A két kutató a hőérzékelésért és érintésért felelős receptorok felfedezéséért veheti át a díjat. David Julius a chilipaprikából származó csípős, égő érzést kiváltó vegyületet használta fel, hogy azonosítsa a bőr idegvégződéseiben a hőre reagáló érzékelőt. Társa, Patapoutian nyomásérzékeny sejteket használt a bőr és a belső szervek mechanikai ingereire reagáló receptorok új osztályának felfedezésére. Fizikai Nobel-díj Idén hárman kapják megosztva a fizikai Nobel-díjat: Syukuro Manabe, Klaus Hasselmann és Giorgio Parisi az összetett fizikai rendszerek jobb megértéséért tett munkájuk elismeréseként. Manabe és Hasselman közös munkája a globális felmelegedés megbízható előrejelzését és mennyiségi variabilitását leíró modellt készítettek a Föld klímájáról, ezért megosztva közösen kapták a dí olasz tudós, Giorgio Parisi a "fizikai rendszerek fluktuációjának és rendezetlenségének kölcsönhatása az atomi részecskétől a planetáris skáláig" témakörében tett kutatásaiért kapta a díjat. Kémiai Nobel-díj Idén Benjamin List, a Max Planck Szénkutató Intézet német igazgatója és David W. C. MacMillan, a Princeton Egyetem skót-amerikai vegyészprofesszora kapja a kémiai Nobel-díjat.
Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus Max Planck néhai német fizikus szobra mellett Berlinben 2020. október 7-én. Charpentier a mai napon Jennifer A. Doudna amerikai biokémikussal megosztva kapta az idei kémiai Nobel-díjat. Az illetékes bizottság indoklása szerint a két tudós génszerkesztésben elért úttörő eredményeik miatt érdemelték ki az elismerést. MTI/EPA/Clemens Bilan Mindkét intézményben, majd a New York-i Rockefeller Egyetemen is oktatott és kutatott. Visszatérve Európába a Bécsi Egyetem Mikrobiológiai és Genetikai Intézetének vendégprofesszora és laboratóriumának vezetője volt. A 2010-es évek elején a svédországi Umea Egyetem molekuláris fertőzések gyógyítását kutató laboratóriumának vezetőjeként dolgozott, 2015-ben lett a német Max Planck Társaság tagja, a berlini Fertőzésbiológiai Intézet igazgatója. 2018-ban alapította meg a társaság patogéntudományi egységét. Jennifer Doudna amerikai biokémikus a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének (Berkeley) professzora. 1964-en született Washingtonban, tanulmányait a kaliforniai Pomona Főiskolán, a Harvard Egyetemen és a Coloradói Egyetemen végezte.
2017. 12:01 Világ Kémiai Nobel-díj: a krio-elektronmikroszkópia megalkotóit díjazták A svájci Jacques Dubochet, a német-amerikai Joachim Frank és a brit Richard Henderson kapta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elismerését. 2017. 09:01 Rettenetesen felpörgette a mémgyárat Update Norbi tudatlansága Megtette a hatását Schobert Norbert hétvégi, kémiából írt rövid dolgozata. Beindultak az internetes népművészek, mémként terjedő képekkel van tele a web. 2017. 06. 07:02 Áll a bál Schobert Norbi Facebook-oldalán, miután kiderült, hogy nem túl tudományos Nem gond, ha valaki nem a tudományok doktora, csak akkor ne is akarjon tudományosan szavahihető ember szerepében tetszelegni – foglalható össze nagyon(-nagyon) finoman a Norbi Update facebookos oldalán hozzászólók véleménye. 2016. 05. 11:59 Ők kapnak idén kémiai Nobel-díjat A molekuláris gépek kutatásáért három tudós, a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
A modern génszerkesztés két úttörője, a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer Doudna kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás szerint a két tudós a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 "genetikai olló" kifejlesztéséért részesül az elismerésben, amelyet előttük mindössze öt nő kapott meg. Ez az első alkalom, hogy egy tudományos Nobel-díjon kizárólag nők osztoznak. Az általuk kidolgozott eljárás forradalmasította az élettudományokat, hozzájárul a rák elleni új terápiák kidolgozásához és valóra válthatja az örökletes betegségek gyógyításáról szóló álmokat - írták, hozzátéve: a kutatóknak módosítaniuk kell a géneket, ha meg akarják ismerni az élet belső működését. Ez időigényes, nehéz feladat volt, néha lehetetlen is. A CRISPR/Cas9 genetikai ollót használva azonban most már néhány hét alatt meg lehet változtatni az élet kódját. "Hatalmas lehetőségek rejlenek ebben a genetikai eszközben mindnyájunk számára.
Jogosan merül fel a kérdés, hogyan képesek ezek az ionok és molekulák átjutni a lipid kettősrétegen? A sejtmembránban fehérjék figyelhetőek meg, amelyek egy része teljesen átéri a membránt, így képes a sejten kívüli térből anyagokat szállítani a sejt belsejébe, illetve ellenkezőleg. Ezeket a fehérjéket transzportfehérjéknek nevezzük. A transzportfehérjéknek több típusa ismeretes, közülük az utóbbi évek kutatásai alapján legismertebbé az ún. csatorna fehérjék váltak. Ez év októberében a Nobel-díj Bizottság az idei kémiai Nobel-díjat annak a két kutatónak ( Peter Agre és Roderick MacKinnon) ítélte, akik a legnagyobb felfedezést tették a csatorna fehérjék kutatása terén. Peter Agre (balra) és Roderick MacKinnon (jobbra) Előzmények Már a XIX. században is biztosak voltak abban, hogy a sejtmembránon léteznek apró rések, amelyek bizonyos anyagok áramlását lehetővé teszik. Wilhelm Ostwald 1890-ben rájött, hogy a szövetek elektromos jeleit olyan ionok okozzák, amelyek ki-be áramlanak a sejt membránján (felfedezéséért 1909-ben kémiai Nobel-díjat kapott).
Mivel a riboszómák létfontosságúak, ezért az új antibiotikumok kutatásánál is az egyik fő célpontot jelentik. Számos napjainkban alkalmazott antibiotikum úgy működik, hogy megakadályozza a baktériumok riboszómáinak működését, amit a kórokozó nem él túl. Thomas Steitz A riboszómák minden élőlény sejtjeiben megtalálhatók, de apró méretük miatt csak elektronmikroszkóppal láthatók. A riboszómákban történik a fehérjék szintézise, az rRNS (riboszómális RNS) által kódolt genetikai információ alapján – ezt a folyamatot transzlációnak nevezik. A hírvivő RNS, az mRNS a ribonukleotid-sorrendjében kódolt genetikai információt szállítja a kromoszómáktól a riboszómákhoz. A riboszóma és a tRNS (szállító RNS) molekulák ezt a kódot hármasával lefordítva állítják elő a fehérjéket, minden ilyen hármas egy bizonyos aminosavnak felel meg. Az idei kémiai Nobel-díjasok megalkották a riboszóma atomi szintű, háromdimenziós modelljét. Valamennyien röntgendiffrakciós eljárással térképezték fel a riboszómát alkotó több százezer atom egymáshoz viszonyított elhelyezkedését.
(Egyetemenként, szakonként és nyelvenként eltér a tematika, így nem biztos, hogy mindennel találkoztam. )
Ágazat megnevezése: Kreatív ágazat Szakma szakmairányai: - Szakma megnevezése: Grafikus Szakma azonosító száma: 5 0213 16 9 Szakma Európai Képesítési Keretrendszer (EKK) szerinti szintje: 5 Szakma Magyar Képesítési Keretrendszer (MKK) szerinti szintje: Kapcsolódó részszakmák: Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartalma Szakképző iskolai oktatásban: Technikumi oktatásban: 105 óra Érettségire épülő oktatásban: 80 óra Grafikus képzés munkaterülete A számítógépes grafikus egy szakma, ami a grafikusi dizájn technikákkal és a grafikusi művészeti iparággal foglalkozik. Magába foglalja, alkalmazza a képalkotás, fényképészet, tipográfia, animáció területeket. A grafikus dizájner nyomtatott-, elektronikus médiát, hirdetési felületeket publikál. A grafikus tervezőstúdióban, reklám- vagy médiaügynökségnél, kiadónál komplex tervezési folyamatban, vezető tervező mellett szerkesztési, tervezési részfeladatokat lát el. Online grafikus képzés portál. Saját vállalkozásban a megrendelővel való egyeztetés mellett önállóan dolgozik. A munkaadóval, megrendelővel és munkatársaival jól kommunikál, konstruktív, együttműködő szakember.
Alakompetencia fejlesztés ipari foglalkozáshoz tanfolyam A Gyártósori munkavállalást elősegítő alapkompetenciák fejlesztése képzés célja azoknak az ismereteknek, készségeknek, kompetenc... Nyelvtanfolyamok Szerb kezdő (A1/1) nyelvtanfolyam - Alapfokú 2021-02-27 - Budapest, Erzsébet körút 7..... Angol kezdő (A1/1) nyelvtanfolyam - Alapfokú 2021-02-22 - Budapest, Erzsébet körút 7..... Tovább »