Az Athéni demokrácia - Kidolgozott Érettségi Tételek Tételek: I. Tétel: Az athéni demokrácia fő jellegzetességei Azonban az adósrabszolgaságot nem szünteti meg. Ezért a harc a démosz és az arisztokrácia között tovább folyt. 594-ben Szolon arkhont bízták meg az állam ügyeinek rendezésével. Szolónt kivételes törvényhozói hatalommal bízzák meg. Ő valóbban a bajok gyökerére teszi a fejszét, amikor eltörölte az adósságot minden következményével együtt. Az adósrabszolgák felszabadultak, a külföldre eladottakat államköltségen vásárolták vissza. A parasztok földjeiket visszakapták. A kisbirtok védelmét szolgálta a földbirtok maximalizálása. Szolón magát az adósrabszolgaság intézményét is megszűntette. Új alkotmányában a jogokat és a kötelességeket nem az arisztokrata származási elv, hanem a demokratikusabb vagyoni elv szerint szabta meg. Ezzel a démosz leggazdagabb rétege bekerült a politikai hatalomba. A polgárokat négy osztályba sorolta. Türannisz: A démosz és az arisztokrácia között egy egyensúlyi helyzet alakult ki.
Minden évben megkérdezték a polgárokat, hogy szerintük ki akar uralomra törni, türannosz lenni. Az illető nevét mindenki felírta egy cserépdarabra, majd odavitte egy kijelölt helyre. Ha a cserepek száma hatezernél kevesebb volt, akkor a szavazás érvénytelennek számított. Ha elérte a hatezret, akkor azt a személyt, akire a legtöbben szavaztak tíz évre kiutasították, de az illető megmaradt javai élvezetében. 492-449. A perzsa háborúk Kr. 492. Dareiosz nagy hajóhadat küldött Athén ellen, de ezt egy tengeri vihar tönkretette. 490. A görögök Miltiádész vezetésével Marathón mellett legyőzték a perzsákat. 480. Xerxész hadjárata a görögök ellen. Perzsa győzelem a Thermopülai szorosban Leónidász spártai király serege felett. Görög győzelem (Themisztoklész vezetésével) a szalamiszi tengeri ütközetben. 479. Görög győzelem (Pauszaniasz spártai hadvezér vezetésével) a plataiai csatában. 478. Déloszi szövetség létrehozása: Perzsaellenes védelmi szövetség Athén vezetésével. V. század közepe: Athén virágkora Az athéni demokrácia gazdasági alapját az egyre inkább a rabszolgamunkára épülő árutermelés és az ebből származó jövedelmek képezték.
Kr. 508-ben Kleiszthenész reformokat vezetett be. A korábbi vagyoni felosztás helyett, most Athén lakosságát területi alapon 10 phülébe osztotta. Minden phülé 3 részből állt. Tengerparti sáv, vidék és városi rész. A legfőbb hatalom a népgyűlés (eklészia) kezébe került, amelynek munkájában minden athéni polgár rész vehetett. Továbbra is működött a bulé (tanács). Ennek 500 tagja volt, akiket minden phüléből sorshúzással sorsoltak. E szervezet javaslatokat tehetett a népgyűlés számára, melyeket már előre megtárgyalt, valamit kisebb döntésekben határozhatott. Ezen kívül működött még az Areioszpagosz, az arkhónok tanácsa. 9 tagja volt, ebből 3 volt a gazdasági, a politikai, a katonai és vallási élet felelőse, a többi pedig őket ellenőrizte. Jelentős lépés volt még a hadsereg átszervezése. A katonai vezetők, a sztratégoszok, az athéni állam tényleges vezetői voltak. Őket egymás után többször is megválaszthatták. Kleisztenész a zsarnokság újraéledését azzal próbálta megakadályozni, hogy bevezette a cserépszavazást, vagyis az osztrakiszomoszt.
Az egyszerű többség döntött arról, hogy ki az, aki a szavazók szerint egyeduralomra kíván törni. Az illetőt 10 évre száműzték a városból. A demokrácia virágkora Periklész vezetése alatt volt. A jogi egyenlőség már megvalósult, de az állami életben való tényleges részvétel még nem. A szegényeknek nem volt idejük az állam ügyeivel foglalkozni, mert ez sok időt igényelt volna, nekik a megélhetésükkel kellett törődni, ezért bevezették a napidíjat, az esküdtbíróságokon végzett munkáért, tehát a politikai életben való részvételért fizetést kaptak. Napidíjat kaptak a színházi előadásokon megjelenő polgárok is. A gazdagokra különféle kötelezettségeket rótt. Szűkítette a polgárjogot(athéni születésű szülőktől származó athéni felnőtt férfiak) Az athéni gazdaság szárnyalt, a görög-perzsa háborúk után létrejött a Déloszi Szövetség és Athén egyértelmű vezető szerephez jutott a Hellászban. Jelentős mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi tevékenysége volt a városnak. A rabszolgák alkalmazása olcsó termelést tett lehetővé és pótolta a politikával foglalkozó polgárok munkaerejét is.
3. Athén politikai intézményei: - EKLÉSZIA = népgyűlés: a legfőbb hatalom, tagja minden 20 év feletti athéni férfi polgár, minden fontos ügyben dönt (törvényhozás, háború vagy béke kérdése, stb. ). - BULÉ = ötszázak tanácsa: tagjait területi alapon sorsolták, törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek. - HELIAIA = esküdtbíróság: 6000 fő, sorsolással választották, fellebbviteli bíróság, az arkhóni ítéleteket vizsgálta felül. - AREIOSZPAGOSZ = Arész domb tanácsa: a volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzése. - SZTRATÉGOSZ = katonai vezető: nem sorsolták, hanem választották, az állam tényleges vezetői (10 fő), 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható. 4. Athén társadalma: - Teljes jogú athéni polgárok: arisztokrácia: nagybirtokosok, démosz: kereskedők, kézművesek, hajósok, parasztok. - Metoikoszok (idegenek): külföldről betelepültek. - Rabszolgák. 5. Athén fénykora: - Az athéni állam a perzsák legyőzése után az i. 5. század közepén élte fénykorát Periklész vezetésével: jelentősen nőttek az állami bevételek: adókból, hadisarcból, ezüstbányák jövedelmeiből szövetségesek (déloszi) adóiból, kereskedelemből, a bevételekből: újjáépítették a várost (akropolisz, agora), napidíjat fizettek a szegényeknek politikai jogaik gyakorlásáért, ezzel tovább szélesedett a demokrácia.
Így a rendszer demokratikusabb lett, azaz a nép uralmán, törvényhozásán, bíráskodásán alapuló kormányzat alakult ki. Szükség is volt erre, mert Athén komoly olívaolaj-termelő és -exportáló állammá kezdett válni, ahol a kereskedők és vállalkozók bele kívántak szólni az állami döntésekbe. Szolón távozása után újra fellángolt az előkelő klánok közötti harc. Ezt használta ki az egyik arisztokrata, Peiszisztratosz, aki a nép segítségével tört egyeduralomra, türanniszra. Politikai reklámfogásként életveszélyes sebeket ejtett magán, és elhíresztelte, hogy ellenfelei akarták meggyilkolni. A felajánlott testőrség segítségével aztán átvette a hatalmat, majd – kampányfogásként egy magas és szép nőt Athéné istennőnek öltöztetve – egy kocsin vonult be a városba. Peiszisztratosz száműzte ellenfeleit, de támogatta a paraszti birtokokat, a nagyobb termés 10%-át viszont adóként beszedette. Építkezései a kikötőben, a városi vízvezeték-hálózat fejlesztése és a vagyontalanok támogatása a "zsarnokot" népszerűvé tették a nép körében.
ADVENTI KOSZORÚKÉSZÍTÉS – NOVEMBER 19. Szeretettel hívjuk a Testvéreket a család adventi koszorújának elkészítésére november 19- én, szombaton 3 és 6 óra között a hittanterembe. Az alapanyagok ingyenesek, de a Karitász szívesen fogadja a hozzájárulásokat.
Részletek Készült: 2017. december 04. hétfő, 17:32 Az ádventi időszakban, 2017. december 4–22. között minden hétköznap reggel hat órától roráte szentmisét mondunk (szombatonként tehát nincs hajnali szertartás). Ugyanezen időszakban a reggel 7. Miserend szeged jezsuita 2019. 00 órai szentmisék elmaradnak! A miséző atyák beosztása online programnaptárunkban, az adott szentmisére kattintva tekinthető meg. A roráték alatt minden nap van gyóntatás is. A hajnali misék után szerény agapéra várjuk barátainkat, a tea és a harapnivaló előkészítéséhez önkéntesek jelenetkezését várjuk, feliratkozni a sekrestyében lehet.
A Szeged-csanádi Egyházmegye Csongrád megyére vonatkozó pünkösdi miserendjét az alábbi táblázatban olvashatják. MISERENDEK A SZEGED-CSANÁDI EGYHÁZMEGYE NÉHÁNY NAGYOBB VÁROSÁBAN 2009. PÜNKÖSD CSONGRÁD MEGYE PÜNKÖSD VASÁRNAP PÜNKÖSD HÉTFŐ SZEGED Dóm, Magyarok Nagyasszonya Székesegyház 8. 30, 10 (Kiss-Rigó László püspök úr mutatja be), 11. 30, 18 10 (Kiss-Rigó László püspök úr mutatja be), 18 Móraváros: Szent Kereszt-templom 9, 11 (a kórházban) és 18 7 Tápé: Szent Mihály-templom 8, 18 8 Petőfitelep: Jézus Szíve 10 Felsőváros: Szent Miklós 7, 9, 11, 18 18 Alsóváros: Havasboldogasszony 7, 9, 18 7, 18 Tátra-tér: Szent Gellért 10, 18 Jezsuita templom: Szent József 8, 11, 16 (ovis mise), 19. Miserend 2021. 04. 24-től. 30 8, 18. 30 Piarista Vértanúk temploma 9. 30 Szent Rókus templom 7, 9, 11, (12 órakor Béketelepen), Kiskundorozsma: Keresztelő Szent János 7, 9, 18. 30 Szőreg: Alexandriai Szent Katalin 9, 18 Szeged-Szentmihály 9 – Egyetemi lekészség 20 (a Dóm altemplomában) 19 (Szentlélek-kápolna, Egyetemi Lelkészség – Dugonics tér 12. )
KÁPOLNABÚCSÚ! HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Szent István Király 7 és 9 óra 7 és 19 óra Szentháromság 8, 10, 18 8, 15 SZENTES Szent Anna Jézus Szíve Kórházkápolna CSONGRÁD Magyarok Nagyasszonya 8, 10, 19 Szent József MAKÓ Belváros: Szent István Király 9, 10, 19 7, 9, 19 Újváros: Szent László Csanád vezért-tér: Fájdalmas Szűz Anya 10, 18
* Az Irgalmasság Szentévének lezárása – november 20-án, Krisztus Király vasárnapja – mely egyben az Egyházi év lezárása is. "Ezen a napon – bezárva a Szent Kaput – mindenekelőtt hálánkat és köszönetünket fejezzük majd ki a Szentháromságnak, hogy megadta számunkra a kegyelemnek ezt a rendkívüli időszakát. Krisztus uralma alá helyezzük majd az Egyház életét, az egész emberiséget és a mérhetetlen kozmoszt, hogy hajnali világosságként árassza ránk irgalmasságát, és így valamennyien a közeljövő iránt érzett felelősséggel építhessünk gyümölcsözőbb történelmet. " (Misericordiae Vultus 5. p. Húsvéti miserend – Szent Mihály Plébánia – Szeged-Szentmihály. ) * Adventi lelkigyakorlat – első alkalom november 28-án, du. 5 órakor a hittanteremben kezdő találkozó – 4 hét – egyéni, napi imaórák. Azok jelentkezését várjuk, akik eldöntötték, hogy mindennap, legalább fél órát adnak az imádságra + negyed óra a visszatekintésre és negyed óra a másnapi imára való felkészülésre. Heti egy közösségi találkozás, amely mellett egyéni beszámolóra is vállalkoznak. * Adventi lelkinap – december 17-én, szombaton, 9 és 13 óra között.