8. Az alapképzés jellemzői 8. Szakmai jellemzők 8.
Míg régen az összes villamosmérnök 5 évig tanult, amiből az első 3 lényegében egyforma volt mindenkinek, addig ma az alapszakon 4 félév közös, 3 pedig 5 szakirány összesen 20 alszakirányának egyikén zajlik. Nagyon korai a specializáció, és emiatt piszkosul sok olyan villamosenergetikai, motoros, automaikai dolgot nem tudok (mert nem tananyag), amit egy 20 éve végzett villamosmérnöknek magától értetődő volt/van. Egyrészt ezek egy részét a munkahelyem, más részét én várnám el, de utólag, végzés után, ráadásul nem azon a szakirányon végezve, nehéz elsajátítani munka mellett. Szóval, ha az első évet fizikus nappalin 4-esekkel el tudod végezni, akkor reális elgondolkozni azon, hogy villamosmérnökit is végezz mellette levelezőn. Nem fordítva! Levelező képzés, konzultáció | Debreceni Egyetem. A fizikus képzésen nem az első 2 félév a nehéz, hanem az utána lévő 4, amikor az elméleti fizika tárgyak és magasabb matematika facsarja ki az agyát az embernek. Nem értem, minek matematika a mesteren, azt hamarabb kell megtanítani.... Ja, de értem. Nem adják le a matekot, ahogyan kellene, mert akkor nem maradna hely és ember, hogy ezt az előrehozott specializálódást elvégezzék.
A kooperatív képzés az egyetem nappali munkarendű alapképzéséhez kapcsolódó, önkéntes kiegészítő gyakorlati modul, amelyben az egyetem és valamely gazdasági társaság, vállalat, intézmény együttműködnek annak érdekében, hogy az egyetemi hallgatók – a képzési célban megfogalmazottak szerint – szakmai gyakorlatot szerezzenek.
2013. november 30. szombat, 14:16 A Budapest Film Zrt és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete szeretettel várja az érdeklődőket a Felnőtteknek gyerekekről című sorozatának következő vetítésén. Ez alkalommal a Nader és Simin – egy elválás története című, 2011-ben készült iráni filmet nézzük meg. Időpont: december 3. 17:30 Helyszín: Kino Café, 1137 Szent István krt. 16. Jegyár: 700 Ft Nader és Simin egy középosztálybeli házaspár a mai Teheránban. Simin válni akar a férjétől, mert az nem hajlandó elhagyni az országot és Alzheimer – kóros édesapját. Simin elköltözik, lányuk, a 11 éves Termeh Naderrel és az állandó gondozásra szoruló nagyapával marad. Cinego • Mindenki tudja • Online film. Nader felvesz egy gondozónőt, Razieh-t, aki mély hite miatt először nem akarja elvállalni a munkát, de körülményei mégis rákényszerítik. Egy nap Nader a sötét lakásba tér haza, ahol apja magatehetetlenül fekszik az ágya mellett. Az ügyből per kerekedik, ami fokozatosan bontakozik ki a néző szeme előtt. A szereplők céljai, szándékai állandó változásban vannak, talán még saját maguk előtt is.
És ennek a balladai drámának két csodálatos gyermekszereplő is részese, a két kislány. A háló tehát szövevényes, a nézőnek minden mondatra, minden képkockára oda kell figyelnie, mert nincs jó és rossz, fekete és fehér. A sorsok egybeérnek, a véletlen és a tudatos cselekedetek ebben a kontaminációban hatnak, és mindenkinek van benne része, hogy mikor mi és hogyan alakul. A film azért nagyszerű, mert nem "szórakoztat", hanem katarzist gerjeszt, és a történet szemlélőjét állandóan állásfoglalásra készteti: helyes, vagy helytelen, ami történik, történt az erkölcs, a vallás, a hit, a megbocsátás és egyebek figyelembe vételével. Nader és simin - egy elválás története. Sőt, mint a jó kriminél, akár még egyszer meg szeretnénk nézni, hogy a részletek a végkifejlet ismeretében még plasztikusabban előjöjjenek. Ashgar Farhadi Irán egyik legsikeresebb rendezője a nemzetközi filmvilágban. Előző filmje, a Magyarországon is bemutatott Elly története kiemelkedő sikereket ért el, több mint 11 nemzetközi díjat nyert, a többi között a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Ezüst Medve-díját is.
A tettek mögött feltétel-rendszerek és motívumok egész sora húzódik meg, aminek felfejtése a vizsgálóbíró és lényegében a néző feladata. Mindenkinek van igazsága, de takargatni valója is, az önigazoló, vagy segítőkész hazugságok hálója a gyereklányt is idő előtt felnőtté érleli, és mire a film végén a válóperes bíró felteszi Termehnek a kérdést: eldöntötte már, hogy kinél szeretne maradni? Nader és simon tripnaux. – a rendező ezt a választ nem adja meg, függőben hagyja, a nézőre bízza a lehetséges választ. Mint ahogy a cselekmény során is vigyáz arra, hogy semmiféle ítéletet ne mondjon, a nézőre hárítva annak eldöntését: kinek hisz és kinek nem, kinek adna igazat, vagy éppen: ő hogyan döntene a felvetődött erkölcsi szituációkban? Asghar Farhadi még annyiban sem segít előítéletesen ítélkezni, ahogy a nyugati filmekben megszoktuk a jó és rossz karakterek sablonos kiválasztásával. Itt valamennyi szereplő tiszta, jó arcú, kulturáltan gondolkodó és viselkedő ember, akinek a mozgatórugóival jelenetenként akár azonosulni is tudunk, az ítélkezés szempontjából mégsem mindegy, hogy ki hogyan tud elszámolni a lelkiismeretével, és milyen következménynek melyek a valódi okozói.