. De mindössze két napig tartott a felkelés – viszont a három évvel későbbi budapesti események nyilván már ismerősnek hatottak a továbbra is forrongó, elégedetlen emberek között. És – ahogy az talán természetes is – elsősorban a fiatalság volt fogékony a jelekre: azok a fiatalok, akiket még nem tudott meghajlítani a rendszer, mert ekkor szembesültek először a lázadás lehetséges formáival. A néma forradalom erről szól. A fiatalságról És hogy minden nagy társadalmi változás tőlük indul: a gyerekektől, akik már (vagy még) nem a szülők szemével nézik, és nem az ő agyukkal gondolják végig a világ dolgait.
Lars Kraume magyar vonatkozásokban bővelkedő filmjével, A néma forradalom mal indult a német nyelvű filmeket bemutató Szemrevaló fesztivál csütörtök este. Az igaz történeten alapuló filmet október 11-től moziban is láthatja a magyar közönség. Kritika a filmről. 1956-ban, alig három évvel a keleti blokk első népfelkelése, az 1953-as keletnémet felkelés után újra sürgős dolguk támadt az Európa keleti felét megszálló szovjet katonáknak, ezúttal Magyarországon. A hírek abban az időben sokkal nehezebben terjedtek az NDK-ban is, és mivel a kommunista propagandamédia vagy elhallgatta, vagy fasiszta csőcselék tombolásának hazudta az eseményeket, maradtak a szóbeszédek, vagy a csak illegálisan hallgatható amerikai rádió. Sőt, még a fal sem áll, ezért ha korlátozottan is, de Berlin nyugati fele is látogatható – a film két, érettségi előtt álló főszereplője is itt, egy moziban értesül a magyarországi forradalomról a filmhíradóból. A Dietrich Garstka azonos című regénye alapján készült A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer) a rendező, Lars Kraume második olyan filmje Az állam Fritz Bauer ellen után, amely az ötvenes évek Németországában játszódik, bár ez most az NDK-ra korlátozódik.
Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal "ellenforradalmárok" körmére nézzen.
A szépség, ha adott, mutassa bátran, de kívül-belül tiszta ragyogásban. Kacér tekintetre is tanítom, kellemre, bájra, szép mozgásra, de csak az igaz szív embernek nyíljon meg a szíve zárja. Okítom kapni, s adni is a szépet, legyen boldogság, annak is ki nézhet. Okítok ifjút is tiszta szeretetre, küzdésre, harcra, s gyöngéd figyelemre. Nem kérek sokat, s nem is keveset. Csak az élettl egy hosszú gyökeret. Hajtanék fiúnak, s hajtanék a lánynak, szerelmet adnék szépnek és csúnyának. S bizony vádolhatnak cifra sorokba szedve, csak az nem emelne szót, ki már rátalált az igaz szerelemre. Ennyit szólott, s nem tovább. E pár szót sem magáért, hanem azért a bizonyos els boldogságért. S ekkor megnyílott a terem ajtaja, ablaka, s a könnyez lelkek mind beosontak. Nem volt ott többé zsarnokságnak helye, a bíráknak is bizony meglágyult a szíve. Edda Művek - Utolsó szó jogán. A szerelem intett, s tovább lépkedett, útján a magány társául szegdhetett. Elkisérte messze, a horizonton túlig, útközben talán még megérintett valakit.
különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat. 10. A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját. isztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom! hősök kellettek, ma mártírok, Így parancsolja ezt hazám szolgálata. tenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, Hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük. 1. Lázár Vilmos: 2. Schweidel József: 3. Aulich Lajos: 4. Vécsey Károly: 5. Nagy-Sándor József: 6. Damjanich János: 7. Pöltenberg Erno: 8. Török Ignác: 9. Knézich Károly: 10. Leiningen-Westerburg Károly: 11. Láhner György: 12. Dessewffy Arisztid: 13. Az utolsó szó jogán teljes film teljes film. Kiss Ernő: kapcsolódó videók kapcsolódó dalok Kárpátia: Székely Himnusz Ki tudja merre, merre visz a végzet, Göröngyös úton sötét éjjelen. Vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi csillag ösvényen. Maroknyi székely porlik, mint a szikla, N tovább a dalszöveghez 431892 Kárpátia: Ott, ahol zúg az a négy folyó Most a rónán nyár tüzében ring a délibáb, Tüzek gyúlnak, vakít a fény, ragyog a világ.
Értékelés: 1 szavazatból Portréfilm dr. Béres Józsefről. Részlet a filmből: "Béres József kutató vagyok. Záhonyban, Kelet-Magyarországnak legészakibb csücskében születtem, tehát ebben a megyében. Itt nőttem fel, nem mentem el a megyéből sehova sem. Itt élnek barátaim, ismerőseim, itt élnek azok az emberek, akik munkámban hittek, akik segítették, támogatták ezt a, munkát. A kutatómunka nagyon nehéznek bizonyult. Nem lehet úgy dolgozni, hogy betartom az előírt munkaidőt. *B41(HD-1080p)* Az utolsó szó Film Magyarul Online - r6fiKFoeyk. Eredmények és jelentősebb eredmények csak úgy születhetnek, hogyha szinte látástól vakulásig, a munkaidő teljes, és a munkaidőn túli idő kihasználásával dolgozik az ember. Én ezt tettem, mikor szabadságom, szabadidőm, vasárnapjaim, sokszor éjszakáim rovására is belemerültem ebbe a munkába. " Stáblista: