Az adventi gyertyák jelentése nem mindenki számára egyértelmű, ezért készítettem ezt a rövid összeállítást, ami segít rendbe tenni a dolgokat. Advent időszaka mozgó ünnep, azaz évről évre más és más időpontban van. Hogy mikor, azt évekre bontva itt megtalálod: Advent. Elöljáróban csak annyit: az adventi gyertyák színének jelentősége van! Az adventi koszorún négy gyertya helyezkedik el. Három lila és egy rózsaszín. Ha ettől eltérő színű gyertyákkal díszített koszorút látsz, az nem az igazi adventi jelkép! Az adventi gyertyák színéről a linkre kattintva olvashatsz bővebben. Most lássuk, mit jelentenek! Advent 4 gyertya jelentése 7. Az adventi gyertyák jelentése Az adventi koszorún négy gyertya helyezkedik el. Advent első, második és negyedi vasárnapján lila színű gyertyát gyújtunk, az utolsó előtti vasárnapon pedig rózsaszínt. Nézzük sorban: Advent első vasárnapján Lila színű gyertyát kell meggyújtani. A lila az egyház ünnepi színe, a gyertya a hitet jelképezi, Ádámot és Évát. Tudjuk, Isten nekik jövendölte meg először a Megváltó eljövetelét.
Isten annyira szeret minket, hogy már jóval a születésünk előtt gondja volt ránk. Jézus bennünket helyettesítő áldozatát előre hirdették a próféták. Hangzik ma is, utólag ez az örömhír: hogy úgy szereti Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élet e legyen (János evangéliuma, 3. fej ezet). Ha van otthon Biblia, a cikk végén össze is gyűjtöttünk néhány Igeverset, amit a gyertyák meggyújtásakor a négy vasárnapon akár fel is olvashatunk otthonunkban. Ez egy jó alkalom lehet, hogy emeljük le a könyvek könyvét a polcról. Nem is 4, hanem 5 gyertya kellene az adventi koszorúra? Erről fontos tudnod. De térjünk vissza a koszorú gyertyáihoz! Az adventi gyerták színei és jelentése – A második adventi gyertya jelentése A második gyertya arra emlékeztet minket, ahogy az angyal hírül adta Máriának, majd Józsefnek is az örömhírt, hogy ők nevelhetik fel Isten Fiát, Jézust. Az adventi gyerták színei és jelentése – A harmadik adventi gyertya jelentése A harmadik héten, amikor felgyulladnak immár három gyertya lángjai, arra a világosságra gondolhatunk, ami a pásztorokat is megvilágította.
Napjainkban, a rohanó stresszes életvitel következménye a rostszegény étkezés, amely maga után vonja az elhízás kockázatát, és különböző egészségügyi problémákhoz vezethet. A csokoládé előnyei és káros hatásai. A búzakorpa segít, a helytelen táplálkozás okozta gondok orvoslásában. Az élelmi rostoknak fontos szerepe van a kiegyensúlyozott bélműködés fenntartásában és hatásuk fontos a szénhidrát-zsíranyagcseréjében is. A búzakorpa 54% növényi rostot tartalmaz és kiváló magnéziumforrás. Forrás: Hargitai György: Az étel a legjobb orvosság
Búzakorpa Nem feltétlenül a rosttartalom az egyetlen tényező, amely hozzájárul a kockázat csökkentéséhez. A búzakorpa egyéb összetevői – például a fitokémiai lignánok és a természetes antioxidánsok, mint a fitinsav – szerepet játszhatnak. Búzakorpa fogyasztása jelentősen növeli a jótékony rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) termelését kémcsövekben és állatkísérletekben. Az SCFA-kat egészséges bélbaktériumok termelik, és fontos tápanyagforrást jelentenek a vastagbélsejtek számára. Bár a mechanizmus nem teljesen ismert, a laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy az SCFA-k segítenek megakadályozni a daganat növekedését, és a rákos sejtek elpusztulásához vezetnek a vastagbélben. Búzakorpa kros hatása . Búzakorpa, fitinsav és lignántartalma miatt védő szerepet játszik az emlőrák kialakulásával szemben. Ezek az antioxidánsok gátolták a mellráksejtek növekedését kémcsövekben és állatkísérletekben. Továbbá, búzakorpa A rostok segíthetnek csökkenteni a mellrák kockázatát is. Tanulmányok kimutatták, hogy a rostok növelhetik a szervezet által kiválasztott ösztrogén mennyiségét azáltal, hogy gátolják az ösztrogén felszívódását a belekben, ami csökkenti a keringő ösztrogénszintet.
A búzakorpa szabályozza a bélműködést, a fogyókúra és a diéta fontos étrend-kiegészítője. 10 000 évvel, időszámításunk előtt őseink már rájöttek, hogy az Abesszínia hegyvidékéről származó vadbúzának a magjai ehetőek. Valószínűleg először csak rágcsálni próbálták, majd később a nyers szemeket próbálták ehetőbbé tenni. Ezt a régészeti kutatások igazolják, mert dörzsköveket, és mozsarakat találtak a Közel-Keleti ásatások során. Találtak megpörkölődött maradványokat is, amelyek arra engednek következtetni, hogy a magokat megpörkölték és összezúzták. Ez lisztszerű volt, de önmagában nem volt fogyasztható, így vízzel keverték. Búzakorpa káros hatása a gyerekekre. A pépesítés nagy előrehaladást jelentett őseink életében. Ez közelebb vitte őket a kenyér megismerése felé. A búzát i. e. mintegy 7-8000 évvel a Földközi-tenger keleti partján már tudatosan termesztették. 4000 évvel később, az egyiptomiak már kenyeret sütöttek. A búza időszámításunk kezdetén került Egyiptomból, Rómán keresztül a gallokhoz és britekhez. 1493-ban Kolombusz utazása során eljutatta a kenyeret Mexikóba és Ausztráliába.