Keverjük össze egy tálban a zabpelyhet, a kakaóport, a chia magot és a sót. Öntsük rá a tejet, a vaníliát, adjuk hozzá a mézet - ha szükséges, olvasszuk picit meg - és a mogyoróvajat. Addig keverjük, míg a méz és a mogyoróvaj el nem vegyül benne. Öntsük a zabkását két tálba/pohárba, fedjük le fóliával, majd tegyük a hűtőbe egy éjszakára. Másnap hidegen, akár gyümölcsökkel megkoronázva kínáljuk.
A zabkása az egyik legegészségesebb és legfinomabb reggeli. Ráadásul percek alatt elkészül. Sosem unalmas, mert rengetegféleképpen variálható, a recept végén összegyűjtöttem azokat a hozzávalókat, amivel fel lehet turbózni a zabkását. Készíthetjük tejjel és vízzel, én a tejeset szeretem, így a receptben is ezt a változatot mutatom be. Zabpehely, ami a zabkása alapja, már szinte bármelyik üzletben beszerezhető, két fajtája létezik, finomabb és nagyobb szemű, szerintem érdemes a finomabb szeműt venni a zabkásához, de ez ízlés kérdése. Miért egészséges a zabkása? Nagyon laktató, sokáig nem leszünk éhesek utána, zabkásával könnyű kibírni ebédig 🙂 Segíti az emésztést Vérnyomást és koleszterint csökkentő hatása van Fontos vitaminok és ásványi anyagok találhatók benne (B- és E-vitamin, vas, kalcium, foszfor és magnézium) Cukorbetegek is fogyaszthatják (a nagyobb szemű zabpehely ajánlott számukra) Zabkása recept A zabpelyhet mérd ki, és szórd egy kisebb főzőedénybe, majd add hozzá a tejet. Egyéjszakás zabkása | Hogyan és miből készül? (1.). Kezdd el melegíteni a zabkását alacsony lángon.
Tedd a zabpelyhet egy sütőben is használható edénybe, öntsd fel vízzel vagy tejjel, majd előmelegített sütőben 15-20 percig hagyd sülni 180 fokon. Egyéjszakás zabka recept . Tipp: Ha egy félbevágott banánt teszel a zabkása tetejére még sütés előtt, a banánban lévő cukor karamellizálódik. Ha már unod a zabot és a gyümölcsöket a tányérodon, vágysz valami változatosságra, elkészítheted az univerzumos zabkását. A szokásos zabkásán kívül csak egy kis fehér csokira, ételfestékre és ehető csillámporra van szükséged, és kanalazhatod is a galaktikus zabot!
Mi a helyzet az áfával? Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az áfa esetében nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az áfa logikája eltér a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerétől, ráadásul a magyar jogalkotó mozgástere is kisebb, lévén az áfa rendszerét alapvetően az EU határozza meg. Főszabály szerint a termék beszerzéséhez kapcsolódó áfát akkor vonhatja le a cég, ha van adólevonási joga és a terméket a vállalkozási tevékenység érdekében használják. Ha egy kerékpárt kizárólag a cég érdekében használnak, például egy futárcég által kiszállításra használt kerékpár, akkor annak az áfája teljes egészében levonható. Ha egy kerékpárt céges- és magáncélra is használnak, akkor olyan arányban vonható le az áfa, amilyen arányban azt a gazdasági tevékenység céljára használják. Áfa törvény 37 indre. Fischer Ádám felhívja a figyelmet, hogy a munkavállaló munkába járása főszabály szerint nem minősül a cég érdekében végzett tevékenységnek. Tehát kizárólag munkába járásra, illetve szabadidős célból használt kerékpár áfája nem vonható le.
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Áfa törvény 37 paragrafus. Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ha tehát a cég végleg odaadja a kerékpárt térítés nélkül a munkavállalónak, akkor azután személyi jövedelemadót kell fizetni, ugyanúgy, ahogy egy céges laptop vagy telefon átadásakor is. Társasági adó szempontjából viszont ilyen esetben is elszámolható lesz a költség. Ha a cég korábban levonta a kerékpár áfáját, akkor az ingyenes átadáskor áfafizetési kötelezettség is felmerül a személyi jövedelemadón túl. Látható tehát, hogy az új adómentesség célja nem az, hogy a munkavállaló részére vegyen a cég kerékpárt, hanem az, hogy a cég maga szerezze be a kerékpárt, amit viszont a munkavállalók teljesen szabadon és adómentesen használhatnak. Más is használhatja a kerékpárt vagy csak a munkavállaló? Igen, de nem mindenki. Áfa törvény 37 http. A személyi jövedelemadó az adómentességet általánosan adja meg, bárki használja a kerékpárt. A társasági adó törvény szerint viszont csak akkor számolható el a költség, ha a kerékpárt munkavállaló, vezető tisztségviselő, személyesen közreműködő tag vagy az ő közeli hozzátartozójuk használja.
§ (3) 3. pontja alapján jelentős összegű hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás - Adózóna.hu. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő, (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve, ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot. Amennyiben a hiba jelentősnek minősül, úgy 3 oszlopos beszámolókészítés válik szükségessé [számviteli törvény 19. § (3) és 70. § (1) alapján] illetve a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását, évenkénti megbontásban [számviteli törvény 88.
Ingatlan bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemei díjak Gyakori eset, amikor az ingatlannal kapcsolatban az előző hónapban felmerült közüzemi díjakat a bérbeadó a következő havi bérleti díjjal együtt tovább terheli bérlő felé. Ilyen esetben vizsgálni kell, hogy a két szolgáltatás hogyan viszonyul egymáshoz, van-e köztük olyan amelyik "erősebb", vagy "alárendelt" viszonyban lenne egymással. Példánál maradva, ha az adott időszak bérleti díja az előző időszaki rezsiköltséggel együtt került kiszámlázásra bérlő felé, úgy a bérleti díjra vonatkozó időszak lesz az irányadó a rezsiköltség időszakára vonatkozóan is. Az általános gyakorlat szerint a bérlet tekinthető erősebb szolgáltatásnak, és a közüzemi díjak továbbszámlázása járulékos szolgáltatásnak fog minősülni és az Áfa tv. ÁFA kulcsok - Kézikönyv - Support - Billingo. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint osztani fogja a főszolgáltatás áfa-kulcsát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rezsiköltségek olyan adókulccsal kerülnek továbbszámlázásra, amilyen az ingatlan bérbeadásnak az adómértéke.
Ingatlan bérbeadás áfa szempontból – magánszemélyek tekintetében Főszabály szerint az ingatlan bérbeadása mentes az áfa alól az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján. Ettől eltérően, a törvény speciális szabálya értelmében (Áfa tv. Adóbírság: szerepeltetése a könyvelésben, adóhatás elszámolása - Adózóna.hu. 88. § (1) bekezdése) az adóalany dönthet úgy, hogy adókötelességet válasszon az ingatlan bérbe/haszonbérbeadására vonatkozóan. Az adóköteles választás együttesen is gyakorolható valamennyi ingatlan bérbeadására, illetve csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében. A választást a tevékenység megkezdésekor az adóhatóság felé kell bejelenteni. Amennyiben az adózó az adókötelessé teszi az ingatlan bérbeadási tevékenységet, az esetben a választás évét követő 5. naptári éven belül nem lehet eltérni. Amennyiben az adóhatóság felé nem történik meg a lejelentés, de az adózó, a számlát áfa felszámításával állítja ki, és a bevallást ennek alapján nyújtja be, és fizeti meg az adót, lehetőség van kijavítási kérelem benyújtása során, hogy az adóhatóság visszamenőlegesen bejegyezze a választást.
§ (5) bekezdése]. A számviteli törvény 37. § (5) bekezdés alapján pedig az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított – az előző üzleti év(ek)re vonatkozó – jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (adózott eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni. A számviteli törvény 71. § (3) bekezdés alapján az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. Ha a bírósági felülvizsgálati eljárásban a bíróság helyt ad a keresetnek, akkor az adóhatóság határozatát hatályon kívül helyezheti. A számviteli törvény 19. § (3a) bekezdésében foglaltak értelmében amennyiben az adóhatósági ellenőrzés megállapítása a vállalkozásnál elszámolásra került, de azt a következő üzleti év(ek)ben, legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes hatóság, bíróság jogerősen megváltoztatta, akkor ennek hatását a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni.