Figyelt kérdés Hétvégén vettem az OBI-ban folyamatosan termő eper palántát. Azt mondta az egyik eladó, hogy inkább egyszer termőt vegyek, azzal nagyobb lesz amatőrként a sikerélményem, mert a másikat nagyon sokat kell tápozni, hogy teremjen. Pontosan mit jelent ez? Csak annyit mondott, hogy neten nézzek utána, mert bonyolult. Nagyon köszönöm a segítséget és tanácsokat! 1/5 anonim válasza: Nem annyira bonyolult. Veszel egy zacskó komposztált marhatrágyát (akár TESCO-ban) és 2-3 hetente a tövek alá szórsz egy két maroknyit. :) Én legalábbis így szoktam csinálni. Igazából, ez a 2-3 hét is változó szokott lenni. Nekem hullámokban terem az eprem, és mikor megjelenik a hullám első egynéhány virágja a tövön, akkor szórom oda a marhatrágyát, vagy házilag készített komposztot. 2012. ápr. 24. 07:44 Hasznos számodra ez a válasz? Agrokisgépcenter.hu |Tápoldat Vitaflora Zöldség és Eper 1L. 2/5 anonim válasza: De jó a folyékony táp is, azzal hetente kétszer belocsolod. Én is marhatrágyát szoktam tenni alájuk, és nagyon hálásan teremnek. 25. 08:56 Hasznos számodra ez a válasz?
Sárga 2, 5 kg-os doboz, piros terméknév rajta... nagyon köszönöm az újabb válaszokat is! Kapcsolódó kérdések:
A minőségellenőrzés folyamata Minden vetőmag négyszintű minőségellenőrzési folyamaton megy keresztül. AZ ELSŐ SZAKASZ a termelők gondos kiválasztásán alapul, valamint növénytermesztésük ellenőrzésén, beleértve a külföldről származó növényeket is. A növények nem csak a növekedés kezdetén, hanem a virágzás és termésképződés közben is ellenőrizve vannak. Ebben a szakaszban fontos, a térbeli elszigetelés, aminek köszönhetően garanciával bírunk a fajok jövőbeni kívánt morfológiai jellemzőinek, például a szín magasság vagy a fajta alakulását. Eper - Ezermester címke - "eper" témájú cikkek. A MÁSODIK SZAKASZ a nagyon alapos, laboratóriumi körülmények között elvégzett vizsgálatokon alapul. A legmagasabb színvonalú berendezéseknek és a magasan képzett személyzetnek köszönhetően, a beszállítóink évente több mint 30 000 minőségi elemzést végeznek. Ha a magok bármelyike nem felel meg a követelményeknek, azok olyan technológiai folyamatokon mennek át, mint a szárítás, tisztítás, finomítás, valamint az újbóli vizsgálat. A HARMADIK SZAKASZ az ellenőrző parcellákon történő vetésen alapul.
GardenSeedsMarket egy a piacon több mint egy évtizede jelenlevő cég és a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetünk termékeink minőségére. Ezen időszak alatt több tízezer elégedett ügyfelet értünk el. Az általunk értékesített vetőmagok többlépcsős minőségellenőrzésen esnek át, mielőtt gondosan becsomagolják és elszállítják azokat. Ezek a termékek számos tanúsítvánnyal bírnak és megfelelnek az Európai Unió országai szabványinak. Munkatársaink tapasztalt kertészek, akik szívesen válaszolnak minden kérdésére! Honnan származnak a vetőmagjaink? Az áruházunkban értékesített minden mag az Európai Unió legjobb termelőitől származik. A hosszú távú együttműködésnek köszönhetően, megfelelő körülményeket dolgoztunk ki, amelyek lehetővé teszik számunkra a mindig friss és gondosan átvizsgált vetőmag tételek forgalmazását. A közvetítők kihagyása ebből az egész folyamatból nem csak azt teszi lehetővé számunkra, hogy elkerüljük a raktárak polcain hónapokig fekvő régi szállítmányokat, hanem garantálja a legalacsonyabb árat és a legmagasabb minőségű terméket.
Mi az Alaptörvény? Az Alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Mikor fogadták el az Alaptörvény? Dr. Bajáki Veronika: Magyar alkotmányjog I. (Rendőrtiszti Főiskola, 1973) - antikvarium.hu. 2011. április 18-án az Országgyűlés elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, melyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én, húsvéthétfőn írt alá ünnepélyes keretek között. Az új normaszöveg 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az új alaptörvénnyel hatályon kívül helyezett normaszöveget eredeti formájában 1949. augusztus 18-án fogadta el az Országgyűlés az 1936. évi szovjet Alkotmány alapján.
Változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg. Az Országgyűlés önfeloszlatására vonatkozó szabály változatlan marad. Ha a költségvetés a pénzügyi év március 31-ig nem születik meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést. A koncepciónak az országgyűlési biztosokról szóló része – a jelenleg hatályos alkotmánytól eltérően – nem nevesíti külön az általános és a kisebbségi ombudsmant. Megerősítenék, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül nem tartható népszavazás a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint megnevezett tárgykörökben azzal a kiegészítéssel, hogy – az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését beépítve – a normaszövegben kizárt tárgy az alkotmány módosítására irányuló népszavazás is. A kormánnyal kapcsolatos szabályoknál módosítanának a bizalmatlansági indítvány intézményén, mert a jövőben annak benyújtásával párhuzamosan nem kellene új miniszterelnököt megjelölni.