Ez utóbbira az jellemző, hogy béta-glükozidáz enzimek hatására cukormolekulára, benzaldehidre és hidrogén-cianidra bomlanak. A hidrogén-cianid, mely több krimi főszereplője, az egyik legismertebb méreg. Az amigdalint más néven B17 vitaminnak is hívják, ez azonban helytelen elnevezés, mivel az amigdalin nem vitamin. A B17 "vitamin" története Az amigdalint eredetileg egy francia kémikus izolálta 1830-ban. 1892-től Németországban megkísérelték daganatellenes gyógyszerként használni, de elvetették, mivel hatástalannak és mérgezőnek találták. 1920-ban Ernest Krebs whisky ízesítés céljából kísérletezett vele, 1952-ben fia Dr. Ernest Krebs tisztított formáját laetrilnek nevezte el és az 1950-es évektől daganatos betegeket kezelt vele. Mindeközben tudósok több mint 20 állati és emberi daganat modellen vizsgálták önmagában és egyéb anyagokkal kombinálva, de nem sikerült igazolni, hogy bármely daganatban hatásos lenne. Ennek ellenére a kiváló marketingnek köszönhetően egyre több daganatos beteg kezdte el használni.
[1] [2] Korábban B 17 - vitaminnak is nevezték, és laetril ill. laetrile néven is forgalmazták mint rák elleni természetgyógyász szert. Magyarországon is lehet találkozni vele még ma is, pedig hatásossága több mint kétséges (lásd alább). Reakciók [ szerkesztés] Kénsav vagy az emulzin nevű enzim hatására benzaldehidre, hidrogén-cianidra és szőlőcukorra bomlik. A keserűmandula magjában található emulzin, ezért a mag összetörésekor szabad cianid is felszabadul. Sósav hatására mandulasavra, ammóniára és szőlőcukorra (D-glükózra) bomlik. Előállítás [ szerkesztés] A mandula vagy sárgabarack magját etanollal főzik, majd párolják. Az oldathoz étert adva az anyag apró fehér csapadék formájában válik ki. Története [ szerkesztés] Már 1830-ban izolálta Friedrich Wöhler és Justus von Liebig. 1845-ben Oroszországban, majd az 1920-as években az Egyesült Államokban rák ellen használták, de túl mérgezőnek találták. Az 1950-es években egy állítólag nem mérgező szintetikus alakját szabadalmaztatták mint hús tartósítószert.
Később ismét rák kezelésére alkalmazták. Ernst T. Krebs vitaminnak nyilvánította abban a reményben, hogy élelmiszer-kiegészítővé nyilvánítva nem vonatkoznak rá a gyógyszerforgalmazási törvények. Rák ellen hatástalan [ szerkesztés] A szerrel állatkísérleteket végeztek, és kevés bizonyítékot találtak a rákellenes hatásra. Ellenőrzött körülmények közötti emberen végzett klinikai kísérlet nem volt. [3] A legnagyobb betegszámú vizsgálatot 1982-ben 175 betegen végezték. A kísérlet dokumentációja hiányos, ezért nem minősül ellenőrzöttnek. A betegek 21 napon át injekcióban, azután szájon át kapták az amigdalint vitaminokkal, enzimekkel és diétás előírásokkal. A kezelés végére a betegek felének nőtt a daganata. Néhányan a közérzetük javulásáról számoltak be, ez azonban a kezelés után megszűnt. Hét hónappal a kezelés befejezése után valamennyi betegnek nagyobb volt a daganata, mint a kezelés megkezdése előtt. [4] Több vizsgálat sem tudta bizonyítani a rák elleni hatását, ezért először nem fogadták el élelmiszer-kiegészítőnek, [5] majd az USA élelmiszer- és gyógyszerminisztériuma [6] 1980-ban rák ellen hatástalannak nyilvánította, sőt, börtönnel fenyegeti azokat, akik rák elleni szerként forgalmazzák ("Erősen mérgező, és semmiféle rák elleni hatást nem mutat.
Súlyosabb esetben látás- és halláskárosodás, görcsök vagy bénulás alakultak ki náluk. A kezelés abbahagyásával szerencsére a mellékhatások elmúltak. Azok a betegek, akik vénásan kapták a szert, kevesebb mellékhatásról panaszkodtak, mint azok, akik szájon át vették be. Kiderült, hogy ha beta-glucosidase tartalmú növénnyel együtt jut a szervezetbe cianiddá alakul és akár halálos mérgezést is okozhat. A tudományos irodalomban az amigdalin kezeléssel összefüggésben minimum négy cianidmérgezés okozta halálesetet közöltek, két gyermekét egy emlőrákos nőét és egy 17 éves lányét. A Mayo klinikán történt vizsgálatot követően a laetrilt az USA-ból kitiltották. (WEBBeteg - Dr. D., főorvos (belgyógyász, klinikai onkológus, klinikai farmakológus) Hozzászólások (34) Cikkajánló Bélflóra Ha egyensúlya felborul, alkalmazzunk pro- és pre- vagy szinbiotikumokat. Kábító fájdalomcsillapító... A kábító fájdalomcsillapító tapaszok felírása csak akkor javasolt, ha már másféle módon nem tudjuk csillapítani a beteg fájdalmát.
"). Az Országos Gyógyszerészeti Intézet véleménye az amerikaival teljesen egybevág. [7] Mindezek ellenére sarlatánok jelenleg is alkalmazzák [8] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Természetgyógyász Magazin Dr. Kónya Judit: A B17-vitamin: csodaszer vagy méreganyag? Bokor József (szerk. ). amigdalin, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X The Rise and Fall of Laetrile Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Amygdalin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Amennyiben nyolc napon belül nem hozható döntés a kérelem tárgyában – vagy azért, mert hiányos a kérelem, vagy mert további adatok beszerzése szükséges a döntés megalapozásához, vagy mert szakértői bizottság kirendelése indokolt – az Oktatási Hivatal teljes eljárásban, hatvan napon belül dönt a kérelemről. Az Oktatási Hivatal döntése ellen bírósági jogorvoslat vehető igénybe, melynek során az illetékes bíróság negyvenöt napon belül köteles határozatot kiadni. Az Oktatási Hivatal eljárása közigazgatási hatósági eljárás. Amennyiben az Oktatási Hivatal hatósági eljárása keretében úgy ítéli meg, hogy különleges szakértelemre van szükség a megalapozott döntés meghozatalához, szakértőt vesz igénybe. Korábbi iskolakezdés Lehetőség van egyébként a korábbi iskolakezdés kérelmezésére is, hogy a gyermek 6 éves kora előtt elkezdhesse az iskolát, ha a szükséges fejlettséget korábban eléri. Ebben az esetben is az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani a kérelmet, melyhez az Oktatási Hivatal honlapján december végén elérhető formanyomtatvány kitöltésével lehet kezdeményezni.
Gyenge, bizonytalan és erős indokok A fentiekből is kitűnik, mennyire fontos az iskolahalasztási kérelmek pontos és szakmailag megalapozott kitöltése. A Szülői Hang Közösség kezdeményezésére szülők, óvodapedagógusok, pszichológusok – köztük Gyarmathy Éva – közreműködésével készült az alább olvasható segédlet, amely támpontot jelenthet az Oktatási Hivatalnak küldött kérelmek kitöltésénél, a plusz egy év óvodai nevelés szükségességének megindoklásánál. Ugyanakkor fontos, hogy az indoklás az érintett gyermekkel kapcsolatos személyes tapasztalatokkal is ki legyen egészítve. A kérelem kitöltésében segédkező óvodapedagógusok, ha tehetik, minderre hívják fel a szülő figyelmét. Az indokokról részletesen az ÓvodaVezetési Ismeretek című kiadványunk januári kiegészítő kötetében írunk. A kiadványra a következő linkre kattintva fizethet elő:
A köznevelési törvényt tavaly úgy írták át már minden, hatodik életévét az adott év augusztus 31-ig betöltő gyereknek kötelezően iskolába kell mennie. Ha a szülő azt szeretné, hogy a gyereke további egy tanévig óvodában maradhasson, az Oktatási Hivatalhoz kell kérelmet benyújtania. Idén januártól csak ez az intézmény dönthet ebben a kérdésben. A kérelmeket alapszabályként január 15-ig kell megküldeni, de idén átmenetileg január 31-re módosították a határidőt. A szülőknek eddig van lehetőségük kihasználni azt a "kiskaput" is, hogy ha sikerül január végéig gyerekük iskolahalasztását javasló szakvéleményt szerezniük a pedagógiai szakszolgálattól, akkor nem kell külön az OH-hoz is kérelmet benyújtaniuk. De a rendeletmódosítás miatt azonban csak 2019. december 31-éig volt lehetőségük arra, hogy a szakszolgálatnál kérjék az iskolaérettségi vizsgálatot. Azonban decemberben már lehetetlen volt olyan vizsgálati időpontot kapni, amellyel a vizsgálat és az eredmények kiértékelése, a szakvélemény kiállítása befejezhető január 31-ig.
Az eljárás a szülő kérelmére indul. A szülő bármilyen indok alapján vélelmezheti, hogy gyermeke számára az iskola megkezdése még nem indokolt. Az eljárást megindító kérelemben bármilyen releváns ok, körülmény, állapot, tény megfogalmazható, amely indokolttá teszi az iskolakezdés halasztását. Az eljárásban ezen körülmények vizsgálatára kerül majd sor. A szülő a kérelméhez bármilyen általa lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhet, elkérheti, az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatja, de ez nem kötelező. Így az Oktatási Hivatalban a kérelemmel foglalkozó szakemberek közvetve az óvoda véleményére is figyelemmel lesznek. Az Oktatási Hivatal eljárása közigazgatási hatósági eljárás (az Ákr. alapján). Ha az Oktatási Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megalapozott döntéshez különleges szakértelemre van szükség, akkor a területileg illetékes szakértői bizottsághoz fordul, amelynek munkatársai megfelelő szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy megítéljék a gyermek fejlettségét.
A hivatal döntése alapján közülük mintegy 9775 gyermek óvodában marad idén is. " Mivel az OH a kérelmekről közigazgatási eljárásban hozott döntést, ami ellen bírósági jogorvoslatot lehetett igénybe venni. Ezt 22 esetben (a kérelmek 0, 17 százaléka) tették meg a szülők, és eddig 18 ügyben zárult le a bírósági szakasz. A 18 lezárult döntésből 13 esetben a bíróság elutasította a keresetet, kettő esetben megsemmisítette az OH határozatát és új eljárás lefolytatására utasította a hivatalt, egy ügyben pedig visszautasította a felperes keresetlevelét. Két esetben a felperes állt el a keresettől, ezért a bíróság megszüntette a pert. A fennmaradó négy ügyben a bíróság még nem hozott döntést. Az adatokat ugyanakkor kis mértékben árnyalja, hogy tavaly sok szülő kihasználta a kiskaput, és még a törvény hatályba lépése előtt véleményeztette gyereke iskolaérettségét a pedagógiai szakszolgálatokkal. Sok szülő pedig nem is értesült arról, hogy idén már nem az óvodához, hanem az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia, ezért kicsúszott a határidőből.