11b/g/n/ac USB csatlakozók: USB + 2 x USB 3. 0 Kártyaolvasó: HDMI: micro VGA (D-sub): mini Webkamera: HD + 5MP e-SATA: ExpressCard: BlueTooth: 4. 0 LAN: TV-Tuner: 3G: Ujjlenyomat olvasó: Egyebek: Tablet paraméterei: Intel® Z2560 1. 6GHz, RAM: 2GB on board tablet, 16GB EMMC Flash, OS: Android Operációs rendszer Microsoft Windows 8 Amennyiben szeretne többet megtudni a Windows 8 -ról, úgy tekintse meg cikkünket Billentyűzet magyar Készlet elérhető Garancia 24 hónap Így is ismerheti: Transformer Book Trio TX 201 LA CQ 004 H, TransformerBookTrioTX201LACQ004H, Transformer Book Trio TX201LA CQ004H, TransformerBookTrioTX201LA-CQ004H, Transformer Book Trio TX201LA-CQ004 H Galéria
A fontos hír azonban az, hogy az egyszerűségre alapozó Apple táblagép kínálata öt modellszériára bővült. Mindegyik modell más memóriamennyiséggel és több fajta színben áll rendelkezésre. Az Apple filozófiája viszont más gyártókkal ellentétben éppen az, hogy termékeik dizájnja elég jó ahhoz, hogy a felhasználó ízlése inkább hozzájuk alkalmazkodjon. Az eredeti iPhone és iPad készülékeknek csak egy szériájuk volt, melyek ténylegesen is diktálták a dizájnt-trendeket. Ezt a konkurenciával folytatott pereskedések is igazolják. Az Apple legendás főnöke egykoron azt állította, hogy a kis tabletek elve nem jó, akkor most miért kínál az amerikai gyártó több új táblagép modellt is? A tabletek piaca betelt Az első iPad megjelenése óta a tabletek piaca jelentősen megváltozott: teljesen betelt. A tabletek ugyanis a tech-készülékek képzeletbeli piramisának a legtetején állnak. Míg telefonra mindenkinek szüksége van és a klasszikus számítógépek még mindig a fő munkaeszköznek számítanak, a tableteket azért vásárolják az emberek, hogy könnyebben ki tudják használni az online szórakozás adta lehetőségeket.
Jó minőségű táblagépet szeretnél? Dönts az ár alapján! A táblagépek piaca betelt. A tabletek jövője a következő időszakban inkább az árcsökkentésről fog szólni, mint az új technológiák kifejlesztésén. Az várható, hogy a tabletekből munkaeszközök lesznek, ezért a gyártók az árakkal kezdtek el harcolni a felhasználókért. Az előző hetekben bemutatott új tabletek az Apple és a Google gyártóktól jelenleg a legjobb táblagépek a piacon. A megjelenéssel ugyanakkor egy jelentős változásra is rámutattak, amely felé az érintőkészülékek fejlődése halad. Már nem lehet a legkisebb kétségünk afelől, hogy nem a funkciók, hanem az ár fogja dominálni a piacot. Másképp fogalmazva: még a legjobb márkájú tabletek sem fognak a funkciók fejlesztésén versengeni, hanem az árakra fognak ráhajtani. Ez a felhasználóknak csak előnyt jelent, mivel egyre jobb áron fognak hozzájutni jó minőségű táblagéphez. Kibővült iPad kínálat Az Apple két új iPad modelt mutatott be, melyeknek jobb processzoruk és memóriájuk van. Az új iPad Air táblagép a legtöbb IT technológiákkal foglalkozó weboldalak szerint ugyanolya szép és rendkívül vékony, mint az előző iPad tabletek.
Ha egy elektron alacsonyabb szintű pályára ugrik, az energiakülönbség foton formájában sugárzódik ki. Magasabb pályára lépéshez viszont külső energiára van szükség. Rutherford-féle atommodell - Wikiwand. Rutherford szóráskísérlete: Rutherford alfa részecskéket szóratott vékony fémfólián és a várakozásokkal ellentétben azok nagy része lassulás vagy irányváltozás nélkül áthaladt a fólián, kis részük pedig visszaverődött. Ez megcáfolta a Thompson-féle atommodellt, hiszen azon irányváltozás nélkül át kellett volna haladnia a részecskéknek, és le is kellett volna lassulniuk. Ebből kiindulva alkotta meg Rutherford a saját atommodeljét, amely szerint az atommag nagyon kicsi az atom teljes méretéhez képest, de mégis ott található az anyag legnagyobb része. Atommodellek: Thompson-féle:,, mazsolás puding" az elektronok rendezetlenül helyezkednek el egy pozityv töltésű anyagban Ennek az atommodellnek a legnagyobb hiányossága a nem megfelelő tömegeloszlás Rutherford-féle: Naprendszerhez hasonló, ahol az elektronok tetszőleges pályákon keringenek az atommag körül, a körpályán tartó erő az elektrosztatikus vonzás.
Azt már 1897 óta tudtuk, hogy az atomokban vannak negatív töltésű részecskék, amiket a felfedező Thomson elektronoknak nevezett el. Mivel az is ismert volt, hogy az atomok összességében semlegesek, így egy atomban muszáj lennie valami pozitív töltésnek is. Rutherford-féle atommodell – Wikipédia. A Rutherford‑kísérlet eredménye szerint a pozitív töltés az atom közepén egy igen kicsi térrészben (az atommagban, ami latinul nukleusz) kell koncentrálódjon. Ez a pici atommag az atomnál \(\approx 100\ 000\)‑szer kisebb átmérőjű, mégis ő hordozza az atom össztömegének $\approx 99, 9\%$‑át. A körülötte lévő térrészben az elektonok nem "lebeghetnek", hiszen akkor a pozitív mag vonzása gyorsan magához rántaná őket, és bezuhannának a magba, ezért az elektronoknak valahogyan keringeniük kell a mag körül, hasonlóan ahhoz, ahogy a bolygók keringenek a számukra (gravitációs) vonzócentrumot jelentő Nap körül. A bolygómozgás évszázadok óta jól ismert, alaposan kidolgozott esetére analógiaként meg is született az atomok Rutherford‑féle "Naprendszer-modellje": A Rutherford-modell mindössze annyit állít, hogy a nagyon pici méretű, de az atom tömegének majdnem egészét hordozó, pozitív töltésű atommag körül keringenek a kis tömegű elektronok.
A tömegeloszlást itt a szórási kísérlet után úgy írta le, hogy az atommag a teljes atommérethez képest nagyon kicsi, de mégis itt található az anyag legnagyobb része. Ez az atommodell hibás, mivel az állandóan gyorsuló elektronoknak sugározniuk kellene, emiatt előbb-utóbb a magba esnének a csökkenő sugarú pálya és az így még jobban növekvő sugárzás miatt. Bohr-féle: a Rutherford-modell javított változata, az elektronok nem keringhetnek tetszőleges pályákon, hanem csak meghatározott energiaszinteken, ezek a pályák pedig állóhullámokként írhatóak le. Ha az elektron pályát vált, akkor vagy energia kell hozzá, vagy energia sugárzódik ki foton formájában.
1. Klasszikus atommodellek Az elektron felfedezésével bizonyossá vált, hogy valamennyi atomnak alkotórésze egy az atomoknál parányibb, negatív töltésű elemi részecske. Így szükségessé vált olyan, az atom belső szerkezetére vonatkozó egyszerűsített elképzeléseket megalkotni, melyek számot adnak az atom tulajdonságairól. Az első atommodellt J. J. Thomson, az elektron felfedezője alkotta meg (1902) Thomson-féle "pudingmodell " szerint: Az atomok tömörek, az egyenletes pozitív töltéseloszlású kocsonyaszerű, rugalmas részbe szétszórtan (mint egy pudingban a mazsolák) ágyazott negatív töltésű, pontszerű elektronok külső hatásra rezgésbe jönnek és fényt bocsátanak ki.