180° forgatható fej. Teljes hossz: 380 mm / 15"... 16 548 Ft-tól Duplabeosztású skála (Nm, Ft-Lb)Nyomatékérték beállítás a markolat forgatásávalNyomatékrögzítés a markolat végén lévő rögzítő csavarralKalibrálási tanúsítvánnyalKalibrálási pontosság:... 18 590 Ft-tól - Csatlakozás: 1/2" - Jobbos meghúzáshoz - Nyomaték tartomány: 28 - 210 Nm - Racsnis fej irányváltó funkcióval - Teljes hossz: 500 mm - Nettó tömeg: 2000 g - Csomagolás:... 24 890 Ft-tól MILWAUKEE 1/4˝ Racsni váltókaros 90 fogú kialakitás, 4°-os forgás osztással a szűk helyekhez. A karcsú kialakítású fej és az irányváltó kar, jobb hozzáférést biztosít.... 15 125 Ft-tól 15 ajánlat MILWAUKEE 3/8˝ Racsni váltókaros 90 fogú kialakitás, 4°-os forgás osztással a szűk helyekhez. NYOMATÉKKULCS 1/2˝ 30-210NM TOP TOOLS. A karcsú kialakítású fej és az irányváltó kar, jobb hozzáférést biztosít.... 18 550 Ft-tól Extra erőkifejtést biztosít a keményebb csavarokhoz. Teljes hossz: 610 mm / 24"... 19 863 Ft-tól A YATO 1/4-os racsnis hajtókarja 72 darab, nagy ellenálló képességű foggal rendelkező professzionális szerszám.
A harmadik és talán legelterjedtebb fajtája a nyomattékkulcsoknak, ahol a nyomatékkulcs végén be lehet állítani, hogy milyen nyomatékot szeretnénk használni. Ha elértük a kívánt nyomatékot a kulcs szimplán átkattan és nem hagyja, hogy nagyobb nyomatékkal húzzuk le a kulcsot. Ez gátolja meg igazából azt, hogy túl húzzuk a csavarokat. Ha a kulcsok között válogatunk, általában több méretben is találunk nyomatékkulcsot, ezt ahhoz képest méretezik, hogy milyen nyomatékot lehet velük lehúzni. Nyomatékkulcs 10 210 nm e. Értelemszerűen minél nagyobb nyomatékot akarunk, így fog maga a szerszám mérete is nőni. Különböző csavarokat, különböző nyomatékkal kell lehúzni, ezt fontos észben tartani mielőtt neki ugrunk a nagy szerelésnek. Nem feltétlen csavar függő, a lényeg az, hogy a legtöbb csavarnál el fog térni a nyomaték (pl. nem minden 10-es csavarnál lesz jó a 100NM-es nyomaték). Természetesen nem fogjuk tudni hasra ütésből kitalálni, ha van affinitásunk a gépészethez, ki is lehet számolni a tökéletes szám párokat esetleg.
Illetve a legtöbb esetben segítenek nekünk és meg vannak adva, például egy autószerelésnél a kézikönyvben olvashatunk arról, hogy milyen nyomatékkal kell lehúzni az adott csavarokat. Ha ezeket betartjuk, akkor nem találkozhatunk meglepetésekkel a kalandos szereléseink közben. A kulcsot mindenképp védeni kell attól, hogy bármi fizikai behatás érje. Ami annyit tesz, hogy ezzel soha nem szabad kalapálni, nem törünk vele diót és stb… Illetve a kulcsot nem indokolt dobálni, odakoppintani, illetve folyamatosan elejteni sem, hiszen akkor a benne levő mechanizmus el fog állítódni és nem fogunk tudni vele pontos nyomatékot húzni. Ha esetleg mégis találkozunk azzal, hogy elállítódott a kulcsunk, érdemes elvinni szakszervízbe, vagy venni egy újat. Mik az előnyei? Nyomatékkulcs 10 210 nm 2. Egyik előnye a nyomatékkulcsnak, hogy be tudjuk állítani a pontos nyomatékot, amit használni szeretnénk az adott feladathoz. További előnye, hogy különböző méretekben a rendelkezésünkre állnak ezek a kulcsok, így ha csak egy-egy konkrét szerelés kapcsán akarunk nyomatékkulcsot venni, érdemes utána nézni, hogy mekkorát és milyen nyomatékút érdemes beszereznünk.
Két éven keresztül tesztelte a hajót, hogy kikerülje az előző úthoz hasonló helyzeteket. 1903 júniusában indultak el, Nansen anyagi és erkölcsi támogatásával, először Grönlandra, ahol szánhúzó kutyákat vásároltak. Franklin útvonalán haladtak tovább, és augusztusban elérték a Beeckey- szigeteket, majd egy öbölbe értek, melyet Gjöa-Havennek neveztek el. Ez lett a bázisuk, hamarosan eszkimók is csapódtak hozzájuk, akikkel összebarátkoztak. Egy század emlékezetes pillanatai / Déli-sark felfedezése. A tél után elindultak az északi mágneses sark felé, melyet James Clark Ross fedezett fel, és méréseket végeztek. 1905 augusztusában nyugat felé vitorláztak tovább, és a Viktória-szigetnél találkoztak a Charles Henson hajóval, mely a Bering-szoroson át jött San Franciscóból. Ez azt jelentette, hogy megtalálták az Északnyugati átjárót, és ez hajózható is. Még egy telet eltöltöttek itt, és ezután Amundsen nekivágott az útnak a Bering-szoroson át és 1906 októberében megérkezett San Franciscóba. Amundsen még nem tett le tervéről, hogy a földrajzi északi sarkot elsőnek fedezze fel, de amikor először Frederick Cook, majd Peary bejelentette elsőségét, Amundsen lemondott arktiszi tervéről.
Hajója már indulásra készen állt, amikor értesült róla, hogy az amerikai Robert Peary megelőzte. Mivel Amundsen akart lenni az első hódító, tapasztalt expedíció vezetőként hamar újra tervezte az útirányt és megindult a Déli-sark felé. Úgy kalkulált, hogy ha körül hajózik a Bering-szoroson Nyugat-Alaszka felé, úgy, az előző úthoz képest, időt takarít meg. Dél-Amerikába, majd a Csendes-óceán felé vette hát az irányt és így elérte az Egyenlítőt. Ám elsőségét ismét veszély fenyegette, ugyanis időközben Robert Scott is elindult a Déli-sark felé! 1911-ben, ugyan Amundsen is közeledett már a sark felé, ám Scott nála is előrébb tartott. Az izgalmas hajszának kényszer pihenő lett a vége: mindketten 6 hónapos várakozásra kényszerültek a nyár miatt, amikor is a nap egyáltalán nem kel fel ezen a vidéken. Az őrült verseny végül Amundsen győzelmével végződött, Scott csapatai pedig 1 hónapos lemaradással érték el a Déli-sarkot. Az expedícióból egyikük sem tért vissza. Felfedezésüknek ma is örök mementót állít a kettőjükről elnevezett, Amundsen-Scott bázis.
A norvég kormány minden erőfeszítése ellenére, sosem találták meg őket. Amundsen előtt rengeteg földrajzi képződmény, holdi kráter, sőt még híres irodalmi karakter is tiszteleg.