Szegény emberek ölnek és csak ölnek S láz-álmaikban boldogan békűlnek S reggelre kelvén megint megdühűlnek, Kárhoznak, halnak, vadakká törpűlnek. Halál-mezőkön bitófák épűlnek, Nagy tetejükre kövér varjak űlnek, Unják a hullát, el- s vissza-röpűlnek, De az emberek meg nem csömörűlnek. A Krónikás ének 1918-ból egy nagy ívű, apokaliptikus háborús tablót tár elénk. Hangulata komor, sötét. Ady egy verses epikai műfajhoz, a 16. századi históriás énekhez nyúl vissza, melyhez a jeremiád (panaszdal) hangnemét társítja. A históriás ének és a jeremiád formakincsét, nyelvét felhasználva írja meg a verset. A históriás ének epikus műfaj, az énekmondók a 16-17. században a török elleni végvári harcok kegyetlenségeiről, embertelen borzalmairól adtak hírt a históriás énekekben. Azok a borzalmak, amelyekről az emberek azt hitték, hogy már örökre elmúltak, most visszatértek, újra jelen vannak, ez az oka annak, hogy a 20. században, 1918-ban is krónikás éneket kell írni. A históriás ének szervezőelve az egyszerű linearitás szokott lenni.
KRÓNIKÁS ÉNEK 1918-BÓL – Ady Endre Iszonyú dolgok mostan történűlnek, Népek népekkel egymás ellen gyűlnek, Bűnösök és jók egyként keserűlnek S ember hitei kivált meggyöngűlnek. Ember hajléki már rég nem épűlnek, Szívek, tűzhelyek, agyak de sérűlnek, Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek, Ha ő szivükben hív érzések fűlnek. Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyűlnek, Jaj, hogy mindenek igába görnyűlnek, Jaj, hogy itt most már nem is lelkesűlnek S mégis idegen pokol lángján sűlnek. Itt most vér-folyók partból kitérűlnek, Itt most már minden leendők gyérűlnek, Itt régi átkok mélyesre mélyűlnek: Jaj, mik készűlnek, jaj, mik is készűlnek? Hegedűs fickók többet hegedűlnek, Olcsó cécókon ezerek vegyűlnek, Rút zsivány-arcok ékesre derűlnek S ijjedt szelidek szökve menekűlnek. Lámpás, szép fejek sután megszédűlnek, Emberségesek igen megréműlnek, Ifjak kik voltak, hoppra megvénűlnek S a Föld lakói dög-halmokba dűlnek. Bús kedvű anyák keservesen szűlnek, Labdázó fiúk halálba merűlnek, Ős, szép kemencék sorjukba elhűlnek S kedvelt szűzeink uccára kerűlnek.
Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból Iszonyú dolgok mostan történűlnek, Népek népekkel egymás ellen gyűlnek, Bűnösök és jók egyént keserűlnek S ember hitei kivált meggyöngűlnek. Ember hajléki már rég nem épűlnek, Szivek, tűzhelyek, agyak de sérűlnek, Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek, Ha ő szivükben hív érzések fűlnek. Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyűlnek, Jaj, hogy mindenek igába görgyűlnek, Jaj, hogy itt most már nem is lelkesűlnek, S mégis idegen pokol lángján sűlnek. Itt most vér-folyók partból kitérűlnek, Itt most már minden leendők gyérűlnek, Itt régi átkok mélyesre mélyűlnek: Jaj, mik készűlnek, jaj, mik is készűlnek? Hegedűs fickók többet hegedűlnek, Olcsó cécókon ezerek vegyűlnek, Rút zsívány-arcok ékesre derűlnek S íjjedt szelidek szökve menekűlnek. Lámpás, szép fejek sután megszédűlnek, Emberségesek igen megréműlnek, Ifjak kik voltak, hoppra megvénűlnek S a Föld lakói dög-halmokba dűlnek. Bús kedvű anyák keservesen szűlnek, Labdázó fiúk halálba merűlnek, Ős, szép kemencék sorjukban elhűlnek S kedvelt szűzeink uccára kerűlnek.
Ember hajléki már rég nem épűlnek, Szivek, tűzhelyek, agyak de sérűlnek, Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek, Ha ő szivükben hív érzések fűlnek. Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyűlnek, Jaj, hogy mindenek igába görnyűlnek, Jaj, hogy itt most már nem is lelkesűlnek S mégis idegen pokol lángján sűlnek. Itt most vér-folyók partból kitérűlnek, Itt most már minden leendők gyérűlnek, Itt régi átkok mélyesre mélyűlnek: Jaj, mik készűlnek, jaj, mik is készűlnek? Hegedűs fickók többet hegedűlnek, Olcsó cécókon ezerek vegyűlnek, Rút zsivány-arcok ékesre derűlnek S ijjedt szelidek szökve menekűlnek. Lámpás, szép fejek sután megszédűlnek, Emberségesek igen megréműlnek, Ifjak kik voltak, hoppra megvénűlnek S a Föld lakói dög-halmokba dűlnek. Bús kedvű anyák keservesen szűlnek, Labdázó fiúk halálba merűlnek, Ős, szép kemencék sorjukba elhűlnek S kedvelt szűzeink uccára kerűlnek. S szegény emberek mégsem csömörűlnek, Buták, fáradtak és néha örűlnek, Szegény emberek mindent kitörűlnek Emlékeikből, mert csak ölnek, ölnek.
lnek,? s, szép kemencék sorjukba elh? lnek S kedvelt sz? zeink uccára ker? lnek. S szegény emberek mégsem csömör? lnek, Buták, fáradtak és néha ör? lnek, Szegény emberek mindent kitör? lnek Emlékeikb? l, mert csak ölnek, ölnek. Szegény emberek ölnek és csak ölnek S láz-álmaikban boldogan bék? lnek S reggelre kelvén megint megdüh? lnek, Kárhoznak, halnak, vadakká törp? lnek. Halál-mez? kön bitófák ép? lnek, Nagy tetejükre kövér varjak? lnek, Unják a hullát, el- s vissza-röp? lnek, De az emberek meg nem csömör? lnek....
Kisszótár Címszavak véletlenül minden olyan beszédrész, mely valami állandót, megmaradót jelent, szemben az igével, mely történést, változást, mulékony állapotot fejez ki (l. Ige és Beszédrészek). Maguk a névszók két fő osztályra oszthatók: fogalomszókra és viszonyszókra. A fogalomszókhoz tartoznak: 1. a főnév; 2. a melléknév, még pedig a) a tulajdonságnév, b) a számnév; 3. Valaki el magyarázná nekem, hogy mi a különbség az alanyi és a tárgyas ragozás között?. a névelő. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
22. ) - az állandó határozó bizonyos igék vagy melléknevek vonzata - általánosan használatos kérdése, kifejezőeszköze nincs - jelölése: ~~~ ád, H ád - a hasonlító határozó azt a személyt vagy dolgot határozza meg, amelyhez hasonlítunk valamit - kérdései: kinél, minél - jelölése: ~~~ ha, H ha Gyakorlás (46. 27. ) A minőség- és mennyiségjelző (47. 29. ) - a minőségjelző a névszóval kifejezett mondatrész tulajdonságát, minőségét fejezi ki - a minőségjelző a jelzett szó előtt áll,, általában hangsúlyos - kérdései: milyen, miféle, mekkora + az alaptag - jelölése:.......... mi, J mi - kifejezőeszközei: melléknév, melléknévi igenév, melléknévi névmás, főnév - a mennyiségjelző a jelzett szót azzal pontosítja, hogy megjelöli a számát, mennyiségét - kérdései: hány, mennyi - jelölése:........... me, J me - kifejezőeszközei: tőszámnév, törtszámnév, határozatlan számnév, -nyi képzős melléknév, főnév, számnévi névmá s A birtokos jelző (48. óra 03. ) - a birtokos jelző megjelöli valakinek vagy valaminek a tulajdonosát, bitokosát - kérdései: kinek (a), minek (a) +birtokszó - jelölése:.......... Névszó - Lexikon ::. bi, J bi - kifejezőeszközei: ragtalan vagy ragos (-nak, -nek) főnév, főnévként használt névszó, főnévi névmás Az értelmező jelző (49. )
11. ) Állapot- és számállapothatározó (34. 16. ) - az állapothatározó az alany testi, lelki állapotát, valamilyen helyzetét mutatja meg - jelölése: ~~~ á, H á - kérdései: hogyan, milyen állapotban, miként + az alaptag - gyógyultan hagyta el = állapothatározós szószerkezet - kifejezőeszközei: ragos névszó, névutós névszó, határozószó, mint+főnév (pl. mint határőr) Az eszközhatározó (35. 18. ) - az eszközhatározó azokat az eszközöket és eszközként használt élőlényeket nevezi meg, amelyek felhasználásával vagy segítségével megy végbe a cselekvés - jelölése: ~~~ e, H e - kérdései: kivel, mivel, kinek, minek a segítségével, ki, mi által + az alaptag A társhatározó (36. Mi az a névszó. 23. ) - a társhatározó azt a személyt, dolgot nevezi meg, akivel vagy amivel valaki együtt cselekszik, együtt van - jelölése: ~~~ t, H t - kérdései: kivel, mivel, mivel együtt, kinek a társaságában + az alaptag Gyakorlás (37. 25. ) Ok- és célhatározó (38. ) - az okhatározó azt az okot határozza meg, amely megelőzi és kiváltja a cselekvést, történést - jelölése: ~~~ o, H o -kérdései: miért, mitől, mi okból, mi miatt + az alaptag - névutó: miatt - a célhatározó azt a következményt fejezi ki, amiért a cselekvés, történés végbe megy - jelölése: ~~~ c, H c - kérdései: miért, mi célból, minek, mi végett + az alaptag - névutó: végett kifejezőeszközei: ragos névszó, névutós névszó, határozószó, főnévi igenév Gyakorlás (39. óra 02.
Tartalom / 4. Mondatrészek / 4. 3 Az állítmány 4. 3 Az állítmány Az állítmány az a mondatrész, amellyel a mondatban állítunk valamit. Az állítmány a szófaj alapján lehet: Igei állítmány: az igei állítmány kifejezhet cselekvést, történést, létezést, birtoklást és jelölheti az alany valamilyen állapotba való kerülését. Az igei állítmány ragozási rendszerével kifejezi az alany számát, személyét, a cselekvés módját, idejét és irányultságát. Néhány ige (pl. kell, lehet, szabad, illik) mellett az alanyt főnévi igenévvel fejezhetjük ki. Mi a névszó. Ekkor az állítmány helyett az alanyt ragozzuk ( Nem kell elmenned. ). Az igei állítmány összetett igealak a jövő idejű és múlt idejű feltételes módú cselekvés esetén ( meg fogom tanulni, megtanultam volna). Névszói állítmány: azonosítást vagy minősítést fejez ki, szófaja leggyakrabban főnév vagy melléknév ( István orvos. Kék az ég. A névszói állítmány csak harmadik személyű, kijelentő mód, jelen idejű alak esetén áll magában ( Ő ismert ember. ). Összetett (névszói-igei) állítmány: a névszói állítmány csak harmadik személyű, kijelentő mód, jelen idejű alak esetén áll magában.