A Jersey-óriásokra számos általános betegség jellemző. Fertőző betegségek A Jersey-i óriásfajta ellenálló a betegségekkel, de bizonyos esetekben mikoplazmózissal fertőzött. Antibiotikumokat és féreg elleni gyógyszereket kell használni a fertőzés megelőzésére. A fertőzés kialakulása ellenőrzés hiányában károsítja a légzőszerveket és az egyének halálához vezethet. A csirkék kezelhetők "Enroxil", "Farmazin" és "Tilmikovet" antibiotikumokkal, összekeverve a gyógyszereket a takarmányba, vagy ivva a tálat vízzel. A mikoplazmózis fertőzésének kockázatának csökkentése érdekében tisztán kell tartania a csirke hűtését, rendszeresen meg kell újítania az almot, és végre kell hajtania a fertőtlenítési intézkedéseket. paraziták Ha nyitott tartási helyekben tartják, a madarakat különféle paraziták támadhatják meg, ideértve a bolhás bogarak, a kullancsok és a tollak evőit. Orias tyuk fajtak teljes film. Megelőző intézkedésként és az élősködők leküzdése érdekében meg kell szervezni a hamutartó és a homokfürdőt a csirkék számára. Az alkotóelemeket egyenlő arányban keverik egy vályúban, így egy réteg 20 cm magas lesz.
A krétát a fő étrend adalékanyagaként kell használni, és nem szabad helyettesíteni a héj kőzetét. Ellenkező esetben a kréta csomókat képez a belekben és eldugulja a gastrointestinalist. Alternatív étrendként kész takarmányt is használhat. Ne feledje, hogy a legtöbb bonyolult takarmányt csirkék tojásfajtáira szánják, és a táplálkozás fő célja a tojástermelés serkentése. A táplálást naponta 2-3 alkalommal végezzük. A tél kezdetén az étrend kibővíthető zöldekkel és apróra vágott zöldségekkel. Chicks Különös figyelmet kell fordítani a csibék etetésére a fejlődésük korai szakaszában. A csibék erősen növekednek tápanyagok jelenlétében a takarmányban. A csirkék intenzív fejlődéséhez vitamin-kiegészítők, elegendő mennyiségű fehérje és kalciumtartalmú termék szükséges. Orias tyuk fajtak no se. A helyes táplálkozási kezelés segít csökkenteni a betegség kockázatát. tinédzserek Három hónapos élet után a csirkék új étrendre kerülnek. A hús céljából tenyésztett csirkék aktívan táplálkoznak fehérjékkel, hogy öt hónapra készen álljanak a vágásra.
2019. június 24., 14:06 Az óriás termetű brahma már közel másfél évszázada ismert hazánkban, s az elmúlt évtizedekben nemigen volt olyan díszbaromfi-kiállítás, ahol be ne mutatták volna e fenséges tollast. Hogy miért is tartják oly nagy becsben, az leginkább kiváló külső és belső tulajdonságaira vezethető vissza. Akik tartottak törpetyúkokat, azoknak gyakran meggyűlt a bajuk a szomszédokkal, hiszen e fajták között szép számmal akadnak olyan kakasok, melyek valóságos fanatikus kukorékoló-művészek. Ezzel szemben a brahmák igen mértéktartók, még a legérzékenyebb szomszédot sem igen zavarhatják. Nyugodt, kiegyensúlyozott viselkedésükkel is magyarázható, hogy a tyúkokat jól lehet tartani más fajtákkal együtt, sőt a brahmakakasok is általában jól elviselik egymást. Egy kakasra viszont nem érdemes 1-2 tyúknál többet számolnunk, ugyanis nyugodtsága és testfelépítése miatt ritkábban és nehezebben párzik. Jersey óriás – Wikipédia. A tojások krémszínűek, melyek alig nagyobbak egy törpetyúk tojásánál. Ha nem szedjük el, a tyúkok hamarosan, megbízhatóan elkotlanak.
Fiatal állatok betegségei A csirkék betegségei gyakran hipotermia vagy mérgezés következményei. A fejlődés első néhány hónapjában az egyéneknek speciális körülményekre van szükségük, és a negatív hatás befolyásolja a fejlődő szervezetet.
A Jersey óriás Amerikában kitenyésztett tyúkfajta. Fajtatörténet [ szerkesztés] Fekete óriás jersey tyúkot a múlt század 1870–1880-as éveiben tenyésztették Jobstown mellett, New Jersey államban. A cél az volt, oly nagy tyúkot nyerni, amilyet csak lehetséges. A kitenyésztésnél különféle vér szerepelt éspedig: fekete jáva tyúk, sötét Brahma, ehhez később valamelyes fekete Langshon vér is keveredett. Más tenyésztők ugyancsak New Jersey államban fogolyszínű Cochinok, sávozott Plymouth Rock keresztezése által némi cornish vér bekeverésével hasonló egyedeket állítottak elő. Eleinte különféle színváltozatok mutatkoztak, csak később rögzítették meg a fekete színt zöldes ércfénnyel. Fajtabélyegek, színváltozatok [ szerkesztés] Háta széles, hosszú, nagy. Farktollazat nagy, telt, közepes magasságban viselt. Melltájék széles, mélyen hordott. Szárnyak közepesen nagyok, szélesek, a testhez simuló és horizontálisan hordott. Eladó óriás - Baromfi - Magyarország - Jófogás. Feje nagy és széles. Ara sima, piros. Szemek nagyok, sötétbarna. Csőr közepes nagyságú, erős, enyhén ívelt.
Látod az autót - az autót az éjben? Hat detektiv ül benne... jönnek értem... Mikor ott guggoltam a kassza előtt, s jaj, hangtalan gyémánthegyü fúró fúrt - s a lámpa sárga sáva mint arany kard, a sötétben, a résben, kotort, kapart, keskenyen, élesen - Látod az autót? most kanyarul, suhanva, kéjesen az úthajlásnál - ránk vakít két tűzszeme az éjben - Látod az autót? Itt van amitől féltem: két fénycsápját löveli fehéren előre - nagyszerű ez! Fenét félek már! Tudod, barátom, lassankint minden csak mozi lesz Mikor ott guggoltam a kassza előtt s fúrt a masinám, akkor is így volt már... modern csudák, peregve, simán, tudod, a páncélszekrény, a rekeszes lámpa, a gép... és aztán a ház maga, ablakok az éjben, ujj, de szép! hat emelet, lifttel, beton fal, acélplafon - benn rémlő bőrfotelek, leakasztott telefon: mind, mind mozi csak - látod, itt van már - mit remegsz, fiam? Mondom neked, elmegy mellettünk, elsuhan, fénye fátylába vakulva - most! Kertészet/Vírusos betegségek/Kajszi mozaik – Wikikönyvek. - úgy-e mondtam? - Láttad, amint feszülten ült benn a hat, s a revolverét tapogatta mind: ők félnek!
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] Kajszi mozaik Vírus neve - () Gazdanövény Elterjedése A tünetek leírása - Szirmai J. : Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o. Husz B. – Klement Z. : A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o. Szirmai J. : Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 10. : Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o. Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I. : Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952. Szirmai J. : Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o. Németh M. : A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. Népszavazás 1. kérdésére miért jobb az érvénytelen, mint az igen szavazat? : hungary. 1960. 85–96. : A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése.