A hotel az egyetlen 4*-os szentendrei wellnesshotel, ahol a pihenés és a városi kalandok tökéletesen kiegészítik egymást. Ideális helyszín a kikapcsolódásra és feltöltődésre, valamint az üzleti meetingek számára. Spa szolgáltatások: finn szauna, multifunkciós szauna, infraszauna, jégkása, gőzkamra, masszázsok, és egy fantasztikus Jakuzzi kényelmes pihenőágyakkal. A szolgáltatások díjmentesen vehetők igénybe. Bükkös hotel & spa szentendre ****. Az üdítő programok mellett szépségszalon és masszázs is hozzájárul a pihenéshez. A hotel 22, teljesen felszerelt, minden igényt kielégítő szobával rendelkezik. A lenyűgöző környezetben panorámaterasz, kávézó és bár teszi még különlegesebbé az itt tartózkodást. A galérián múlt századi és kortárs szentendrei festők alkotásaiból látható állandó kiállítás. A tréning- és konferenciaterem 25 fő befogadására alkalmas. Egyéb információk: Belváros | Férőhelyek száma összesen 55 fő | Speciális étrend: előzetes egyeztetés szerint | Akadálymentesített épület | Felnőtt barát szálláshely (A szálláshely csak 13 éves kortól fogad vendégeket. )
Szállodánkat többgenerációs családi vállalkozásban működtetjük. Speciális kéréseivel, meglátásaival keressen meg bennünket, hogy Önnek is személyre szabott élményeket nyújtsunk. Böngésszen csomagajánlataink között kedvére vagy a dátumok megadásával azonnal kikalkulálhatja tartózkodásának árát. Ha tetszik le is foglalhatja azonnali visszaigazolással: Kalkuláció és online foglalás: FONTOS TÁJÉKOZTATÓ Személyes adatok kötelező rögzítéséről Kedves Vendégeink! Bükkös Hotel**** & Spa - egy 4*-os wellness és SPA hotel Szentendre központjában. A hatályos jogszabályok* értelmében, 2021. szeptember 1-jét követően Magyarországon szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő minden vendég törvényben meghatározott személyes adatait a szálláshely-szolgáltató okmányolvasón keresztül, a szálláshelykezelő szoftverében rögzíteni, majd egy tárhelyre, a Vendég Információs Zárt Adatbázisba (VIZA) továbbítani köteles. Kérjük, olvassa el a részletes tájékoztatót és utazását és érkezését az abban leírtakra tekintettel tervezze meg! Biztonsági intézkedések 2021. 07. 03. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a jelenleg hatályos, szállodánkat érintő biztonsági rendelkezések az alábbiak:: Szállodánk teljes körű szolgáltatását igénybe vehetik vendégeink védettségi igazolvány nélkül beleérte a wellness rész használatát.
Élmények első kézből Gasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk! Összes kép (58) Belső (2) Egyéb (1) Környék (4) Külső kép (14) Szobák (17) Vendéglátás (13) Wellness (7)
Kiemelte: Magyarország domborzati viszonyainak pontosabb megismerése a XIX. század utolsó negyedében, műszeres magasságmérésekkel kezdődött meg, miután 1875-ben meghatározták az adriai alapszintfelületet, népszerűbb nevén: a viszonyítási tengerszintet. - A mérések eredményei elsőként többek között a Harmadik Katonai Felmérés térképein jelentek meg. Ezek alapján ma már pontos mérési adatokkal és magassági modellel tudjuk alátámasztani azt, hogy hazánk jelenlegi területének legmélyebb pontja Gyálán található, ami ma Szerbia területén van, a falu nyugati oldalán, ahol elhagyja Magyarországot a Tisza. Ezt az 1850-es években a folyó szabályozása során vágta ketté a Tisza új medre – fogalmazott a geoinformatikus. A Tisza rövid fejlődéstörténete - I ♥ Tisza. A második világháború után új földrajzi topográfiai térképek készültek, amelyek még pontosabb felméréseken alapulnak. Így a balti tengerszinthez viszonyított magasságmérések alapján – amelyek már nagy pontossággal mutatják meg a magassági viszonyokat – a kutatók számára biztossá vált, hogy az ország legmélyebb pontja Gyálarét közelében található.
Azt remélhetőleg mindenki, aki kicsit is figyelt általános iskolában földrajzórán, tudja, hogy Magyarország legmagasabb pontja az Északi-középhegységben, a Mátrában található: a Kékes 1014 méter magas csúcsa. Ehhez a hazai földrajzi leghez hivatalosan még hat hasonló társul, 1986-ban ugyanis az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) iránymutatása alapján megjelölték az ország hét leg-leg-leg pontját, amik akkoriban a következők voltak: Az ország közepe: Pusztavacs községtől északra 1 km (ezt már egy 1978-as OKTH határozat is rögzítette). Az ország legkeletibb pontja: Garbolc községtől északkeletre kb. 2, 5 km, a Túr első magyar területen levő hídja közelében elhelyezett jel. Az ország legészakibb pontja: Füzér-Lászlótanya üdülő, a volt Károlyi vadászkastély kilátója. Tisza legmélyebb pont a mousson. Az ország legnyugatibb pontja: Szakonyfalutól délre, vadászházi erdei pihenő. (Ami alapvetően elég érthetetlen kijelölés, mivel az ország legnyugatibb pontja a Felsőszölnöktől nyugatra lévő Hármashatárkő, avagy Tromejnik. )
Szegeden és környékén szinte mindenki azt hiszi, hogy az ország legmélyebb pontja mindössze egy karnyújtásnyira, Tiszasziget határában található – az SZTE kutatói azonban már egy évtizeddel ezelőtt bebizonyították: mindez a Tisza-part másik oldalán lelhető fel, nagyon közel Szeged határához. A kerítéssel körbevett, tiszaszigeti emlékhely továbbra is közkedvelt pihenőhelyként üzemel. Arról, hogy miként válik egy nevezetes földrajzi pontból, népszerű kirándulóhely, Dr. Szatmári József, egyetemi docenst kérdeztük. Az 1980-as évek közepén hazánk összes nevezetes pontját – legészakibb, legdélibb, legkeletibb, legnyugatibb, legmagasabb és legmélyebb, sőt még az ország közepét is – meghatározták és emlékhelyekkel jelölték. Pontos térképek alapján mind a négy égtáj irányába sikerült megjelölni a nevezetes helyeket. Magyarország legmélyebb és legmagasabb pontja! - Időke. Hazánk jelenlegi legmagasabb pontját – a Mátrában a Kékes csúcsát - már az 1880-as években ismerték. Az ország közepének meghatározása azonban egy szép matematikai feladat volt, hiszen egy szabálytalan alakzat középpontját kellett kiszámítani.
A munkálatokat Széchenyi vezetésével, Vásárhelyi tervei, pontosabban a század első felében, főként Huszár Mátyás vízszabályozási terveinek felhasználásával kezdték meg. Meg kell jegyezni, hogy már akkor több szakember azon a véleményen volt, hogy a folyó kiöntéseit nem szükséges megakadályozni, csak korlátozni kell, illetve az árvizek szétterítésén alapuló szabályozási rendszer kialakítását szorgalmazták. 1846-ban a Tiszav ölgyi-Társulat megalakulása jelezte a nagyszabású tájátalakító munka megindítását. Az első átvágást Tiszadob térségében végezték 1846. augusztus 27-én. A folyószabályozás minden ezt követő fázisa egy-egy nagyobb árvízhez köthető. A Tisza mellett megkezdődtek a mellékfolyók szabályozásai is. Űrhajósok eledele készül a tiszaszigeti hangárban. A Szamoson érdemi munka csak 1890. után történt. A szabályozások során 36 kanyarulatot vágtak át, valamint egy 1300 méteres átvágással új, kedvezőbb irányú torkolatot alakítottak ki a régi alatt mintegy 2, 5 km-rel. A kor vízgazdálkodásának következtében megindult alföldi szárazodás, illetve belvizesedés hívta életre azt az öntöző és belvíz levezető csatornahálózatot, amelynek munkálatai a 30-as években indultak és nagyjából az 50-es években fejeződtek be, de aminek karbantartása, fejlesztése napjainkban is folyamatosan zajlik.
Eddig 17-en kedvelik a Tiszaszigeti Mélypont oldalát a Facebookon. Mint ismert, Magyarország legmélyebb pontja a Szeged melletti település határában található. Magyarország hivatalos földrajzi adatai között szerepel a " legmélyebb pont ", melyről Szegeden és környékén szinte mindenki úgy tudja, hogy ez a nevezetes pont Tiszasziget község határában található, ahol már évtizedekkel ezelőtt megjelölték a területet egy kerítéssel körbevett faragott faoszloppal. Az utóbbi években a falu kialakított itt egy kiránduló-, pihenőhelyet és emlékművet helyeztek el. Az újabb mérések alapján azonban a Tisza jobb partja és a szerb határ közelében, Gyálarét és Röszke települések közötti Lúdváron található a legmélyebb pont, vagyis ez az a hely itthon, ahol hazánk balti tengerszint fölött mért legkisebb magasságú pontja található (75, 80 m tszf. ) Ez persze nem zavarja azokat, akik létrehozták a tiszaszigeti mély pont oldalát a Facebookon. Képek és videók mutatják be a területen kialakított pihenőhelyet, illetve más hasznos információk is találhatók az oldalon.
Lent a mecseki uránbányában Fotó: Pécsi uránbánya fotok / Facebook Ez a hazai bányászat történetében addig nem látott kihívásokkal járt: minden korábbinál hatékonyabb szellőztetőrendszert kellett kiépíteni, a kilométeres mélységben uralkodó 45 fokos meleg miatt gondoskodni kellett a levegő hűtéséről. A bányászokra komoly egészségkárosító veszélyek lestek: a kőzetmeleg miatt megnőtt a levegő kvarcpor tartalma, ami szilikózishoz, míg a felszabaduló radon (színtelen, szagtalan és radioaktív nemesgáz) tüdőrákhoz vezethetett. 1975-ben érték el az V. számú bányaüzem aknái a legnagyobb mélységet: a tengerszint alatti 1150 métert**, ami az ország történetében az ember által bejárható legnagyobb mélység lett. Ha volt pokoli munkahely az országban, akkor a mecseki tárnák 53 Celsius-fokos hőmérsékletű, poros, radioaktív levegőjű járatai biztos azok voltak. Hogy ennél mélyebbre nem jutott a mecseki uránbányászat, az nagy részben a Szovjetunió hanyatlásának, majd a rendszerváltásnak, és az azt követő 1997-es bezárásnak köszönhető.
Az eredeti szakmáját tekintve építészmérnök, építési vállalkozó ügyvezető először egy melléképületbe vezeti a látogatókat, magas, henger alakú acéltartályok közé. A hétezer literes edényekben víz forog, amelyet a beérkezése után egy különleges eljárással (ozmózissal) megtisztítanak, de UV-lámpákkal kiölik belőle a baktériumokat is. A vízhez ezután szervetlen sókat adagolnak, majd egy laborban algatörzseket kevernek. Az így elkészített folyadék ezt követően jut el az üzemcsarnokban, állványokon egymás mellé és fölé elhelyezett reaktortartályokba, ahol további vízzel, szén-dioxiddal és oxigénnel is dúsul. Az algák elszaporodásának elengedhetetlen feltétele a fény. A tartályok fölött ezért lilásvörös színnel égő lámpák szabályozzák a hőmérsékletet, amelynek állandóan 30-32 Celsius-fokosnak kell lennie. A lámpák fényerősségének változtatásával olyan hatást érnek el az élőlények számára, mintha olykor nappal és éjszaka lenne, 16 órát "ébren", 8 órát pedig "édes álomban" tölthetnek el így az algák a tartályokban.