Macskanevek > Cica blog > Macskafajták – maine coon macskafajta Macskafajták – maine coon macskafajta Mai cikkünkben ismét egy különleges macskafajtáról lesz szó (persze melyik nem az? beleértve a keverékeket is). Már a nevének hangzása is királynői tulajdonságokat sejtet: maine coon. A maine coon macskafajta eredete Észak-Amerikából származik, a neve két angol eredetű szóból tevődik össze. Az első fele (="maine") az amerikai államra utal, itt ő a nemzeti macska. A második fele még érdekesebb: az angol "racoon"szó magyarul mosómedvét jelent. De mi köze egy cicának a mosómedvéhez? Alapvetően annyiban köthetőek össze, hogy kissé hasonló a megjelenésük: elsősorban a mintázatuk és dús szőrzetűk a közös bennük. De olyan hajmeresztő elméletek is láttak már napvilágot, miszerint a két faj kereszteződéséből jöttek létre. A másik, fajtához köthető ismertebb mítosz szerint Marie Antoinette Franciaországból menekült, és magával vitte kedvenc török angóramacskáit is. Bár a királynő nem jutott el az Egyesült Államokba, a cicák megmenekültek.
A Maine Coon egész lényege az alkalmazkodás a kemény klímához. Bundája fényes, selymes, vízálló, - nem hasonlít egyetlen másik fajtához sem - hosszabb a hasán, és a hátsó lábakon, hogy védjen a nedvességtől, és a hótól, rövidebb a háton és a nyakon, hogy ne gubancolja össze az aljnövényzet. A bunda selymes, egyenletes esésű, kezelést alig igényel: elegendő hetente egyszer-kétszer átfésülni ahhoz, hogy megfelelő kondícióban tartsuk. A hosszú, bozontos farok, amit maga köré tud csavarni, amikor alváshoz gömbölyödik, melegíti őt a hideg téli éjszakákon. Nagy fülei, melyek szőrrel gazdagon borítottak, a hideg ellen is óvnak, és széles spektrumú hallótávolságot biztosítanak. Nagy, kerek, pamacsos talpuk "hócipőként" jó szolgálatot tesz. Viszonylag hosszú, szögletes orruk megkönnyíti a zsákmány megragadását, és a víz lefetyelését a kis patakokból, pocsolyákból. A kandúrok tömege általában 8–9 kg, de elérhetik a 10–12 kg-os testtömeget is, a nőstények ennél kisebbek, általában 6–8 kg-ra nőnek.
Macskaleukózis - betegség, vírusteszt, védőoltás, kezelés Életmód és viselkedés[ szerkesztés] Környezet[ szerkesztés] Szabadban pihenő macska A vadmacska, a házi macska őse feltehetően sivatagi éghajlaton fejlődött ki, vad és háziasított formáit hasonló viselkedésmód jellemzi. A vadmacskák Ausztrália és az Antarktisz kivételével őshonosak valamennyi kontinensen. Az Észak-Afrikában élő kis termetű vadmacskák tűnnek a háziasított fajták legközelebbi ősének. A macskák élvezik a meleget és a napsütést, gyakran alszanak napos helyeken. Magasabb hőmérsékleten érzik jól magukat, mint az emberek, akik számára a 44, 5 °C-nál nagyobb bőrfelszíni hőmérséklet már nehezen elviselhető, míg a macskák akkor kezdik kellemetlenül érezni magukat, ha a bőrük 52 °C-ra melegszik. Mivel közeli kapcsolatban állnak a macskát kezelték sivatagi állatokkal, rövid időszakokra vonatkozóan aránylag jól tűrik a hőmérséklet ingadozását. Egyes fajták, mint a norvég erdei macska vagy a Maine Coon más macskákhoz viszonyítva vastag szőrzettel rendelkeznek, amely jobb védelmet nyújt a nyirkos hideg időben ködben, esőben és hóbanés nedves állapotában is 39 °C körüli testhőmérsékletet biztosít.
A leggyakrabban előforduló Main Coon betegségek ismertetése mellett, megosztjuk saját tapasztalatainkat is a számunkra bevált kezelési módokról. Tovább >>
Ha szeretetre vágynak jönnek és bújnak, akár hajnalban is. Szeretnek mindig a közelben lenni, követnek szobáról szobára, és addig ülnek a csukott ajtó másik oldalán, amíg elő nem bukkanunk az ajtó mögül. Ezek a cicák minden alkalmat megragadnak egy kis pihenésre, ejtőzésre. A kandúrok igazán nagy bohócok, a nőstények távolságtartóbbak, de mindketten nagyon játékosak, és azok is maradnak egész életükön át. Nagyon szeretik üldözni a zsákmányt-játékot, könnyen megragadják hosszú mancsaikkal, semmi kétség, ösztönösen kiváló vadászok. Nevének eredete [ szerkesztés] Neve az USA egyik állama (Maine), és a raccoon (mosómedve) szó összetételéből ered, mivel korábban tévesen úgy gondolták, hogy ezek a macskák a mosómedvéktől származnak. Létezik egy romantikus történet is: Az egyik Maine állambeli farmer felesége, miközben macskáját figyelte, így kiáltott fel: "Nézd ezt a macskát, úgy néz ki, mint egy mosómedve! " Mivel a mosómedve angolul "racoon" és mivel Maine államban történt, egyenesen következik az elnevezés… Persze, ha hiszünk az ilyen kedves történetekben.
Ez a vedlés csak annyira feltűnő, hogy csak a farkán, a fülein és a lábain lehet észrevenni. A szőrhullatás alatt egy jó minőségű acélfésűvel naponta meg kell fésülni, és eltávolítani a fölösleges szőrt, mert másként az egész lakás tele lesz macskaszőrrel. Az év többi részében csak időnként kell megfésülni a bundáját. Hetente egyszeri fésülés bőven elegendő.
Ebből 100 ingyenes volt, a többiért napi 12 krajcárt kellett fizetni. A gazdagoknak 12 külön szoba volt napi 50 krajcár és egy forint közötti áron fenntartva. A személyi állomány igazgatótól a kapusig húsz fő, a javadalmazás összesen évi 3070 forint, az első igazgató Haffner Mihály volt. Az első évben felvett betegek száma 1200, de 1805-től már 2000 körül mozgott. Itt vezette be 1847-ben dietil-éterrel és kloroformmal altatásos módszerét Flór Ferenc sebész főorvos, akit 1848-ban Pest város tiszti főorvosává és a Szent Rókus Kórház igazgatójává választottak. 1851. május 20-án, a 33 éves Semmelweis Ignác átvette az önállósult szülészeti osztály vezetését, aki itt is bevezette a klórvizes kézmosást, és a rendszeres takarítást, tiszta ágyneműhúzást, ezzel a gyermekágyi lázat 1% alá csökkentette. 1857-ben a kórház hivatalosan is közkórház lett, majd 1860–1862 között a kórházi ágyak száma 678-ra emelkedett. 1875-ben a kórház átvette a régi dologházi épületet, és megkezdték a fertőző betegek elkülönítését.
1928–29-re az egyre nagyobb ágyszámigény miatt időszerűvé vált a kórház kibővítése, azonban csak kisebb épületeket tudtak átalakítani a nagy gazdasági világválság alatt. 1933 szeptemberében fogászati rendelő nyílt, majd 1938 januárjában fog- és szájsebészeti fekvőbeteg osztályt is létrehoztak kezelővel és két ötágyas szobával. A második világháború alatt egyre szigorúbb takarékossági intézkedéseket voltak kénytelenek bevezetni. Az állandósult légiriadók miatt 1941-ben, az alagsorban öt szükségóvóhelyet létesítettek. Budapest ostroma alatt a Szent Rókus-kápolna és a kórház 40%-os rombolást szenvedett. A 650-700 beteg fűtés nélkül maradt. Az alagsorba szükségműtőt és kötözőt telepítettek. A Rókus Kórházat 1952. július 1-jén átvette a Pest megyei Tanács, majd a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza lett. 1956. január 1-jétől rendszeres orvostovábbképzés, majd szakdolgozóképzés folyt itt. 1956 elején földrengés és árvíz pusztított a megyében. Az illető községek körzeti orvosainak a kórház másodorvosai segítettek a betegellátásban.
Elsősorban ama városainkban emelik Rókus tiszteletére az első kápolnát, ahol franciskánus kolostorok is virágzanak: Szigetvár (1689), Gyöngyös (1709), Eger (1709), Mohács (1710), Danaföldvár (1739), Szeged (1739), Szabadka (1739), Baja, Zombor, Vác (1744). A betegeknek utolsó útjukra való előkészítéséből elsősorban a ferencesek veszik ki a részüket, miközben sokan életüket is vesztik. Így Gyöngyösön 1709-ben 25 rendtárs halt el pestisben. E megpróbáltatásos idők emlékezetét őrzi, hogy zsolozsmájukban a magyar ferencesek azóta is mindennap elmondják Szent Rókus XV. században költött himnuszát Róma, a kebelében ragadozó pestist, ugy nézte, mint bűne ellen meg busult Isteneinek ostorát. A nép, szivében le verettetve elméjében tétovázva, oly áldozatoknak nemeirűl okoskodot, mellyek által haragos Isteneit engesztelhesse. [164v] A tudatlan község e Világnak forgását a természet múnkájának rendes folyását sem annak okait nem ismérvén, akár mi történt vélle, különös Isteni múnkára vetette, Isteneink haragusznak ugy mond Róma; mert halnak az Emberek; engesztellyük őket.
Állás, munka és munkaajánlat -
emelet Nővérpult 57506
Október 23-án, az 1956-os forradalom kitörése után a kórház dolgozói demokratikus szavazással 10 tagú (5 orvos, 5 nem orvos) munkástanácsot választottak 4 póttaggal (3 orvos, 1 nem orvos). A sebesültek felvétele és orvosi ellátása rendben ment. A betegek és dolgozók közül senki sem sebesült meg, bár a környéken harcok folytak. 313 beteget vettek fel és 287 sebesültet elláttak. A dolgozók, orvostanhallgatók és önkéntes segéderők fáradságot nem ismerve, lelkesen kivették részüket a sebesültek és betegek ellátásában. A kórház helyreállítása 1957-ben már csaknem teljesen befejeződött. Az év első felében már ugyanannyi beteget vettek fel, mint egy évvel korábban. A következő húsz év a lassú fejlődésé volt. 1978–1991 között "rekonstrukció" címszó alatt teljes át- és újjáépítés folyt. A statikai vizsgálatok alapján az egész Rókust fel kellett újítani, így 1978-ban a "Corvin szárnyon" két évig tartó munka következett. A "Rákóczi úti szárny"-ra később került sor. A Stáhly utcai, hatszintes épület 1985-ben, majd a Gyulai Pál utcai front lett "beköltözhető".