A 70-es, 78-as trolival mindig az volt a baj, hogy a Nefelejcs utcai megállótól (ahonnan a Kossuth-tér felé egy az útvonaluk) szinte mindig 1-2 perc eltéréssel, vagy akár rögtön egymás után jött a két járat, így előtte szintén sokat kellett várni. Ezt volt hivatva "megújítani" az új közlekedési rend: "A 70-es és 78-as trolik összehangoltan fognak közlekedni". Ez annyira sikerült, hogy nemrégen, a Nagymező utcánál várakozva a Liget felé közlekedő valamelyik trolira, a következő mulatságban volt részünk: először jött egy 70-es, szinte összeragadva a mögötte lévő 78-assal. Ezeket kb. 1 perc múlva követte ugyanez a páros, tehát NÉGY trolibusz jött egyszerre!! Többet nem vártam, de gondolom, ezek után "büntiből" legalább 20 percig nem jött semmi. 257 busz menetrend budapest. Legalább írnák ki a megállókba, hogy mikorra várható a járműdömping, és az utasok, jó barmok módjára odagyűlhetnének a megadott időpontra! Üdvözlettel: Pagonyi Judit Piros 7-es és kavarodás a 103-ason: Hello! Valaki nemrég felvetette, hogy mi lesz a piros orrúra festett egykori "7-173 gyors" buszokkal.
2008. szeptember 01. 12:13 Szombaton délelőtt 15 percet vártam a 7-es buszra, ami összességében nem sok idő, csak mások hülyesége miatt ennyit sem szeretek várni. Nem értem kinek jó, hogy 4 busz tolong egymás után a megállóban, majd egyszerre kiállnak, és 15 percig nem jön semmi. Paraméterkönyv ide, paraméterkönyv oda, erre miért nem lehet megoldást találni? 257 busz menetrend ne. Kedves BKV-figyelő! A BKV megújulását követő pár nap tapasztalata a 70, 78, 74-es trolikat illetően: ez valami teragédia! A 74-es már régebben is rettenetesen összevissza járt, a kiírástól teljesen függetlenül. Most a következő van: reggelre 5-6 perc, napközben 6-8 perc, más időpontra 3-10 (sic! ) van kiírva. Ez úgy működik, hogy minden időszakban a a maximum követési távolságnak minimum a dupláját kell számolni, de akkor viszont KETTŐ (esetleg) HÁROM troli is jön egyszerre! Tehát vársz mondjuk 15 percet, de akkor választhatsz, hogy melyikre szállsz föl – már ha az elsőt (amin milliónyian vannak) követő második-harmadik megáll egyáltalán.
Járművek Csatlós utca megállóból (térkép lent) induló járatok indulási időkkel: 04:32 04:52 05:21 05:41 06:02 06:21 06:38 06:53 07:07 07:21 07:36 07:51 08:06 08:26 08:46 09:05 09:29 09:59 10:29 10:59 11:29 11:59 12:29 12:44 12:59 13:14 13:29 13:40 13:54 14:04 14:14 14:24 14:34 14:44 14:54 15:04 15:14 15:24 15:34 15:44 15:54 16:04 16:14 16:24 16:34 16:44 16:54 17:04 17:14 17:24 17:34 17:44 17:54 18:04 18:14 18:24 18:34 18:44 18:56 19:08 19:18 19:33 19:43 19:58 20:13 20:28 20:42 20:57 21:11 21:31 Erre a dátumra ebben a megállóban nem tudunk indulásokat mutatni. Válasszon egy másik dátumot.
Esetleg olyan tevékenységet számol el, amire semmi szükség nincs az adott vállalkozásban (például elemzés, műszaki vizsgálat készítése). De olyan eset is lehetséges, hogy teljesen más tevékenységre szerződnek a felek, mint amit valójában elvégeznek. Mit jelent a vagyoni hátrány? Ez a kifejezés szinte az összes vagyon elleni bűncselekmény fogalmában szerepel. Ezért érdemes tisztában lennünk a tartalmával. A Btk. * Üzletszerű tevékenység (Gazdaság) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. értelmező rendelkezése szerint (459. § (1) 17. pontja) a vagyoni hátrány nem csak a kárt, hanem azon felül az elmaradt vagyoni előnyt is magában foglalja. Az elmaradt vagyoni előny pedig nem más, mint az az érték, amivel a károsult vagyona növekedett volna, ha a bűncselekményt nem követik el (például elmaradt bérleti díj, várható nyereség). A vagyoni hátrány értelmezése azért is fontos, mert ennek mértéke határozza meg esetenként a kiszabott büntetést. A bíróság azonban csakis azt a vagyonveszteséget, illetve vagyoni előnyt számítja be, amely okozati összefüggésben áll a színlelt gazdasági tevékenységgel.
A gazdasági társaság üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, amelyben a tagok a nyereségből közösen részesednek és a veszteséget közösen viselik. A gazdasági társaság általános jellemzői Gazdasági társaságot üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására lehet alapítani. PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / MÁSODIK RÉSZ: EGYESÜLET /VII. CÍM: AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA. Az alapításhoz legalább két tagra van szükség, kivételt képeznek azok a gazdasági társaságok, amelyek alapításához egy személy is elégséges: ilyen az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. A reális teljesítés elvéből következik, hogy minden tag köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. Ennek mértékét a tagok szabadon határozzák meg, figyelemmel arra is, hogy e vonatkozásban a korlátolt felelősségű társaság speciális rendelkezéseket tartalmaz. Valamennyi gazdasági társaság jogi személy. A tagok a nyereségből közösen részesednek, az eseteleges veszteséget közösen viselik azzal, hogy a nyereségből való részesedés és a veszteségviselés a társaság tagjai között nem feltétlenül azonos mértékben történik.
Munkaszerződés Munkaviszony létesítésének írott dokumentum. Hozzájárulás Az az összeg vagy adomány, melyet valamihez segítségül adunk illetve kapunk. Munkaidő Az az időtartam, amit hasznos munkavégzéshez kell stukturálni. Leterheltség Az az állapot, amikor a munkavállaló nem tud pihenőt, pihenőidőt tartani a túlzottan sok munka miatt. Termelékenység Az a tulajdonság, hogy az adott vállalat a termelékenység képességével rendelkezik, vagyis képes termelni. Munkaigényesség A munkaszerződésben meghatározott tevékenység. Munkahely A munkavégzés helyszíne. Gépesítés Korszerűsítés, gép átszervezésével való átszervezés. Gazdasági tevékenység - Lexikon ::. Munkaerő A munkaerő a termelési tényezők egyike; magába foglal minden olyan emberi képességet, amely a javak előállításában, feldolgozásában felhasználható. Munkahelyi környezet A munkavégzés hatékonyságát befolyásoló körülmények a munkavégzés helyszínén. Szabályozás Irányítás visszacsatolással. Környezet A vállalatot körülvevő dolgok, a vállalatra hatással lévő tényezők összessége.
Röviden Kft. Betéti társaság Egy közös vállalat alatt működő személyes egyesülés. Az egyik tag (beltag) teljes vagyonával felelős a vállalakozás vagyonáért. A betéti társaság alapítása a legolcsóbb társasági vállalkozási forma. Szövetkezet A szövetkezet olyan közösség, mely a tagok vagyoni és személyes közreműködésével vállalkozási, szolgáltató stb. tevékenységet folytat. Gazdálkodás A gazdasági műveletek céltudatos megszervezése, a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű felhasználására irányuló tevékenység. Elszámolás Egy adott cég, vállalat vagy bármely intézmény ügyleteinek tételes számadásának elkészítése. Készpénz Azonnali fizetőeszköz: érme, bankjegy. Főkönyv A könyvviteli számlák összessége illetve ezeket nyilvántartó könyv. Bolti eladó A bolt azon személye, aki a vásárolt termék ellenértékét számon kéri. Pénztár A pénz átvételére és kiadására szolgáló hely. Ügyvitel A vállalat ügyeinek intézése. Munkakör A munkavállalási szerződésben meghatározott munka, munkatípus. Nyilvántartás Adatok visszakereshető rendszere.
A védjegyoltalom a védjegy lajstromozásával, de a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik. A védjegy mindig valamilyen áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában áll oltalom alatt, a védjegyoltalom terjedelmét a védjegy árujegyzéke határozza meg. A védjegy bejelentésekor meg kell határozni azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekre az oltalmat igénylik, ez a lista a védjegy árujegyzéke. Az árukat és szolgáltatásokat, amelyekre az oltalmat igényelni lehet, a Nizzai osztályozás rendszerezi. Bővebben az árujegyzék összeállításáról Olvasson tovább Mit nem lehet levédetni? Olvasson tovább Korábbi védjegyekkel való ütközés elkerülése Olvasson tovább
A büntetés ez esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A legsúlyosabb esetben öt évtől tíz évig terjedő börtön is kiszabható az elkövetőre, ha különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz (ötszázmillió forintot meghaladó összegben), vagy üzletszerűen/ bűnszövetségben különösen nagy vagyoni hátrány jön létre. Mit tekint a bíróság üzletszerűnek? És mi a bűnszövetség? Ahhoz, hogy a fenti minősített eseteket megértsük, tisztáznunk kell az üzletszerűség körébe tartozó cselekményeket. A bíróság a Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pontja szerint üzletszerűnek fogja értékelni a magatartást, ha valaki "ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik". Üzletszerűség szempontjából a bíróság hasonló jellegűnek tartja például a rablást, kifosztást, zsarolást, gazdasági csalást, sikkasztást, uzsora- bűncselekményt. Ezen cselekmények elkövetőjét a haszonszerzés célja motiválja. Bűnszövetség a 459. § (1) bekezdés 2. pontja szerint "akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. "