Nézzük meg, hogyan definiálja a Munka törvénykönyve a fogyatékos gyermek kifejezést (csak ehhez tovább kell olvasni a törvényt): "az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra". Azaz MINDEN gyermek, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, fogyatékosnak minősül a munkajog szerint, függetlenül attól, hogy fogyatékos, vagy tartósan beteg. Azaz igenis megilleti a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság 2019-ben – és a korábbi években is – azt a munkavállalót, akinek a gyermeke után családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Minden évben megillet a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság? Ahogyan az alapszabadságoknál, a pótszabadságoknál is ugyanaz a szabály: a munkában töltött idő alapján jár minden naptári évben. Azaz azokra az időszakokra illeti meg a munkavállalót a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság, amikor a többi szabadság is (alap-, életkor utáni és gyermek utáni pótszabadság).
Azaz a gyermek gondozása miatt otthon lévő anyukák esetén ez a szülési szabadság, a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja, s majd ha visszatérnek a fizetés nélküli szabadságról, a szabadságok kiadásának ideje és természetesen utána a munkában töltött idő. Meddig illet meg téged a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság? A törvény ezt is egyértelműen meghatározza: amíg a magasabb összegű családi pótlékot folyósítják, de legkésőbb abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti a gyermek.
Mint közismert, néhány nap pótszabadság éppen szülői mivoltára tekintettel is jár a munkavállalóknak, ami, bár a vakációk megoldására nem elegendő, "sok kicsi sokra megy" alapon mégsem lebecsülendő. Hány nap szabadság jár a gyermekek után? A Munka törvénykönyvének egyik legközismertebb rendelkezéscsoportja, hogy a munkavállalóknak egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár évente. A fogyatékos gyermeket nevelő szülőknek köztudomásúlag több szabadidőre lehet szükségük a gyermek speciális szükségleteinek kielégítése végett. Ezt a jogalkotó fogyatékos gyermekenként évi két-két nap plusz pótszabadsággal méltányolja a fentieken túl. A törvény életkori határokról is rendelkezik. Az adott gyermek után először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben jár szabadság, amikor a 16. életévét betölti. Vagyis pl. ha valakinek az első gyermeke decemberben születik, teljes két munkanap pótszabadságra lesz jogosult arra az évre.
A Munka törvénykönyve szerint a szülőket a gyermekeik után, az alapszabadságon felül további pótszabadság illeti meg. Ám más a helyzet azokban az esetekben, amikor a szülő nem él egy háztartásban a gyermekével. Ilyenkor vajon milyen szabályok irányadóak a pótszabadságra? Erre a kérdésre adják meg a választ a D. A. S. jogSzerviz szakértői. Először érdemes azt áttekinteni, hogy milyen módon és feltételek alapján jogosult valaki munkavállalóként a gyermek után járó pótszabadságra. A Munka törvénykönyvének 118. §-a alapján, a munkavállalót a 16 évnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság illeti meg. Ennek mértéke a gyermekek számától függ. Ezek szerint egy gyermek után két nap, két gyermek után négy nap, míg kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a munkavállalót. Abban az esetben, ha a gyermek fogyatékkal él, akkor a pótszabadság mértéke gyermekenként két munkanappal nő. Ez a pótszabadság természetesen az alapszabadságon felül jár a munkavállaló részére. Az alapszabadság mértéke húsz nap, egy naptári évben.
Vissza a Blogokhoz Rohamos ütemben közeledik a nyár, a szabadságolások időszaka. Ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, akkor hosszú idő után, aki rendelkezik védettségi igazolvánnyal újra utazhat, legyen szó belföldről vagy külföldről. Jelen helyzetben mindenki gyorsan, egyszerre akarja bepótolni az elmaradt élményeket, hiszen nincs garancia arra, hogy a közeljövőben ne ütne be ismét a krach. A pihenés alapvető emberi jog. Azt, hogy kinek mennyi szabadság jár, azt a Munka Törvénykönyve is rögzíti. A szabadság alap -és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke alapvetően 20 munkanap, ez mindenkinek jár, a fiataltól az idősig. A pótszabadságok mértékét az alábbi táblázat tartalmazza: először abban az évben illeti meg a munkavállalót, amikor a szükséges életkort betöltötte - 25. életévtől 1 munkanap - 28. életévtől 2 munkanap - 31. életévtől 3 munkanap - 33. életévtől 4 munkanap - 35. életévtől 5 munkanap - 37. életévtől 6 munkanap - 39. életévtől 7 munkanap - 41. életévtől 8 munkanap - 43. életévtől 9 munkanap - 45. életévtől 10 munkanap Először a gyermek születésének évében, utoljára abban az évben, amikor 16. életévét betölti.
A jövő szezonban azonban nem lesz két premierünk, csak egy – mivel a vártnál kevesebb pénzhez jutottunk -, azt az egyet pedig januárra tartogatom, A soha vissza nem térő címmel. Az az elképzelésem, hogy a zenei alapanyagát mozgalmi dalok adják majd – átírt szövegekkel -, és a történet egy fiktív közel-keleti országot megjárt munkacsoport köré szövődik. Talán emlékszik Tengizre, annak idején valóságos főnyereménynek tűnt azok számára, akik kimentek Kazahsztánba dolgozni, azután zömmel sugárfertőzöttként tértek haza – közöttük volt egy nagybátyám. – Mondják, hogy általában személyes életanyagból dolgozik, s a darabjai gyakran önéletrajzi ihletettségűek. – Olykor igen, máskor meg nem. Az utóbbi évek produkcióira ez kevésbé jellemző. De például A Sütemények királynője számos olyan motívumot tartalmaz, amit megéltem gyerekkoromban. – Ez elég rémisztően hangzik, mert abban az előadásban sok-sok szörnyűség történik. – Talán ezért van, hogy rengeteg nézőt mélyen megérint. Olyanokat, akiknek szebbek az emlékeik, meg olyanokat is, akiknek még borzasztóbbak.
Az Arvisura és Pintér Béláék mellett más csoportok – például az Utolsó Vonal Színházi Érdektömörülés, a Krétakör Társulat, a Stúdió "K", a Természetes Vészek Kollektíva, a Picaro Műhely, a Kompmánia Színházi Társulás, a Honvéd Színház – is rendszeres fellépési lehetőséget kaptak és kapnak. A nyolcvanas években itt lehetett látni a vidéki stúdióelőadások javát, a kaposváriak és szolnokiak visszatérő vendégek voltak. Sok-sok előadás eleve erre a térre készült, vagy ez a színház fogadta be őket. Fodor Tamás Woyzeckje, az Utcaszínház politikai botrányt kiváltó Műmamája, Gaál Erzsébet Felütése, illetve a Székely B. Miklóssal létrehozott Temetése (amely Nádas Péter drámájának máig legautentikusabb előadása volt), Lábán Katalin Beckett és Krauss-bemutatói, Nagy József első produkciója (Pekingi kacsa), Szikora János (Ulysses), Ascher Tamás (Hobó-est), Zsótér Sándor (Mizantróp) egy-egy munkája máig emlékezetemben él. S nemcsak színházi kísérletek kaptak itt helyet, hanem – csak úgy, találomra – a 180-as kortárs zenei együttes hangversenyei, a KFT és a Muzsikás Együttes koncertjei, Balaskó Jenő performanszai, Molnár Gyula besorolhatatlan műfajú előadásai is.
Barna Zsombor 2022. február 8.