Távirányító - olyan felhasználói élmény, mint még soha! GYORS PROGRAMOKA Candy SmartPro 9 gyors programot kínál, amelyek kevesebb mint egy óra alatt befejezik a teljes mosási folyamatot. Így időt takaríthat meg minden tevékenységre, amelyet szeret, tökéletes mosási eredménnyel. Így is ismerheti: CSO 4 1275 TBE 2 S, CSO41275TBE2S, CSO4 1275TBE/2 S, CSO41275TBE2-S, CSO 4 1275TBE/2-S Galéria
A Candy Smart mosógépek okosak és okostelefonjához csatlakoztathatók: élvezheti az NFC * kapcsolat előnyeit, amelyek javítják a felhasználói élményt, egyszerűen és közvetlenül okostelefonjáról. * csak az NFC technológiával felszerelt okostelefonokkal kompatibilisek. SÚLYÉRZÉKELŐ Mosógépeink minimalizálják a felhasznált villamos energia mennyiségét, csökkentve ezzel a pazarlást. Az súlyérzékelők érzékelik a terhelés mértékét, és automatikusan beállítják a felhasznált víz és villamos energia mennyiségét. Gépeinkkel fél terhelésnél akár 70% -kal kevesebb vizet, időt és áramot használhat fel. 14, 30, 44 ÉS 59 PERCES GYORSPROGRAMOK Az időmegtakarítás és a kiemelkedő teljesítmény legjobb kombinációja. Candy RO4 1274DWME/1-S elöltöltős mosógép, 7 kg, 1200 centrifuga, WIFI, INVERTER, KESKENY. A Candy mosógépek lehetővé teszik, hogy akár 4 gyors, kevesebb, mint egy óra hosszú program közül válasszunk, mégis 100% -os hatékonysággal mossák patyolat tisztára ruháinkat. TÖRŐDJÖN MOSÓGÉPÉVEL Az intelligens ellenőrzés funkcióval egyszerűbb karbantartani készülékét, ezáltal hosszabb élettartamot biztosíthat mosógépének.
24 óra Áramellátás Bemeneti feszültség: 220-240 V Általános jellemzők Méretek (Szé / Ma / Mé): 60 cm x 85 cm x 45 cm Szín: Fehér Magasság: 85 cm Szélesség: 60 cm Mélység: 45 cm Tömeg: 60 kg Doboz tartalma: Használati útmutató Jogi megjegyzések: A jótállási szabályokra ("garancia") vonatkozó általános tájékoztatót a részletes termékoldal "Jótállási idő" rovatában találja. Energiafogyasztási adatok (EU 2017/1369) Energiahatékonysági osztály (EU 2017/1369): A Súlyozott vízfogyasztás literben ciklusonként (Eco 40-60): 41 l Centrifugálási sebesség (teljes tőltet): 1200 rpm Termékjellemzők mutatása
Elsőrendű kémiai kötés: Kovalens Fémes Ionos a,. kovalens kötés: közepes vagy nagy elektronvonzó képességű atomok között jön létre. A kapcsolódó atomok elektronokat tesznek közössé. A közös elektron-pár (vagy elektronpárok) mindkét atomhoz tartozik, egyidejűleg két atommag vonzása alatt áll. A kovalens kötésnek két fajtája van: azonos atomok közötti kapcsolódáskor: a kötő elektronpár mindkét atomhoz egyformán tartozik. Ezt apoláris kovalens kötésnek nevezzük. Ilyen kötésekre példa a: H 2, O 2, a Cl 2, az N 2 molekula vagy a gyémánt. különböző atomok kapcsolódásakor a kötő elektronpár a nagyobb elektron-vonzó képességű atom körül nagyobb negatív töltéssűrűséget hoz létre. Az eltérő elektronvonzó képességű atomok poláris kovalens kötéssel kapcsolódnak össze. Ilyen kötésekre példa: a H 2 O, a HCl, az NH 3, a CO 2 vagy a CH 4 molekula. Elsőrendű kémiai kötések | Comenius 2010 Bt.. b., fémes kötés: a külső elektronhéjukon kevés elektront tartalmazó, kis elektronvonzó képességű fématomok között jön létre. A lazán kötött elektronok valamennyi atom vonzása alá kerülnek, valamennyi fématomhoz tartoznak.
A részecskék csak rezgőmozgást végezhetnek. A szilárd anyagok alakja és térfogata állandó. A szilárd anyagokat részecskéik elrendeződése alapján két csoportba sorolhatjuk kristályos anyagok és amorf anyagok. Amorf anyagok: nem képeznek szabályos rácsot, melegítése során folyamatosan, fokozatosan lágyulnak meg, nincs élesen meghatározott olvadáspontjuk. Amorf anyag például az üveg, a zsír vagy az amorf kén. Kristályos anyagok: részecskéik szabályos rendben, egy képzeletbeli térháló pontjaiban helyezkednek el. Mozaik digitális oktatás és tanulás. Élesen elhatárolható olvadáspontjuk van. Jellemezhetőek a rácsenergiával, ami 1 mol kristályos anyag gáz halmazállapotú részecskékre történő bontásához szükséges energia, jele E r, mértékegysége kJ/mol. A kristályos anyagokat négyféle rácsszerkezet alkothatja, ezek egyike a molekularács. Molekularács: rácspontokon molekulák vannak molekulákon belül az atomok között kovalens kötés, a rácsban a molekulák között másodrendű kötések alakulnak ki (hidrogénkötés, dipol-dipol kölcsönhatás, diszperziós kölcsönhatás) lágyak, olvadáspontjuk alacsony áramot nem vezetik pl.
b., Kovalens kötés Kovalens kötésről akkor beszélünk, ha két atomtörzset közös elektronfelhő kapcsol össze. A legegyszerűbb példa a kovalens kötésre a hidrogénmolekula, amely két protonból és két elektronból áll. Ha két hidrogénatom közeledik egymás felé, akkor a kölcsönhatás következtében a négy elemi részecskéből kialakul az atomnál stabilabb állapot. Ebben az állapotban mindkét elektron ugyanabban a térfogatban található. Elsőrendű kémiai kötések - Iskolaellátó.hu. Ez csak úgy valósulhat meg, hogy a két elektron spinkvantumszáma különböző. Tehát a molekula képződésére is igaznak kell lenni a Pauli-elvnek. Mindkét elektron mindkét atommagot körbefogja. A két atommag közötti térrészben a legnagyobb az elektronfelhő sűrűsége. Általánosan: Molekula képződésekor az atomok legkülső elektronhéján lévő valamennyi elektron molekulapályára kerül. A molekulapályák energiája mindig alacsonyabb, mint az atompályák energiája. A molekulapályákra került elektronok közül annyi létesít kovalens kötést, amennyire az atomoknak szükségük van a nemesgázszerű szerkezet kialakításához.
Az első rendű kémiai kötések két, vagy több atom között létrejövő erős kötések. a., Ionkötés Ionkötés kis és nagy elektronegativitású atomok halmazai közötti kölcsönhatáskor alakul ki. Legismertebb ionkötésű vegyület a konyhasó, kémiai nevén nátrium-klorid. Nátrium-atom 3s atompályáján egyetlen elektron van. Ez az elektron egy nem lezárt héjon helyezkedik el, ezért az atommagtól viszonylag távol van, és laza szerkezetű. Ha a nátrium ezt az elektront leadja, akkor szerkezete a 10-es rendszámú neonéhoz hasonlóvá válik. Klór-atom A 3p atompályáján csak 5 elektron van. Még egy elektronra lenne szüksége, hogy a szerkezete a 18-as rendszámú argonéhoz hasonlóvá váljon. Ha ez a két atom egymás közelébe kerül, akkor a nátrium-atom azáltal stabilizálódik, hogy leadja az elektronján, a klór pedig akkor kerül alacsonyabb energetikai állapotba, ha ezt felveszi. Na – e – → Na + Cl + e – → Cl − Az így kialakuló ellentétes töltésű ionok között fellépő elektromos vonzóerő tartja össze ionrácsos anyagok kristályrácsát.
: szerves vegyületek (pl. : szénhidrogének, cukrok, stb. ), O 2, N 2, H 2, CO 2, jód A molekularácsos anyagok olvadás- és forráspontértéke függ a halmazt alkotó molekulák tömegétől és a közöttük fellépő másodrendű kötések erősségétől. Így például a fluor- és brómmolekulák között csak diszperziós kölcsönhatás lép fel, de a molekulák tömege jelentősen különbözik, ezért a forráspontjuk között nagy az eltérés (-188 °C illetve 58 °C). A hasonló molekulatömegű részecskékből álló halmazok olvadás- és forráspontjában nagy különbség mutatkozhat attól függően, hogy milyen másodrendű kötőerők alakulnak ki a molekulák között. Ezt jól szemlélteti a metán és a víz forráspontjának az összehasonlítása (víz: +100 °C; metán -161, 6 °C).