REGÖS PROLÓGUSA Haj regö rejtem hová, hová rejtsem... Hol, volt, hol nem: kint-e vagy bent? Régi rege, haj mit jelent, Urak, asszonyságok? Ím szólal az ének. Ti néztek, én nézlek. Szemünk, pillás függönye fent: Hol a színpad: kint-e vagy bent, Keserves és boldog nevezetes dolgok, az világ kint haddal tele, de nem abba halunk bele, urak, asszonyságok. Nézzük egymást, nézzük, regénket regéljük. Ki tudhatja honnan hozzuk? Hallgatjuk és csodálkozunk, Zene szól, a láng ég. Kezdődjön a játék. Szemem pillás függönye fent. Tapsoljatok majd, ha lement, Régi vár, régi már az mese ki róla jár. Törölték a Twitterről András herceg fiókját : HungarybutBased. Tik is hallgassátok. KÉKSZAKÁLLÚ Megérkeztünk. Íme lássad: Ez a Kékszakállú vára. Nem tündököl, mint atyádé. Judit, jössz-e még utánam? JUDIT Megyek, megyek Kékszakállú. Nem hallod a vészharangot? Anyád gyászba öltözködött, atyád éles kardot szíjaz, testvérbátyád lovat nyergel. Megállsz Judit? Mennél vissza? Nem. A szoknyám akadt csak fel, felakadt szép selyem szoknyám. Nyitva van még fent az ajtó. Kékszakállú!
Ajánlja ismerőseinek is! A várakat régen menedéknek, védő, uralkodó erősségnek használták. Azután olyan helynek, ahol a hatalmat gyakorolták, az uralkodó pompát kifejtették, az udvari életet élték. A költészetnek csak ekképpen voltak, ha voltak, tárgyai; egyébként inkább a művek létrejöttének, bemutatásának szolgáltak színteréül. Önállósuló költői motívummá azok tették őket, akik már nemigen éltek bennük: kastélyok, udvarházak, polgárházak lakói és - a ponyva olvasóiként - lassan-lassan az egykori jobbágyok is, a falvak népe. Kezdetben még ekkor is főként olyan színhelyek voltak, amelyeknek ossziáni ködökben, bíborszürke félhomályban úszó vagy kísértetjárta éjszakába süppedt díszletei közt romantikus rémtörténetek játszódtak le: lovagi dicsőség, baljós végzetet felidéző átok, családi bűn, ármány és hatalom, bosszú, kín és kegyetlenség színjátékai. Azután egyszerre főszereplő lett a vár: valami mögötte meghúzódó, benne alakot öltő mélyebb gondolat, érzés, eszme hordozója, jelképe. [2018] Okamoto Mari és Kosztolányi : hungarianliterature. Hasonló alakváltozásokon ment át a Kékszakállú herceg legendája is.
Mindannyian nagyon megszeretik Magyarországot, és sokan később itt dolgoznak Budapesten vagy vidéken japán cégeknél
Ki öntözte kerted földjét? Judit, szeress, sohse kérdezz. Nézd hogy derül már a váram. Nyisd ki az ötödik ajtót! Ah! Lásd ez az én birodalmam, messze érő szép könyöklöm. Ugye, hogy szép nagy, nagy ország? Szép és nagy a te országod. Selyemrétek, bársonyerdők, hosszú ezüst folyók folynak, és kék hegyek nagy messze. Most már Judit mind a tied. Itt lakik a hajnal, alkony, itt lakik nap, hold és csillag, s leszen neked játszótársad. Véres árnyat vet a felhő! Milyen felhők szállnak ottan? Nézd, tündököl az én váram, áldott kezed ezt művelte, áldott a te kezed, áldott gyere, gyere tedd szívemre De két ajtó csukva van még. Legyen csukva a két ajtó. A kékszakállú herceg vára film youtube. Teljen dallal az én váram. Gyere, gyere, csókra várlak! Nyissad ki még a két ajtót. Judit, Judit, csókra várlak. Gyere, várlak. Judit várlak! Azt akartad, felderüljön; nézd, tündököl már a váram. Nem akarom, hogy előttem csukott ajtóid legyenek! vigyázz, nem lesz fényesebb már Életemet, halálomat, Kékszakállú! Nyissad ki még a két ajtót, Kékszakállú, Kékszakállú!
– Mi jelentett nehézséget a fordítás során? – Több minden, elsősorban Kosztolányi hihetetlen, rendkívüli szókincsgazdagsága. Az egyik leggazdagabb szókincsű, legválasztékosabban fogalmazó magyar író. Úgyhogy a magyar–japán szótár mellett a magyar és a japán szinonimaszótárt is gyakran kellett használni a fordítás során. Emellett úgy éreztem, minden novellájában más stílust használ, vannak hosszú, bonyolult, magyarázatszerű mondatok, máskor meg rövid, mindössze három szóból álló mondattal találkozunk. Úgy gondoltam, ha az eredetivel teljesen megegyező fordítást készítek, az nagyon furcsa japánul. A kékszakállú herceg vára film sur imdb imdb. Azon gondolkodtam, ha a hosszú körmondatokat több mondatra tagolom, az egymást követő rövid mondatokat pedig összevonom, azt a japán olvasó könnyebben, folyamatosabban tudja olvasni, könnyebben befogadja, akkor viszont Kosztolányi eredeti nyelvezetét, stílusát teljesen elrontom. A kettő között kellett mindig dönteni, köztes megoldást találni, hogy legyen természetes, de Kosztolányihoz is hű maradjon.
Úgy gondolta, ezt az egy évet arra is kihasználja, hogy Magyarország mellett Lengyelországba és Jugoszláviába is ellátogat. Hívott engem is. Akkor 20 éves voltam, egyetemista, úgyhogy egy évre felfüggesztettem a tanulmányaimat, és Magyarországra utaztam vele. Azonnal elkezdtem magyarul tanulni, tíz hónapot töltöttem Budapesten, majd két hónapig tartózkodtam Belgrádban. Mostanában pedig, amikor az oszakai magyar tanszéken kutatói pályázatot nyerek, akkor nyaranta egy-két hetet Budapesten töltök, anyagot gyűjtök a XIX. A kékszakállú herceg vára film play. századi magyar irodalmi mozgalmakról. Arany Zsuzsannával úgy ismerkedtem meg, hogy kérdeztem egyik budapesti barátomtól, ki az, aki Kosztolányi munkásságának kiváló ismerője, s őt ajánlotta. Zsuzsa nagyon sokat segített a fordításkötetnél is. – Az oszakai tanítványairól mit lehet tudni? – Évente 16-17 hallgatónk van, négy évig tanulnak nálunk, s tanulmányaik során jó néhányan 10 hónapot töltenek Magyarországon: a Balassi Intézetben, az ELTE-n, a Szegedi Egyetemen vagy Pécsett.
Szente Vajk és Bolba Tamás Liliomfi című romantikus zenés komédiát készített, amelyet Szigligeti Ede műve nyomán írtak. A főszerepben Nagy Sándort láthatjuk, a további szerepekben Szerednyey Béla, Magyar Attila, Serbán Attila, Barabás Kiss Zoltán, Barát Attila, Jenes Kitty, Kovács Gyopár, Ladinek Judit, Dobos Judit, Tóth Angelika és Berényi Dávid lép színre. Az előadást Szente Vajk rendezte a mai trendnek megfelelően, de mégis 19. századi elemekre építve. "Színjáték, és a szív már ég! " – mondja Liliomfi és Mariska, akik az elrendelt sorsuk ellen lázadnak azért, hogy pont azt érjék el, amit a sors elrendelt nekik. Hiszen egymásnak teremtette őket a Jóisten... Hatalmas Aphrodité a Madáchban - Könyvkultúra Magazin. – és Szilvai professzor is. Persze ők erről mit sem tudnak, ezért Liliomfi, a lánglelkű vándorszínész kockázatos játékba kezd, és boldogsága elnyeréséért ezer arccal téveszt meg mindenkit, olykor még azt is, akit a legjobban szeret. A Liliomfi története először öltözik egy korszerű musical köntösébe, de a kor természetesen a XIX.
század, a szereplők pedig a színdarabból és a Makk Károly által készített nagyszerű filmből is ismert figurák, Szellemfi, Camilla kisasszony és Kányai fogadós, vándorszínészek, balatoni vendégek, sőt a szerencsétlenül járó ifjabb Schwartz is felbukkan majd. De Szente Vajk író és rendező Szigligeti Ede darabjában új színekre, új lehetőségekre is bukkant, amelyek korunkban érvénnyel és friss erővel szikráznak fel. Meddig megyünk el a boldogsákunkért? Tóth angelika életrajz angolul. A szülők nemzedéke hogyan próbálja meghatározni az életünket? És vajon biztos nincs igazuk? A fiatalok irigylésre méltó elszántsággal próbálnak megtenni mindent a szerelmükért, és ebben a lelkesedésben lakozik valami egyedi és emberi, amelytől ez a történet mindannyiunk szívéhez közel áll. Bemutatja: Madách Színház
A film és az előadás különlegessége, hogy a jelenetek közti összekötő szövegeket az ókori görög drámák mintájára maszkot viselő kórus mondja el, megtestesítve az antik isteneket. Tóth Angelika: Poligamy-tól a Mamma Mia!-ig | Szeged Ma. Valló Péter szerint a Hatalmas Aphrodité időtálló és szórakoztató történet, amely olyan kérdéseket vet fel, minthogy mindent a görög mitológiából jól ismert végzet irányít-e. A darab története szerint Lenny, a New York-i sportújságíró és felesége, Amanda házassága kisebb zökkenőktől eltekintve boldognak mondható, a család mégsem teljes: hiányzik belőle a gyerek. Amanda nagyon szeretne kisbabát, de a terhességet és a szülést szívesen megúszná, mert a karrierjét nem szeretné kockára tenni, ezért férjével úgy döntenek, hogy örökbe fogadnak egy pár napos csecsemőt. A kisfiú, Max az első pillanattól fogva lenyűgözi a szüleit: szép, édes, aranyos és ahogy nő, egyre feltűnőbbé válik elképesztő intelligenciája. Az izgága és kíváncsi Lennyt nem hagyja nyugodni a kérdés, hogy egy ilyen különleges gyereknek vajon milyenek lehetnek az igazi szülei – olvasható az előadás ismertetőjében.