Biharugra község mezőgazdaságból élő, határszéli kisközség. Lakossága elöregedő, létszámban folyamatosan fogy. Egy évtized alatt több, mint 200 fővel csökkent a község lakossága, s 2014. január 1-én 968 fő körül volt a biharugrai állandó lakcím szerint nyilvántartottak száma. Közülük kb. 60 fő az, aki már évek, esetleg évtizedek (! ) óta nem Biharugrán lakik, hanem más településeken, de ideiglenes lakcímen (albérlet, stb. ) bejelentve. A népesség fogyásának okai között az elköltözés van első helyen, s azt követi az elhalálozás. Gyermek 2013-ban mindössze 3 született, s Biharugrán eltemettetett összesen 13 fő. Biharugrai Református Egyházközség. A népesség öregedése a következő években várhatóan rohamos lesz. Ugyanis a községnek nincs megtartó ereje. A középiskolát, vagy annál magasabb fokú iskolát végzett fiatalok közül szinte senki nem marad Biharugrán. A mezőgazdaságból a biharugrai viszonyok között csak kevesen élhetnek meg. A nem túl magas AK értékű földek terméshozama egyébként sem biztosíthat nagy jövedelmet, ehhez társul a Halgazdaság hanyatlása, TSZ megszünése.
De hangsúlyozom, ebben a döntési mechanizmusban az Emberi Erőforrások Minisztériumának nincsen döntési jogköre. Mi csak üdvözölni tudjuk a határnyitást.
_ _ Országos jelentõségű tájképvédelmi terület övezete - 3/5. számú melléklet (WMS link) természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendõ tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkezõ területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendõ terület övezete - 3/6. számú melléklet (WMS link) Az országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a világörökség és világörökség-várományos területek, valamint a történeti települési területek találhatók. _ _ Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi terület övezete - 3/7. számú melléklet (WMS link) Az övezet lehatárolásának célja a felszín alatti vizek terhelésének lehetõség szerinti elkerülése, felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelõzése, a bekövetkezett, határértéket meghaladó szennyezettség és károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, valamint ezek érdekében szabályok megállapítása.
Országos Területrendezési Terv (OTrT) - 2019 Az Országgyűlés 2018. december 12-én elfogadta Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényt, amelynek területrendezési terveket érintő fejezetei 2019. március 15-től hatályosak, térképi mellékletei a -n érhetők el. Országos Területrendezési Terv (OTrT) - 2014 Környezeti vizsgálat tematika Országos Területrendezési Terv (OTrT) - 2008 Országos Területrendezési Terv (OTrT) - 2003
Az ország szerkezeti tervét a törvény M=1:500 000 méretarányú 2. számú melléklete, az országos övezetek határait a törvény M=1:500 000 méretarányú 3. számú melléklete tartalmazza. Az Országos Területrendezési Terv 6 országos t erületfelhasználási kategóriát és 11 országos és 15 kiemetl térségi, illetve megyei övezetet határoz meg. Az ország szerkezeti tervére vonatkozó szabályok – Térségi területfelhasználási kategóriák (1) Országos területfelhasználási kategóriák a) legalább 1000 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, ad) települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ba) vízgazdálkodási térség, bb) építmények által igénybe vett térség, bc) települési térség. (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 50 ha területű térségek: b) legalább 10 ha területű térségek: ba) városias települési térség, bb) hagyományosan vidéki települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség.
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
Érdemes továbbá megfontolni, hogy mennyire kell támogatni Magyarország európai "fordító korong" szerepének kiteljesedését, azaz, hogy milyen mértékben és hány vonallal kell erősíteni a kelet-nyugati tranzitforgalom áthaladását. A szomszédos országokkal való tervezési egyeztetés mindenesetre azt bizonyítja, hogy erős igény mutatkozik a román-szlovák összeköttetés magyar területen való biztosítására, ami az Alföldön egy észak-déli tengely fontosságára utal. Ez a kelet-magyarországi szerkezeti kapcsolatok szempontjából is indokolt. Jól érzékelhető a környező országok intenzív kapcsolatigénye Magyarországgal, illetve a szomszédos régiókkal. Ez a regionális fejlődés új feltételei mellett a településrendszer alakulása szempontjából is gyökeresen új lehetőségeket teremt. Az infrastruktúra-hálózat alkotóelemeinek fejlesztésére vonatkozó elgondolásokat a KHVM által megbízott szervezetek szakemberei a VÁTI tervezőivel együtt dolgozták ki. A távlati közlekedési rendszer alakításának kardinális szempontjai a gyorsforgalmi úthálózat tekintetében a sugaras rendszer kiegészítése az összekötő vonalakkal, a Fiume-Kijev közötti folyosónak a Balaton üdülőkörzettől délre, nagyjából a Kapos-völgyben való vezetése, valamint az észak-alföldi gyorsforgalmi összeköttetés biztosítása.
(3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriát is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően. Térségi övezeti szabályok – Térségi övezetek (1) Országos övezetek: országos ökológiai hálózat, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület, országos jelentőségű tájképvédelmi terület, kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe, ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, együtt tervezhető térségek, kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: magterület, ökológiai folyosó, pufferterület, erdőtelepítésre alkalmas terület, térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, világörökség és világörökség-várományos terület, történeti települési terület, rendszeresen belvízjárta terület, nagyvízi meder, földtani veszélyforrás területe, vízeróziónak kitett terület, széleróziónak kitett terület, honvédelmi terület.
Az országos terv előkészítése Magyarország területrendezési tervének előkészítése 1996 végén átfogó helyzetértékeléssel és a területi vonatkozású ágazati koncepciók feldolgozásával kezdődött.