A lengyel Solaris Bus & Coach és a cseh Škoda Transportation konzorciuma lett a befutó a Prágai Közlekedési Vállalat (Dopravní podnik hl. m. Prahy, DPP) 20 darab duplacsuklós, kisegítő akkumulátoros önjáró képességgel is rendelkező trolibusz beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásban. A Škoda hajtásrendszerével szerelt Solaris Trollino 24 trolibuszok leszállítására vonatkozó szerződést már meg is kötötték a felek, a járművek leghamarabb 2024 elején jelenhetnek meg a Nádraží Veleslavín és a Prága-Václav Havel repülőtér között közlekedő, a jelenleg még 119-es jelzés alatt futó repülőtéri expressz viszonylaton, melynek villamosítását várhatóan idén év végén kezdik meg. Busz Prága - Český Krumlov: időpontok, árak és jegyek már 1 969,92 Ft-tól | Virail. A teljes infrastruktúra kiépítése körülbelül 10-12 hónapot vesz igénybe, s a nyomvonal 50%-át érinti majd. A nyílt tárgyalásos közbeszerzési eljárás első szakaszában a Škoda Electric, a Solaris, a Van Hool, a Hess és a Cegelec vettek részt aktívan, a második, ajánlattételi szakaszában viszont már csak a svájci Carrosserie Hess AG és a Solaris-Škoda konzorciummal tárgyalt a közlekedési társaság a szállítási szerződés feltételeiről.
A duplacsuklós változatot a 2019-es brüsszeli Busworld Europe szakkiállításon mutatta be a lengyel gyártó – igaz, Kiepe elektronikával. Látványtervek: Solaris Bus & Coach SA
Január 17-én, hétfőn debütált utasforgalomban Prága 213-as jelzésű viszonylatán a cseh főváros első Škoda E'City 36BB elektromos autóbusza. A Temsa módosított karosszériáját hasznosító típust a CZECHBUS 2021 szakkiállításon mutatta be tavaly a Škoda Transportation villamossági divíziója. A Škoda Electric saját fejlesztésű villamos hajtásrendszerével szerelt modellből 14 példányt vásárolt a cseh főváros közlekedési vállalata ( Dopravní podnik hl. m. Prahy, DPP). A flotta előfutára tavaly decemberben érkezett meg a DPP-hez, s most a homologizációs folyamat, az utasok nélküli tesztfutások és a töltési infrastrukrúra tesztelésének lezárulta után a prágai utazók is birtokba vehetik a 14 darabos Škoda villanybusz-flotta első példányát. A széria hátralévő részének leszállítása is folyamatban van, a tervek szerint 2022 januárjában a fennmaradó 13 kocsi is megérkezik Prágába, ezt követően februártól a DPP megkezdi ezen járművek fokozatos forgalomba helyezését is. Utasforgalomban az első prágai Škoda E'City | Magyarbusz [Info]. A 3002-es pályaszámú E'City az elkövetkezendő napokban a 213-as, a 154-es és 124-es számú vonalakon teljesít majd szolgálatot.
A prágai rendeltetésű E'City-k feltöltése hagyományos plug-in csatlakozón, illetve a buszokra felszerelt kétpólusú pantográfos áramszedőn keresztül is történhet, utóbbi a meglévő 600 V/750 V-os vontatási feszültségű trolibusz/villamos infrastruktúra felsővezetékéből is áramhoz juttathatja az autóbuszok fedélzeti, galvanikusan leválasztott töltőberendezését. A pantográfos töltéshez szükséges infrastruktúrát a Vršovice garázsban, illetve a Strašnická és a Želivského végállomásokon telepítették. A gyártó sem az energiatárolók gyártójáról, sem pedig a kapacitásáról nem közölt részleteket; a vélhetően a svájci Leclanché cégtől származó akkupakkról egyelőre csupán annyit lehet tudni, hogy 100 kilométer hatótávot garantál a járműnek egyetlen feltöltéssel, s hogy az akkumulátorok 150 kW-os maximális töltési teljesítménnyel tölthetők. A 12 095 mm hosszú, 19 tonna legnagyobb gördülő össztömegű autóbuszok utaskapacitása 69 fő, ebből a fedélzeten 28 főnek jut ülőhely. A kocsik mozgatását biztosító villanymotorról csak annyit árult el a gyártó, hogy egy 160 kW csúcsteljesítményű központi villamos vontatómotor került a buszokba, viszont a Škoda termékpalettája alapján valószínűsíthető, hogy a csehek jól ismert, 4ML 3444 K/4 jelű négypólusú aszinkronmotorjáról van szó.
"Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak... " - s ennek az a következménye, hogy költöző madaraink útnak eredtek melegebb tájakra, hogy ott a hideg napokat átvészelve tavasszal ismét haza térhessenek hozzánk. Azok a madarak kényszerülnek költözésre, akik rovarokkal és téli álmot alvó állatokkal táplálkoznak. Róluk beszélgettek a gyerekek Barna bácsival, a Madárovi lelkes természetbúvárával. Tél közeledtével sok élőlény elbújik és álomba szenderül, ez azonban azt jelenti, hogy a tápláléklánc meggyengül, így sokaknak más tájakon kell elemózsiát keresniük. Ilyenek nagy kedvenceink, a gólyák, akik már megérkeztek Afrikába. Költöző madaraink - Zöld fül program. Hosszú útjuk során 600-700 km-t tesznek meg egyszerre, majd kis időre megpihennek, táplálékkal ismét felerősítik szervezetüket, hogy útjukat tovább folytathassák. Ma már a madarászok gyűrűzéssel követni tudják a madarak vonulását, ám régen érdekes hiedelmek vették körül az állatok időről időre történő eltűnését. A gólyáról azt hitték, hogy télen a Holdra költözik, mert ahogy egyre feljebb szálltak a magasba, a végén teljesen eltűntek a szemek elől.
Orbán Zoltán elmondta, hogy Magyarország a madárvonulás évente 11 hónapon keresztül tart, mivel a legutolsó tavaszi fészkelő madaraink június első napjaiban érkeznek, a legkorábbiak pedig július végén, augusztus elején elindulnak. "Így talán a július tekinthető Magyarországon egyedül olyan hónapnak, amikor nincs madárvonulás az országban" - fogalmazott a szakember.
A gyors szemmozgások (Rapid Eye Movement – REM) fázisában ez a fajta alvás nem lehetséges, mert ott a két agyféltekének egyszerre kell lennie ugyanabban az állapotban. Függetlenül a repülés sajátosságaitól, a madarak számára is kulcsfontosságú a tájékozódás – folytatja a doktorandusz. Rövidtávú vonulásoknál a tereptárgyak megjegyzése adja a támpontot, míg hosszútávú vonulóknál jellemzően az égitestek állása, a Föld mágneses mezejének érzékelése jelentősebb. Rugalmas útvonalkövetésről árulkodnak az újabb műholdas és geolokátoros vizsgálatok eredmé Angliában megjelölt kakukkokról tudtuk meg például, hogy vannak olyan egyedek közöttük, akik a korábbi útvonalakhoz képest merőben másként vonulnak Közép-Afrikába. Magyarország költöző madarai. Egyik csoportjuk nyílegyenesen – a Földközi-tengert, Szaharát átszelve, míg többen Görögország irányából közelítenek a telelő terület felé, majd Nyugat-Afrika partjai mentén térnek vissza Angliába költeni" – tér ki ezen érdekes szokásra Nagy Jenő. Eddig még nem esett szó a kutatási módszerekről.
Szürkebegy Van olyan madárka, aki Magyarországra érkezik télére, ő északabbról, még hidegebb vidékekről repül ide. Ez a sziklafalakon jól rejtőzködve alig észrevehető madár a szürkebegy, és a kövek között éldegélő pókokkal táplálkozik. Barna bácsi kifogyhatatlan az érdekességekből. Megtudtuk tőle azt is, hogy a szerecsen sirályok, akiknek életmódja teljesen hasonló a danka sirályokéhoz, elköltöznek, míg a dankasirályok, akiket télen etetni szoktunk a Margitszigeten, itt maradnak. A madarászok sem tudják ennek okát, ahogy azt sem, hogy a pásztor madarak miért csak húsz évente bukkannak fel hazánk területén. S külön érdekesség, hogy régen a hattyúk is költöző madarak voltak, de amióta az emberek elkezdték etetni őket kenyérrel, azóta nemcsak súlyuk gyarapodott meg, hanem már elmenniük sincs miért. Tóthárpád Ferenc:A fecskék visszavágynak Minden évben jönnek, Sárral fészket raknak. Lepkék, Madarak honlapja: lepkefajok, madárfajok, madárhangok - Költöző madarak. Fiókát nevelnek, Itt mégse maradnak. Mert amikor érzik, Vége van a nyárnak, S vége van az ősznek, Messze, délre szállnak.
Korábbi laboratóriumi kísérletek már bebizonyították, hogy a madarak a tájékozódásuk során figyelembe veszik a Nap helyzetét, a csillagok állását valamint a Föld mágneses mezejét is. A madarak mellett óriási pontossággal tájékozódnak a méhek, lazacok és más vándorhalak, a monarch lepkék vagy a tengeri teknősök is. Rejtély azonban még így is bőven maradt. A Napot figyelő állatok hogyan tájékozódnak éjszaka? Egy-egy új csillagkép feltűnése miért nem zavarja össze őket? A vándormadarak navigációjának titka | National Geographic. A mágneses Északi-sark körülbelül 1. 100 kilométerre található az Északi Sarktól, helyzete évről évre változik, ez miért nem zavarja össze az állatot? Bár a Föld mágneses mezejében ciklikus változás figyelhető meg, a madarak még sem vétik el az irányt, de miért nem? Ugyancsak rejtély, hogy az Egyenlítőn tartózkodó madarak honnak tudják, hogy merre van észak és merre dél? Amerikai tudósok a vándormadarak tájékozásának pontosabb megértése végett több száz kilométeren keresztül követtek autóval és jeladók segítségével egy csoport szürkearcú fülemülerigót.
A madarakat észak felé tartó vándorlásuk során először befogták, felszerelték a jeladókkal, majd mielőtt alkonyatkor (rendszerint ekkor kerekednek fel) útjukra bocsátották őket, kelet felé mutató mesterséges mágneses mező hatásának tették ki őket. A várakozásoknak megfelelően a madarak összezavarodtak: nyugat felé vették útjukat. A következő este azonban a kutatók meglepetésére korrigálták a hibát, és újra észak felé indultak. A madarak tehát minden este, a Nap állása alapján, újra kalibrálják belső iránytűjüket. William Cochran, az amerikai Illinois Natural History Survey kutatója valamint német ornitológus kollégái közös kísérletéről a Science magazin számolt be.