A természet és kultúra e szerencsés találkozása az, ami Tatát egyedülállóvá és varázslatossá teszi. Mindazok, akik november utolsó szombati napján kilátogatnak a tatai Öreg-tó partjára, nemcsak a madárvonulás lenyűgöző jelenségének lehetnek tanúi, de a Tatai Vadlúd Sokadalom változatos programot kínál természetbarátoknak, családoknak, kicsiknek, nagyoknak, a természet, a csillagok és a madarak iránt érdeklődőknek egyaránt. Minden érdeklődő számára lesz lehetőség teleszkópos madármegfigyelésre, mellyel szinte testközelből láthatók ezek az egyébként félénk madarak. A madárgyűrűzési bemutató mindig különleges élmény, továbbá előadásokkal, kiadványokkal, solymászbemutatóval, természetvédelmi és környezetvédelmi, szaktanácsadással, természetjáró és ökoturisztikai túraajánlatokkal, csillagászati programokkal, a gyerekeknek játszóházzal, "állati jó bemutatóval" és számtalan színes programmal vár Mindenkit a Tatai Vadlúd Sokadalom, ahol a helyi termelők finomságait kóstolgatva a vásározók színes adventi forgatagában is elmerülhetünk.
2022. november 26. Látogatóinkat sok ezer vadlúd reggeli kirepülésének és esti behúzásának látványa, állatbemutatók, természetismereti programok és játszóház várja. Megismerkedhetünk az Öreg-tó nemzetközi jelentőségű területével és természeti értékeivel. RÉSZLETEK IDŐPONT SZÁLLÁS KÖZELI SZÁLLÁSAJÁNLÓ ÉTKEZÉS KÖZELI ÉTKEZÉS Tatai Vadlúd Sokadalom Vadlúd Szakmai Nap az Öreg-tó partján Látogatóinkat sok ezer vadlúd reggeli kirepülésének és esti behúzásának látványa várja szakmai napunkon. Természetismereti túra, játszóház, madárgyűrűzési bemutató, természetfotó kiállítás színesiti a napot. A rendezvényt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesülettel közösen szervezzük. HELYSZÍN: Tata IDŐPONT: 2022. november 26. TÚRA HOSSZA, IDŐTARTAMA: 2 km, 11 óra TALÁLKOZÓ: 7. 00, Tata, Öreg-tó keleti partja RÉSZVÉTELI DÍJ: Ingyenes Forrás: A Nemzeti Park honlapja További ajánlataink 2022. 04. 02. - 2022. 04. Duna-Ipoly Nemzeti Park programok 2022 2022.
Sokadalom Forrás: Vaszkó Zsolt/ A nap képe Magyarország legnagyobb madárfesztiválján a nap jellegzetes eseménye a ludak esti behúzása. Az ék alakban érkező rajok szürkületkor hatalmas csapatokban térnek vissza a tóra. Az esemény a parton felállított távcsöveken és nagy méretű kivetítőn is követhető, szakértő kommentátor segítségével. A Tatai Vadlúd Sokadalom különlegessége, hogy a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott ramsari egyezmény hatálya alá tartozó Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely Európában, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében, melyet az MTI tett közzé. Az elmúlt hetekben a Tata-környéki vizes élőhelyek alkotta ramsari területen már közel 60 ezer, ezen belül a tatai Öreg-tavon 47 ezer vadlúd tartózkodott. A ludak többsége nagy lilik, a második legtöbb faj a nyári lúd. A madártömegben 24 globálisan veszélyeztetett vörösnyakú lúd és öt kis lilik is feltűnt, de láttak már ritka vendég apácaludat, vörös és bütykös ásóludat is.
Séfünk házias ételei az otthon hangulatát idézik, modern köntösben. A legmodernebb technikával ellátott konferencia termeink kiváló helyszínei szemináriumoknak,... A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
09. Madárvonulás megfigyelése a Madárdal tanösvényen a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban 2022 Dinnyési-fertő programok 2022 Fotóstúra a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban 2022 2022. 09. 10. Gyalogtúrák a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban 2022 2022. 10. Bunkertúra a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban 2022 2022. 15. 2022. 16. Sas-hegyi Látogatóközpont programok 2022 Húsvéti kézműves foglalkozás Budapest 2022 2022. 23. Föld Napja programok Budapesten a Duna-Ipoly Nemzeti Park szervezésében Ócsai Tájház programok 2022 2022. 24. 2022. 30. 2022. 05. 01. 2022. 07. Madarak és Fák Napja programok a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban 2022 Madármegfigyelés, madárgyűrűzés a Jági-tónál a Duna-Ipoly Nemzeti Park szervezésében 2022. 14. 21. 2022. 28. 2022. 06. 28. 07. 01. Szentjánosbogár túrák a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban 2022 2022. 24. 29. Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont programok Királyrét 2022 2022. 08. 12. 2022. 01. 12. 31.
Illés Béla (1895-1974) Kassán született, apja szegény kereskedő volt. Gyermekkora nagy részét Kárpátalján töltötte. A középiskolát már Budapesten végezte el, majd 1916-ban jogi doktorátust szerzett. A szabadgondolkodók köréhez tartozott, nézetei a világháborús élmények hatására radikalizálódtak. Részt vett az 1918–1919-es mozgalmakban; a Tanácsköztársaság idején az újpesti forradalmi katonatanács parancsnoka volt. A kommün bukása után Bécsbe emigrált, de élt Kárpátalján és Kassán is, majd újra Bécsbe utazott. 1923-ban Moszkvába ment. A Szovjet Írószövetség egyik titkára lett, 1925–1936 között a proletárírók világszervezetének a főtitkára volt; a szerkesztőbizottság tagjaként részt vett a Sarló és Kalapács munkálataiban. Illés Béla | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. Írótalálkozókat, konferenciákat szervezett, kapcsolatban állt az akkori baloldali irodalom számos neves alkotójával. 1937-ben kizárták a szovjet kommunista pártból, de átvészelte a "nagy tisztogatás" esztendeit. 1941-ben bevonult önkéntes katonának; Magyarországra a Vörös Hadsereg őrnagyaként tért vissza, 1949-ben pedig alezredesként szerelt le.
Illés Béla: Ég a Tisza (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978) - Szerkesztő Grafikus Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1978 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 619 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: 963-15-1261-4 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg 1929-ben írta Illés Béla az Ég a Tiszá-t, első nagy regényét, a Magyar Tanácsköztársaság 10. évfordulójára. Első kiadása a Szovjetunióban jelent meg, s ezt hamarosan számos újabb kiadás követte, a világ különböző tájain és nyelvein, többek között németül, franciául, kínaiul, lengyelül és törökül. Idehaza 1957-ben jelent meg első ízben az Ég a Tisza. A jelen kiadás itthon a nyolcadik. A regény történelmi anyagát a magyar kommunisták 1918-1921 közötti harcaiból merítette az író. Forradalom, emigráció, illegalitás - ez a történet külső kerete. MTVA Archívum. A merészen rohanó, romantikus fordulatokban bővelkedő cselkmény a valóság hű tükre: ilyen volt, valóban ilyen a harcoló, elbukó, győző s végül illegalitásba kényszerült magyar kommunisták élete, sorsa: hányatott, nehéz és kalandos.
Regény; Móra, Bp., 1963 Anekdoták, találkozások, történetek; összegyűjt., szerk. Jászberényi József; Szépirodalmi, Bp., 1964 Az aranyliba. Összegyűjtött elbeszélések. 1920–1964; összegyűjt., szerk. Jászberényi József; Szépirodalmi, Bp., 1965 A 339-es szoba / Új esztendő; Szépirodalmi, Bp., 1966 Lövészárokban. Cikkek, publicisztikai írások, karcolatok. 1916–1966; vál., szerk. Jászberényi József; Szépirodalmi, Bp., 1967 Pipafüst mellett. Írások irodalomról, írókról, könyvekről, színművekről, filmekről, képzőművészetről; összegyűjt., szerk. Jászberényi József; Szépirodalmi, Bp., 1967 A pemétei csoda. Elbeszélések, kisregények, arcképvázlatok, színművek; szerk. Árulók. Jászberényi József; Szépirodalmi, Bp., 1968 Az aranyliba; 2. bőv. kiad. ; Szépirodalmi, Bp., 1972 Varázsló inasok; vál. Kónya Judit; Szépirodalmi, Bp., 1978 ( Kiskönyvtár) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Születési bejegyzése a kassai izr. hitközség születési akv. 19/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26. ) ↑ Lipner Izidor halotti bejegyzése a Budapest VII.
Őrnagyként részt vett Bp. -i harcokban, 1949-ben alezredesi rangban szerelt le. Szerepe volt az irodalmi élet megindításában. Az Írószövetség vezetőségi tagja, az Irodalmi Újság (1950–56) főszerk. -je volt. 1949-ben jelent meg Fegyvert s vitézt éneklek c. kötete, 1950-ben folytatása: A vígszínházi csata. 1954-ben adta közre regénytrilógiáját: a Honfoglalást. 1957–59-ben az Élet és Irodalom szerk. bizottsági tagja. 1957-ben az Irodalmi Tanács, 1959-ben az Írószövetség elnökségének tagja lett. 1961-ben megjelent Kenyér c. kötetét negyven esztendő (1920–1960) novellisztikájából válogatta. Írásaira jellemző a mesélő hang, a humor, az optimista szemlélet és a cselekményekben gazdag előadás. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Cikkeit Ahogy a kortárs látta (1961) c. kötetében gyűjtötte össze. – M. Harminchat esztendő (vál. elbeszélések, 1956); Válaszúton (novellák, 1958); Anekdoták könyve (1960); Lövészárokban (cikkek, publicisztikai írások, karcolatok 1916–1966, vál., szerk. Jászberényi József, Bp., 1967); Pipafüst mellett.
Miután a német invázió a Szovjetunió 1941-ben lett egy privát a Vörös Hadsereg és miután a moszkvai csata volt ismét tiszt és a párt tagja újra. 1944/45 -ben részt vett a budapesti csatában. 1949 -ben a Vörös Hadsereg kapitányává léptették elő. A mi volt most a kommunista Magyarországon, nem volt különösen értékes akár a kulturális miniszter, Révai József, vagy Lukács György. De a tömegcikkek írójaként használták a kommunista rendszer és a Szovjetunió dicsőítésére. Ő maga vállalta az irodalmi szocialista realizmus mintaképét. 1948 -ban (kitalálta) Alexej Gusew fehérorosz lovaskapitány történetét, aki 1848 -ban ellenezte a cári beavatkozást az 1848 -as forradalom magyarországi leverésében, és ezért kivégezték. Ez a történet új alapokra helyezte a szovjet-magyar kapcsolatot a Magyarországon ünnepelt százéves megemlékezésen. Írását tömegesen nyomtatták, utcákat Gusevről nevezték el. Illés a Magyar-Szovjet Társaság és a Magyar Írószövetség elnökségi tagja lett Darvas József vezetésével. A hagyományos Athenaeum kiadó kiadóigazgatója volt, 1950 és 1956 között az Irodalmi Újság újság főszerkesztője.