Két kapuvas segítette Hetényit, a vendégek kapusát, majd 2:53 perccel a vége előtt Sági tette bele az ütőjét egy lövésbe, a pakk pedig a fehérvári kapu jobb felső sarkába csapódott. Ekkor Petan volt kiállítva. A hajrában kettős emberelőnyt harcolt ki a Volán, sőt a kapusát is levitte, így 6 a 3 ellen támadhatott. Jegkorong magyar kupa . Azonban Hetényi bravúrral védett kétszer is, lezárva így a finálét. A fehérvári közönség a lefújást követően megtapsolta az ellenfél hősét, aki korábban Fehérvárról lett válogatott kapus. Korábban, a 3. helyért: FTC-Telekom - DVTK Jegesmedvék 4-3 (1-1, 1-1, 2-1) a szombati elődöntőkben: Hydro Fehérvár AV19 - FTC-Telekom 5-0 DEAC - DVTK Jegesmedvék 5-3 Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
03. 18. Megyeri út 1964–65 BVSC 8:2 1965. 28. Kisstadion 1965–66 Újpesti Dózsa 13p Ferencvárosi TC 11p 8-as körm. 1966. 21. Kisstadion és Megyeri út 1967–68 Ferencvárosi TC 5:4 1968. 16. 1968–69 6:3 1969. 02. 1969–70 BKV Előre 5:1 1970. 30. 1970–71 Újpesti Dózsa 8p Ferencvárosi TC 8p 6-os körm. 1971. 08. 1971–72 4:3 1972. 05. 1973–74 Ferencvárosi TC 6p Újpesti Dózsa 4p 4-es körm. 1973. 11. 07. 1974–75 Volán SC 4p 1974. 10. 31. Millenáris Sportpálya és Kisstadion 1975–76 1975. 09. 1976–77 BVSC 2p 1976. 07. Millenáris Sportpálya 1977–78 Ferencvárosi TC 5p Székesfehérvári Volán 4p 1977. 05. 1978–79 BVSC 4p 1978. 07. Ferencvárosi TC 4p 1979. 02. 15. JÉGKORONG MAGYAR KUPA, 2016–2017 - NSO. Kisstadion és Millenáris Sportpálya 1979–80 1980. 24. Székesfehérvár 1980–81 Fóti TSZ SE 6p Székesfehérvári Volán 3p 1981. 11. 1981–82 Ferencvárosi TC 2p 3-as körm. 1982. 05. 1983–84 Újpesti Dózsa 2p 1983. 05. Jászberény 1984. 29. 1984–85 Újpesti Dózsa 3p Ferencvárosi TC 3p 1985. 16. 1985–86 5–4 1986. 27. 1987–88 Alba Volán SC 5–2 1987. 01. Kazincbarcika 1988–89 4–3 1988.
Ocskay Gábor Jégcsarnok, játékvezetők: Soós Dániel, Kincses Gergely, Kövesi Bence, Szabó Dávid DEAC:Hetényi (Antek) - Gőz, Klimek, Dalecky, Kuleshov, Spirko, Kloz, Vokla, Novotny, Sági, Turcotte, Bogesic, Sándor, Kozma, Mazzag, Sándor, Jakabfy, Almási, Berta, Molnár, vezetőedző: György József DVTK Jegesmedvék: Duschek (Kiss B. ) - Doetzel, Wehrs, Walker, Elgestal, Seto - Kiss R., Szirányi, Galanisz, Galajda, Mattyasovszky- Hyvarinen, Vojtkó, Hadobás, Miskolczi, Ritó - Farkas O., Hajnik, Farkas M., Szabad, vezetőedző: Tokaji Viktor 1-0 05:53 Molnár (Berta, Gőz) 1-1 07:50 Miskolczi (Ritó, Doetzel) 2-1 13:26 Gőz (Spirko, Dalecky) 3-1 16:13 Klimek (Spirko, Dalecky) 3-2 19:47 Hyvarinen (Szirányi, Ritó) 4-2 28:13 Spirko (Dalecky, Gőz) 4-3 47:48 Doetzel (Seto, Wehrs) 5-3 57:06 Sági (Turcotte, Berta) (Címlapkép:)
Az aprócska kütyü kép- és hangminősége a saját modemem, routerem segítségével a Netflixről sokkal jobb, mint az a TV-adás, ami optikai kábelen érkezik hozzánk. (Azaz érkezett, mert időközben kivettem a rendszerből a set top boxot. ). Tihanyba megérkezve, a Chromecast-ot beüzemeltük, majd éjszaka leültünk filmet nézni. Bizony, a Netflix a mobilnet használatával, rosszabb minőségben volt nézhető, mint itthon, az optikai kábelen érkező és a feltuningolt modem-router pároson áthaladó jel esetében. A minősége messze nem érte el pl. az antennával fogható Duna TV minőségét. Nem szakadozásról, kockázásról, leállásról, stb. beszélek, nem a net problémáiról, hanem minőségkülönbségről. Optikai kábel route vers. "Valami biztosan van", mert ugyanazon bitsor érkezik meg Budapestre is és Tihanyba is – ez vitathatatlan, hiszen Pesten is, Tihanyban is a fiam is és én is gond nélkül tudunk dolgozni -, azonban ugyanazon bitsorból Budapesten sokkal jobb minőségű mozi "hámozható" ki. Mielőtt még valaki újabb urbánus legendát keltene életre, természetesen nem arra utalok, hogy az ország két különböző lakhelyén különböző minőségben "fogható" a Netflix, hanem arra, hogy mobilnetet, vagy optikai-kábel / modem / router eszközt használva ugyanazon bitsorból egyértelműen különböző minőséget kapunk.
Figyelt kérdés Azt mondták a diginél, hogy lehet routert bérelni tőlük havi kétszázvalamennyiért, de csak ha internet + TV szolgáltatást is veszek. Nekem egyelőre csak internet kell, viszont akkor kell külön routert vennem. De olyat is hallottam, hogy mindenképp érdemes saját routert venni, mert az nem valami jó, amit a digi ad. Tapasztalatok? Köszönöm előre is! 1/5 A kérdező kommentje: Ja igen, a lakásban már van optikai kábel az előző tulajtól. diginet 1000-t szeretnék, 50 nm-es a lakás, kb 2 számítógép meg 2 telefon lenne használva. Milyen routert ad a digi? Érdemes sajátot venni?. Nem tudom, ez segít-e. 2/5 test_name_please_ignore válasza: 100% Szerintem igen, de én sok eszközt használok. Amit te irtál arra még a szolgáltatói is elég lehet. ápr. 1. 23:14 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 anonim válasza: Az alap digi Routeren van 2 darab csatlakozó egy 1000-es meg egy 100-as. Meg lassú Wifi, kis hatótávval. Ha 1 gépen kell a sebesség, a többi eszközön meg csak elnetezgetsz akkor arra elég az alap router. Én beruháztam egy jobb Routerre, így Wifin is 20-30 Mbps helyett 200 Mbps sebességem van, ennyit tud a laptop.
A hatás akkor jelentkezik erőteljesebben, ha a vezetékeket közvetlenül a routerből (switchből) húzzuk ki. Az így nyerhető minőségjavulás bizony van akkora, hogy érdemes megtenni, azonban, van vele egy kis gond – mint nálunk is. Ha leválasztom az emeleten lévő második routerünket, akkor családom többi tagjának megszűnik a net, ami hajnali háromkor nem nagy probléma, de egyéb időpontokban nagyon utálnának miatta. Optikai kábelek - Légkábelek - AccessPoint Kft.. Kellett tehát egy áthidaló megoldás, hogy maradjon is meg a net, de a plusz 30 méter vezeték a végén a második routerrel és gépekkel kevésbé zavarja a földszinten lévő zenehallgatást (filmnézést). Mivel az elmélet szerint pl. a különböző ethernet kábelek különböző mértékben képesek csillapítani az A-ból B-be jutó elektromos zajokat, ezért a rendszeremből korábban kikerült Audioquest vezetékeket egy-egy adapter segítségével bekötöttem a hálózati-lejátszómhoz használt router és az abba befutó vezetékek közé. Ott is maradtak. A történtek óta többször is megcsináltam az oda-vissza próbát, de nincs mese, vagy ki kell húzni a zene / film szempontjából szükségtelen ethernet vezetékeket, vagy azokat jobb minőségű (nagy zajszűrő képességű? )
Kétféle hangképpel íródtak CD-re ugyanazon rippelt CD-k – egy jobb, és egy rosszabb. Sok-sok CD megírása után derült csak ki, hogy mi okozza a (szinte) minden esetben meglévő kétféle hangminőséget. Az egyik, a jobb változat mindig azon a gépen íródott, melynek wincseszterére beolvastuk a másolni kívánt CD-t, majd onnan kiolvasva írtuk a másolatot. A másik, a rosszabb változat pedig a céges hálózaton keresztül rákerült a szerverünkre, majd onnan a hálózaton keresztül valamelyikünk saját wincseszterére, majd onnan lett CD-re írva. Optikai kábel route des vins. Az egyik esetben tehát bekerült a folyamatba a 10 megabites hálózatunk a maga kábeleivel, kártyáival, ami hallható különbséget eredményezett. Ez bizony jó régen volt, de az okokat, a jelenség vizsgálatát csak az online zenehallgatás és filmnézés tömeges elterjedésével kezdték el vizsgálni, és kezdtek el a minőségcsökkenés csökkentése érdekében megoldásokat találni. Tényleg jó régen volt, de most azért jutott eszembe, mert a napokban (is) volt egy igen érdekes – ám utólag belegondolva, várható – megtapasztalásom.
Megértem, hogy azon problémák, melyekről a zenehallgató beszámol, az informatikában irrelevánsak, vagy éppen a profi eszközök használata eleve kizárja a "problémák" kialakulását. Igen ám, de a zenehallgató olyan eszközökön hallgat zenét, melyek érzékenyek azon zavarokra, melyekre az informatikai eszközök, a pusztán informatikai célú adathalmaz nem, ráadásul a zenehallgató alapvetően öszvér-megoldásokat használ. Már maga a házi használatra "összehordott" router is egy vicc, ami ezer sebből vérzik, de "számszakilag" működik, ami vitathatatlan. Valamint vitathatatlan az is, hogy működése közben rengeteg olyan zavart generál, amelyeket a hang- és videotechnikai készülékek szó szerint utálnak, amit rosszabb minőségű hanggal és képpel a tudtunkra is adnak. Optikai kábel router wireless. Ezen zavarok egy része magát a digitális információt érintik (időzítési problémák, digitális zaj), másik része pedig kifejezetten elektromos jellegű. Maga a netes hálózat rengeteg elektromos zajt szed össze, amit lehet ugyan csökkenteni optikai jeltovábbítással, de mihelyst bekerül a rendszerbe az ethernet kábel és ezzel az elektromos kapcsolat, máris csak a gond van.
mr_kickass tag Sziasztok! Meglehetősen általános problémára szeretnék megoldást találni, ti. gyenge a wifi a lakásban. Jelenleg a szolgáltató (T) által adott Kaon CG3000 szórja a netet, és ennek a 4 LAN aljzatára van kötve több eszköz; Smart TV, IPTV box, konzolok, számítógép, Synology NAS, Philips HUE vezérlőegység, stb. Lévén, hogy egyenetlen és nem megfelelő a wifi jelerőssége mindenhol, szeretném kiváltani ezt az all-in-one eszközt, de nem tudom, mi lenne a megfelelő megoldás. Alapvetően két irányban gondolkodom; --1 normálisabb router, ami az egész lakást lefedi (fontos az erős jel, mert az emeletet betomfödém válaszja el a földszinttől, és aránylag a lakás egyik sarkában van a router a kábelkiállás miatt) --2 mesh router, 1 lentre, 1 fentre --mi lenne a célra ajánlott hardver, lehetőleg kb. 30k alatt (de jobbért hajlandó vagyok kicsivel többet is áldozni, illetve használttal is rendben vagyok apróról) Melyik lenne a megfelelőbb megoldás a leírt célra, illetve a vezetékes eszközöket melyik routerbe kell majd tegyem a váltás után?