Mint Rátóti Zoltán elmondta: a szövegkönyv egyben tisztelgés azon színházi emberek emléke előtt is, akik művészi helytállásukkal a szabadságért folytatott küzdelem során 1956 történelmét kiegészítették.? Értük, az ő tiszteletükre is szerettünk volna hangos mécsest gyújtani?? mondta zárógondolatként, majd kiemelte: a jövőben további hangoskönyveket kívánnak megjelentetni. A Kultú kérdésére dr. Kucsera Tamás Gergely elárulta, hogy a Magyar Művészeti Akadémia november 18-ai Őszi Irodalmi Gáláján a? Támadó tűz voltunk?? Magyar írók és költők az 1956-os forradalomról című antológia kerül a középpontba.? Az Irodalmi Tagozatunk kezdeményezésére már negyedik alkalommal rendezzük meg a Pesti Vigadóban az Őszi Irodalmi Gálát, melynek párja a Tavaszi Irodalmi Gála. Ahogy az utolsó ilyen rendezvényen, a tavaszin bemutattunk két válogatáskötetet a kortárs magyar irodalomból az akadémia Irodalmi Tagozatának gondozásában, úgy az őszi gálaest folyamán is ezt tesszük. Ötvenhatos női sorsok: portrék a forradalom napjaiból » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az est ilyen módon a kötet köré épül, de elmondhatom, hogy ez a rendezvény túlmutat az Irodalmi Tagozaton, hiszen vendégünk lesz Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, az irodalmi idézeteket a Színházművészeti Tagozatunk tagjai és más neves magyar színművészek, előadóművészek, a zeneműveket pedig az Operaház művészei mutatják be a gálán, melynek rendezője Rátóti Zoltán.??
Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak térinformatikai adatbázisa az 1956. október 23-tól 1957 tavaszáig erőszakos halállal, nagy valószínűséggel a forradalmi eseményekkel összefüggésben elhunyt személyek adatait jeleníti meg térképen kereshető formában. A budapesti halotti anyakönyvekben szereplő információkat más rendelkezésre álló forrásokkal egybevetve a halottak száma 2500-3000 főre tehető. Körülbelül 2200 ismert áldozat adatai szerepeltek Horváth Miklós és Tulipán Éva In memoriam 1956 címmel a Zrínyi Kiadó gondozásában 2006-ban megjelent kötetében. A térinformatikai adatbázisban jelenleg a Budapesten elhunyt kb. 1700 nevesíthető áldozat adatai szerepelnek mai és közel egykorú térképre vetítve, kereshető formában. A térképen megjelenő körök nagysága és a bennük szereplő szám az adott városrészben a forradalom és szabadságharc küzdelmeiben vagy azokkal összefüggésben elhunyt áldozatok számát jelzi. A térképre nagyítva a körök a halálesetek helyszínei szerint elkülönülnek.
Az államszocializmus idején több olyan jelentés született, amihez csak a tisztségviselők meghatározott köre férhetett hozzá, ám e minősített iratok titkosítását a rendszerváltás után azonnal feloldották. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentum titkosításának feloldása, ami így még ugyanebben az évben hozzáférhetővé vált. Az eredeti dokumentumokat ma a KSH Könyvtár olvasótermében bárki megtekintheti – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal közleményében. A következőkben ebből a dukumentumból összeszedett fontosabb adatokat olvashatnak. Az október 23-ai és az azt követő események során országosan mintegy 2700 ember halt meg, ebből 2195 halálesetet anyakönyveztek, 307 esetről a temetők és exhumálások, valamit a lakáskijelentések alapján értesült a Központi Statisztikai Hivatal. Ezenkívül 100–150-re tehető az 1957-ig még nem exhumált és be nem jelentett halálozások száma.
Majka 100 tagú cigányzenekar 2010 c'est par içi A világ mint akarat és képzet Mértékegység átváltás gyakorló feladatok 4 osztály
A helyszínre elsőként a határőrség mentőkocsija érkezett ki, majd Gyuláról a rohammentők. A későbbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a fénysorompó jól működött, és a tragédia időpontjában tilos jelzést mutatott. Az Állami Biztosító 10-10 ezer forint gyorssegélyt utalt ki az áldozatok hozzátartozóinak, a 8. Számú Volán Vállalat pedig a temetés költségeit vállalta. Érdekes megjegyzést tett Vándor Pál, a 8. Számú Volán Vállalat igazgatója: szerinte nem is lett volna szabad találkoznia a busznak és a vonatnak az átjáróban, mert azon a busznak 8 óra 51 perckor, míg a személyvonatnak 9 óra 3 perckor kellett volna áthaladni. 632 busz menetrend simulator. Azaz a busz és a vonat is késében volt. Rövid hír, eldugva "Súlyos közlekedési baleset Békés megyében" címmel az egyik eldugott hátsó oldalon jelent meg egy nagyon rövid, csak a szikár tényekre támaszkodó MTI-tudósítás a Népszabadság ban a tragédia utáni napon, 1979. december 4-én. A Békés Megyei Népújság a 3. oldal legalján, a Népszabadság ban közölteknél is rövidebb beszámolót jelentett meg a Lökösháza melletti súlyos balesetről.
Több utas véleménye szerint a kanyarban a szokottnál gyorsabban haladt az autóbusz. A Békés Megyei Népújság beszámolója szerint az egyik utas meg is jegyezte a vele szembe ülőnek: "Úgy érzem baj lesz, jön a vonat, és mi túl gyorsan megyünk. " A fénysorompó jól működött Ezt követően már mindenki csak egy hatalmas csattanásra emlékszik. Az autóbusz hátsó része az ütközéstől szinte a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, a négy szerelvényből álló vonat mozdonya és első kocsija kisiklott. A lökösházi állomásról indult negyven éve végzetes útjára a vonat Fotó: Ökrös Sándor, a vonat vezetője a meghallgatásán elmondta: bekapcsolt lámpákkal közeledett, többször hangjelzést is adott, de minderre nem reagált a vasúti átjáróhoz közeledő busz. Az autóbusz vezetője – akit a történtek után őrizetbe vettek, majd előzetes letartóztatásba helyeztek – azt vallotta, hogy a fénysorompó fehér jelzést mutatott, ezért a sínekre hajtott. 632 busz menetrend 8. A vonatot csak akkor vette észre, amikor az hangjelzést adott. Ekkor már a síneken volt, próbált gázt adni, de nem sikerült elkerülni az ütközést.