SZOCIÁLIS LAKÁSOK, ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK – JÓVAL OLCSÓBBAK, MINT HA ALBÉRLETBE MENNÉL! Szociális és önkormányzati lakás igénylés – csak így kaphatod meg – öt dolgot tudnod kell! Szociális és önkormányzati lakás igénylés – csak így kaphatod meg – öt dolgot tudnod kell! Ha önkormányzati lakást szeretnél, akkor 5 nagyon fontos dolgot mindenképpen tudnod kell! Manapság nem egyszerű dolog önkormányzati lakáshoz jutni, ugyanis rengeteg embernek van rá szüksége, a várólisták szinte végeláthatatlanul hosszúak, írja a /Akár bérelnék, akár pedig vásárolnák önkormányzati lakást kizárólag pályázattal kerülhetsz be a szerencsés bérlők vagy tulajdonosok közé\. / 1. PályáztatásAz önkormányzati bérlakásokra minden esetben pályázatot ír ki az illetékes önkormányzat, így indul el a folyamat. A részletes szabályozás mindig az önkormányzatok egyedi rendelkezéseitől függ, tehát nem húzható rá egyetlen séma az egész országra, az illetékes önkormányzatok maguk alkotnak erről szóló rendeletet. A feltételek között több éves munkaviszony, vagy helyi munkahely is szerepelhetnek.
A Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság november 30-ai ülésén megszavazták, hogy újabb tizenhat felújítandó önkormányzati lakást bocsátanak pályázatra. Összesen három pályázatot írnak ki három célcsoportnak: fiataloknak, időseknek és közszolgálati munkakörben dolgozóknak. Amikor korábban, a 100-as házak érdekvédelmi köréről szóló cikkünkhöz megkérdeztük a Józsefvárosi Gazdálkodási Központot (JGK), Nováczki Eleonórától azt a választ kaptuk, hogy nincs több 1-2 millió forintból felújítható üresen álló lakás, most mégis előkerült néhány. Molnár György, a polgármesteri kabinet főtanácsadója korábban azt nyilatkozta, továbbra is terveznek lakásokat felújítani, és jelenleg is zajlik a közbeszerzési eljárás több lakás helyreállítására. Emellett szeretnének pályázatban meghirdetni több felújítandó lakást, viszont arra lehet számítani, ezeket csak nagyobb összegekből lehet majd helyrehozni, mint a korábban pályáztatottakat, mert a jobb állapotú lakások már elfogytak. Tömő utca – Fotó: Huszár Boglárka Közszolgálati munkakör Régebben az ún.
közszolgálati lakásokat nem pályázat útján lehetett elnyerni, hanem a vezető jelölte ki, hogy ki kaphat ilyet, és nem feltétlenül azokhoz jutott, akik a leginkább rászorultak, továbbá csak az tarthatta meg az ilyen lakást, aki az adott intézmény munkatársa maradt. Ezt a jelenlegi pályázat nem köti ki. Most a bejelentett vagy ideiglenes józsefvárosi lakcímmel, de lakással nem rendelkező és közszolgálatban eltöltött legalább 1 éves munkaviszonnyal bíró munkavállalóknak írnak ki pályázatra 5 lakást – a leendő bérlőnek vállalnia kell, hogy lakható állapotúvá teszi, azaz a megállapított szükséges felújításokat elvégzi. A legjobb állapotú lakásnál ez az összeg 380 ezer, a legrosszabbnál 3, 1 millió forint. Ezek a kötelező felújítások, de az előterjesztésben minden egyéb javasolt munkát is részleteznek, az már persze a lakóra van bízva, hogy elvégzi-e őket. Ha mindent a JGK becslése szerint csináltat meg, a legdrágább felújítás 7 millió forint körüli összegre rúg. Molnár György – Fotó: Huszár Boglárka Molnár György elmondta, hogy a JGK mindig a közbeszerzési eljárásban beérkezett árajánlatokkal kalkulál.
Erre akkor van lehetősége, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes. Lakásbérlet folytatása önkormányzati bérlakás esetén Önkormányzati bérlakás esetén nem csak akkor van lehetőség a lakásbérleti jog folytatására, ha a bérlő erre vonatkozó tartási szerződést kötött. Ugyanis önkormányzati bérlakás esetén az a személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. A Lakástörvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzati bérlakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. E személyek jogosultak tehát az önkormányzati lakás bérletére vonatkozó jog folytatására, ha az illetőt a bérlő a lakásba befogadta és halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. Ebben az esetben tehát nem feltétel a tartási szerződés.
Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy walesi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég Wales urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehelet megszegik. - Ajtó mögül fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifjú bárd. Petőfi Sándor: A XIX. század költői (elemzés) - Oldal 2 a 8-ből - verselemzes.hu. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hívatlanul Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék - No halld meg Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly walesi bárd.
A vers műfaja, hangulata, stílusa, költői eszközei A XIX. század költői típusa szerint az érvelő versek közé tartozik, stílusát kevert vagy átmeneti jellegű nek szokás nevezni, mivel romantikus, realista és klasszicista jegyek is találhatók benne. Műfaja óda, mivel emelkedett témáról szól, magasztos eszméket hirdet. A logikusan felépített mű teli van indulattal és szenvedéllyel. A lírai én szenvedélyesen érvel, mert meg akarja győzni költőtársait, így aztán a vers érzelmileg túlfűtött, felfokozott, lelkes, szenvedélyes, indulatos, mozgalmas és lendületes. Hangneme dühös és türelmetlen, csak az utolsó versszakban válik lágyabbá és szelídebbé, és sugároz megnyugvást. Az intenzív érzelmi hatást számos szónoki fogás idézi elő, egyenesen azt lehet mondani, a versben alapvetően nem a képi kifejezésmód dominál: Petőfi a retorika eszközkészletével dolgozik. Ilyen retorikus eszközök pl. a felszólító és felkiáltó mondatok, a kérdés ek, a szó ismétlés ek (pl. "hazugság, szemtelen hazugság"), ellentét ek ("tűzön-vízen át"), halmozás ok ("küzd, fárad, izzad"), anaforá k, vagyis azonos szerkezetek ismétlődése ("Ha majd…"), magyarázatok, hasonlat ok, megszemélyesítés ek és a beszélő személyes reakciói (pl.
Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. - Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju bárd. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék - No halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd.