Távozhat az újpesti futballklub éléről a drukkerek által utált belga tulajdonos, Roderick Duchatelet. A 20-szoros magyar bajnok jelenleg az NB I-ben az utolsó helyen áll, és hamarosan tulajdonost is válthat. Korábban már több hazai vevőjelöltről is írt a sportsajtó, de Duchatelet minden esetben cáfolta, hogy értékesíteni a tulajdonát. Az utóbbi időben ázsiai érdeklődésről szólnak a hírek, a Blikk értesülései szerint Frank Liu multimilliárdos tajvani-magyar üzletember vásárolhatja meg. A Forbes című lap Liu vagyonát 25 milliárd dollárosra (7800 milliárd forint) becsüli, ráadásul a Chi Fu Investment Holdings Group cégcsoport vezérigazgatójának vannak magyar kapcsolatai: korábban megvásárolta a Pápai Hús Kft. -t, de van a Magyar Fejlesztési Bankkal közös 200 millió eurós (72 milliárd forintos) alapja is, és támogatja a magyar vízilabdát is. Frank Liu magyar állampolgársággal is rendelkezik, és a magyar–kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez hozzájáruló munkája elismeréseként idén nyáron Magyar Arany Érdemkeresztet kapott.
Emlékezzünk arra, hogy a Ferencvárosi Torna Clubnál is voltak hasonló nézeteltérések. Ott meg tudták beszélni a vezetők és a szurkolók, és jelen pillanatban nagyon is jól működik a közös munka. Szerintem egy klub nem létezhet szurkolók nélkül, ahogyan szurkolók sincsenek klub nélkül. Meggyőződésem, hogy az UTE háza táján is olyan változások lesznek a közeljövőben, hogy az egészséges egyensúly helyrebillen. Ha már a belga üzletember az imént szóba került: szintén az újpestiekkel kapcsolatos hír, hogy Duchatelet január 28-án aláírta a klub eladásáról szóló szerződést, amely ismét magyar kézbe kerül. Az új tulajdonosi kört az együttes korábbi játékosa, Kovács Zoltán képviselte. A váltás körül azonban még sok a kérdőjel, segít őket kiegyenesíteni? A váltással kapcsolatban valóban nagyon sok még a kérdőjel. Addig csak találgatásokba lehetne belemenni, amíg nem tudjuk a szerződés pontos részleteit. Az UTE jelenlegi tulajdonosa azt nyilatkozta, hogy amint megtörténnek a szerződésben lefektetett fizetési feltételek, akkor a klub átadásra kerül.
Ingatlan vásárlása esetén, mielőtt ajánlatot tennénk a kiszemelt ingatlanra, mindenképpen érdemes megnézni az ingatlan tulajdoni lapját. Ebből megtudhatjuk az ingatlan legfontosabb adatait, a tulajdonosok személyét, illetve hogy terheli-e az ingatlant valamely tulajdonszerzést korlátozó vagy akadályozó jog vagy teher. Az ingatlan-nyilvántartás és a tulajdoni lap Magyarországon az ingatlanokat településenkénti rendszerezéssel az országos ingatlan-nyilvántartó rendszerben lehet elérni. A tulajdoni lapon vannak feltüntetve az ingatlan tulajdonával kapcsolatos adatok és fontos jogi tájékoztatások, terhek. A cserepótló vétel szabályai | ILLETÉK KALKULÁTOR, illetékfizetéssel kapcsolatos tudnivalók. Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás. Ez azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt adatról pedig vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn. A tulajdoni lapot nemcsak a területileg illetékes Földhivatalban lehet igényelni, hanem még a földhivatal online felületén is hozzá lehet férni az ingatlan nyilvántartáshoz.
II/2, II/15, II/20) mivel a szerzések különböző időpontokban történtek. A tulajdoni lap III. része A III. rész, az úgynevezett teherlap, amely tartalmazza az ingatlanon fennálló egyéb jogokat, mint például haszonélvezeti jog, különböző szolgalmi jogok, elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog vagy végrehajtási jog fennállását. A tulajdoni lap III. Ingatlan tulajdoni hányad eladas. része tartalmazza, a fenti terheket bejegyző határozatok számát, a terhek jogosultjainak nevét és a lakóhelyét vagy székhelyét. A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz kapcsolódó úgynevezett jogilag jelentős tényeket is, pl. : elidegenítési és terhelési tilalmat; árverés kitűzésének a tényét, a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét stb. A fentiek mind akadályai lehetnek az ingatlannal kapcsolatos jogszerzésnek, ezért különleges figyelmet érdemelnek. Amennyiben az adott ingatlannak több tulajdonosa van, és a bejegyzésnél szerepel az "Utalás" szöveg és utána a II/… tulajdoni hányad, úgy az adott teher csak a megjelölt sorszámnál feltüntetett tulajdoni hányadot terheli.
Mutatja továbbá a kérelmek elintézésének sorrendjét is. A földhivatal köteles mindig a korábban érkezett kérelmet elbírálni, kivéve, ha a különböző beadványok kérelmezői eltérően állapodnának meg. Ez a rangsor elve, amely komoly következményekkel járhat. Tulajdoni hányad - Gyakori kérdések. Kézenfekvő példa: Ha egy rosszhiszemű tulajdonos egymás után több vevőnek adja el az ingatlanát, akkor az a vevő lesz az új tulajdonos, akinek a tulajdonjog bejegyzései kérelme előbb került a széljegyre! Gyakran előfordul, hogy az ingatlan címe mellett a "Felülvizsgálat alatt" megjegyzés szerepel. Mit is jelent ez? A központi címregiszter létrehozásának az volt a célja, hogy egyetlen nyilvántartásba kerüljenek a címadatok – mellőzve azt a helyzetet, hogy a különböző nyilvántartásokban szereplő címadatok egymástól eltérjenek. Gondoljunk csak arra, hogy Gárdony közigazgatási területén hányféleképpen szerepel egy agárdi, vagy dinnyési lakcím! Létezik 2484 Agárd, 2484 Gárdony, 2485 Gárdony, 2483 Gárdony-Agárd, 2485 Gárdony-Dinnyés – mi legalábbis ezekkel találkoztunk.
Ilyen esetben a társasház az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak szavazatával dönthet a közös tulajdon eladása mellett. Fontos megjegyezni, hogy kétharmados döntéshozatalról csak akkor lehet szó, ha az alapító okirat már a szavazáskor tartalmazza, hogy a társasházközösségnek joga van az elidegenítésről legalább kétharmados szavazattöbbséggel határozni. Eladás négyötödös döntéssel Arra az esetre, ha az alapító okirat nem jogosítja fel a közösséget a kétharmados szavazattal való elidegenítésre, a törvény ad egy másik lehetőséget is a többségi döntésre. A társasházközösségnek lehetősége van arra is, hogy az összes tulajdoni hányad legalább négyötödös többségével határozzon a közös tulajdonú ingatlanrész elidegenítésről. Ez esetben az alapító okiratnak az elidegenítésről szóló döntéssel együtt történő módosításához szintén elegendő a négyötödös többség. A kétharmados döntéshez képest van egy nehezítés is. A határozat négyötödös elfogadása után a közös képviselőnek fel kell hívnia a kisebbségben maradt tulajdonosokat arra, hogy 60 napon belül nyilatkozzanak, meg kívánják-e támadni a határozatot a bíróságon.