1981. május 13-án, a Fatimai Szűzanya ünnepén, a világ szeme láttára, a hívek szerető gyűrűjében követték el a merényletet II. János Pál pápa ellen. A lövedék azonban nem ért célt, a lengyel pápa életét nem sikerült kioltania. Egy láthatatlan kéz eltérítette a végzetes golyót… Gedő Ágnes / Laura De Luca – Vatikán Egy titokzatos, láthatatlan kötelék fűzi össze ezt a drámai eseményt a harmadik fatimai titokkal. II. János Pál pápa a saját bőrén tapasztalta meg a XX. század szörnyű diktatúráit, hite azonban mindvégig töretlen maradt. Lábadozása idején azt mondta: "Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót. " Hangképes összeállításunkban felidézzük a Vatikáni Rádión archívumából Szent II. János Pál, XVI. Benedek pápa, és a rádió akkori igazgatója, P. Tucci hangját. Hallgassák meg hangképes összeálításunkat! XVI. Benedek pápa és P. Tucci a merényletről "Kővé dermedtünk, mintha mi is ott lennénk, amikor meghallottuk a tragikus merénylet lövéseit, amelyek 1981. Milyen nemzetiségű volt a II. János Pál pápa elleni 1981-es merénylet elkövetője? - Kvízkérdések - Történelem - XX. és XXI. század - egyetemes XX. és XXI. század. május 13-án, a Szent Péter-téren dördültek el" – mondta XVI.
Játékosunk írta: "A Végzetúr játék olyan, mint az ogre. Rétegekből áll. Szoros emberfogás - II. János Pál és a kommunista országok titkosszolgálatai - vasarnap.hu. Bárhány réteget fejtesz is le róla, újabb és újabb mélységei nyílnak meg. Míg a legtöbb karakterfejlesztő játékban egy vagy több egyenes út vezet a sikerhez, itt a fejlődés egy fa koronájához hasonlít, ahol a gyökér a közös indulópont, a levelek között pedig mindenki megtalálhatja a saját személyre szabott kihívását. A Végzetúr másik fő erőssége, hogy rendkívül tág teret kínál a játékostársaiddal való interakciókra, legyen az együttműködés vagy épp rivalizálás. " Morze - V3 még több ajánlás
A pápa azt kérte a kórházban, hogy adják át neki a harmadik fatimai titkot tartalmazó borítékot, mely az évtizedekkel korábban, ugyanezen a napon (május 13-án) írt fatimai látomást tartalmazta a pásztorgyermek, Lúcia nővér tollából. A levél előre megjósolta a merényletet, a pápa legalábbis magára ismert benne. A támadás híre megrázta a világot és a közvéleményt. A tettes a török Szürke Farkasok terrorszervezethez tartozó, egész Európában körözött Ali Agca volt. A biztonságiak azonnal elfogták, majd a bíróság életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte. Mai napig senki sem tudja biztosan, miért adta a fejét gyilkosságra. A történet kapcsán számos megnyilvánulás, közlemény, tézis kering és keringett médiában. Lássuk ezeket. 1-2. verzió Megbízó: KGB és a bolgár titkosszolgálat Ali Agca vallomásai több esetben is ellent mondanak egymásnak. Egyszer azt állította, hogy ő Jézus reinkarnációja, és isteni parancsra tette, amit tett. Később a bolgár titkosszolgálat szerepéről beszélt. Ennek alapján 1985-ben négy férfit tartóztattak le, akik mindent tagadtak, így ejtették a vádat.
Dziwisz érsek, aki a merénylet pillanatában, majd a római Gemelli-klinikán is ott volt a pápa mellett, személyes emlékeit osztotta meg az újságírókkal a 35 évvel ezelőtt, 1981. május 13-án történtekről. Felidézte: II. János Pál kezdetben eszméleténél volt, és már akkor kimondta, hogy megbocsát a még ismeretlen tettesnek. A megbocsátást nyilvánosan is megismételte felgyógyulása után a Szent Péter téren mondott Úrangyala imádságában, s megtette ezt később Ağca börtöncellájában is. "Ağca részéről viszont nem hallottam bocsánatkérést" – mondta az érsek, aki a börtönbeli látogatásnak is fül- és szemtanúja volt. II. János Pál pápát a római Szent Péter téren lőtte meg Ali Ağca, egy akkor nemzetközi elfogató parancs révén körözés alatt álló török állampolgár. A sikertelen merénylet körülményeit vizsgáló olasz hatóságok nem tudták egyértelműen kideríteni, ki irányította Ağcát, erre az 1989-es rendszerváltás után a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) sem talált választ. A lengyel főpásztor elmondta: nincs kétsége afelől, hogy ki szervezte a merényletet, de mivel a pápa megbocsátott, ő sem vádol senkit.
Az Abigél Szabó Magda ifjúsági regénye, amely 1970-ben jelent meg először a Móra Könyvkiadónál. Népszerűsége azóta is töretlen, számos kiadást ért meg, valamint film, hangoskönyv és musical is készült belőle. Kezdetben romantikus, kalandos lányregénynek tűnik, később azonban ennél komolyabbra fordul a cselekmény, a II. világháború a gondtalan kamaszok életébe is begyűrűzik. A főszereplő Ginának szeszélyes, gőgös gyereklányból hirtelen megfontolt, felelősségteljes felnőtté kell válnia, hogy a saját és apja életét mentse. Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. Ebben az évben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten- díjat.
Szabó Magda: Abigél (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1970) - Szerkesztő Grafikus Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1970 Kötés típusa: Félvászon Oldalszám: 365 oldal Sorozatcím: Csíkos könyvek Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 12 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Ginával, Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit - méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit.
Tökéletes technikája van, bonyolult helyzeteket is egyszerűnek ír le, ezért sokkal érthetőbb, könnyebben nyomon követhető. Eddig az összes művével úgy voltam, hogy nehezen kezdtem el, de utána alig tudtam Abigélt először filmen láttam, nem is akartam megnézni, de a szüleim nem hagytak békén. Végül kötélnek álltam. Igazuk volt. Ezután elolvastam. Egy unalmas pillanat nincs a könyvben, végig izgultam. Ebben a műben is megjelenik Szabó Magda két legjellemzőbb sajátossága, hogy ismert környezetbe helyezi a történetet, és tökéletesen megformáltak a szereplői. Az írónőnek rendkívülien pontos memóriája volt, és az emlékeiből sok megjelenik munkáiban. Az Abigélben is több életrajzi vonás fellelhető. A Matulába küldik Ginát, egy városba, aminek bár más nevet ad, egyértelmű, hogy Debrecen, gyerekkorában ő is itt tanult, bár ő egy katolikus internátusban, de a fegyelem és a tanárok jelleme hasonló. A szereplők nem csak jók és rosszak. Változnak is, Gina a mű végére felnőtt lesz, sok dolgon túl van akkorra már; rengeteg megrázkódtatás éri: először édesapja elszakítja szeretteitől, és egy "erdőbe" – ahogy Szabó Magda megnevezi – küldi, majd kiderül.
Szabó Magda, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb szerzője Debrecenben született 1917-ben, ott töltötte gyermek- és ifjúkorát. A város és lakói döntő... Tovább Tartalom Gina intézetbe kerül 5 Matula püspök iskolája 12 Az első ismerősök 21 Abigél legendája 31 Terrárium és árulás 38 Kiközösítve 50 Gina szökni készül 61 Horn Micinél. A szökés 70 Kudarc. A tábornok 86 Hajda úr cukrászdájában 96 A szobor megszólal 105 Légiriadó 115 Kirándulás 125 Groteszk portré 139 Kőnignél. Abigél újra megszólal 150 Az összetört akvárium.
Ginát, az elkényeztetett, szabadon és jómódban élő kislányt apja, Vitay tábornok egy napon - valamikor 1943-ban - minden magyarázat nélkül felpakolja, és elviszi egy távoli város református nevelőintézetébe. Senkitől nem búcsúzhat el, minden kapcsolata megszakad a külvilággal, apjával is csak hetenként egyszer beszélhet telefonon. Az intézetben minden személyes tárgyát elveszik, sötét, formátlan egyenruhába bújtatják, s kényszerítik, hogy külsejével együtt korábbi szokásait is megváltoztassa. Az otthoni vidám és könnyed élet helyett rideg, percnyi pontossággal beosztott órarend szerint kell élnie, s mindenütt csak tilalmakkal találkozik. A sivár életre kényszerített lányok különös szokásokat, meséket, valóságos kis mitológiákat találnak ki maguknak, hogy vidámabbá tegyék életüket. Valamennyien hisznek Abigél csodatevő erejében. Abigél kecses női szobor az intézet kertjében, s az a legenda róla, hogy mindenkinek segít, aki hozzá fordul. Ginát egy véletlen elszólása miatt árulónak hiszik, s többé nem állnak vele szóba.
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: Gina, a regény hősnője 1943-ban elszakad a hazai környezettől, édesapjától, és az árkodi kollégium szigorú falai közé kerül. A komor, rideg világ a számára elfogadhatatlan törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami mégis maradásra bírja, úgyhogy önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodik el egy tizenötéves kislány ebben a súlyos, felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon hihet-e a naív diáklegendában, amelyet a kertben álló a korsós leányt formázó szobor alakja köré fon a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajbajutottakon? Ár: nincs raktáron, előjegyezhető