21:40 CEST időpontban V 03 | Éjjel Helyenként felhős. Kiterjedt fagy valószínű. A legalacsonyabb hőmérséklet -2°C. Szelek ÉNy és változékony. Páratart. 68% UV-index 0/10 Holdnyugta 21:55 H 04 | Nappal Helyenként felhős. A legmagasabb hőmérséklet 10°C. Szélerősség DNy 10 és 15 km/h közötti. 55% UV-index 4/10 Napkelte 6:23 Napny. 19:22 H 04 | Éjjel Túlnyomóan derült. A legalacsonyabb hőmérséklet 3°C. Szélerősség DDNy 10 és 15 km/h közötti. 67% UV-index 0/10 Holdnyugta 23:04 K 05 | Nappal Helyenként felhős. A legmagasabb hőmérséklet 16°C. Szélerősség NyDNy 10 és 15 km/h közötti. 59% UV-index 4/10 Napkelte 6:21 Napny. 19:24 K 05 | Éjjel Helyenként felhős. A legalacsonyabb hőmérséklet 5°C. Szelek DDNy és változékony. 73% UV-index 0/10 Holdnyugta -- Sze 06 | Nappal Túlnyomóan derült. A legmagasabb hőmérséklet 18°C. Szélerősség D 15 és 25 km/h közötti. 59% UV-index 5/10 Napkelte 6:19 Napny. Idojaras fonyod 7 napos 2018. 19:25 Sze 06 | Éjjel Helyenként felhős. A legalacsonyabb hőmérséklet 6°C. 65% UV-index 0/10 Holdnyugta 0:11 Cs 07 | Nappal Helyenként felhős.
Lehet, hogy egy tornádó a felelős a jánkmajtisi pusztításért Komoly károkat okozott a péntek délutáni vihar Jánkmajtison. Könnyen lehet, hogy egy tornádó ért földet a településen. Havas áprilisi vasárnapra ébredtünk Az eddigi harmadik legszárazabb évkezdet van mögöttünk 1901 óta az év első negyede két esetben volt a mostaninál aszályosabb. Ízelítőt kaptunk szombat reggel az áprilisi havazásból Peremfelhővel, cseresznye nagyságú jéggel vonultak a zivatarok Nem tréfált a légkör április elsején. Félelmetes peremfelhő, cseresznye nagyságú jégesővel vonult át a zivatarrendszer keleten. Az áprilisi tél legszebb pillanatai Sokfelé ébredtünk havazásra a hét utolsó napján, helyenként 10 cm hó hullott. Rákezdett a havazás Délen és a Dunántúlon egyre többfelé váltja hó az esőt, a hegycsúcsok újra behavazódtak. Idojaras fonyod 7 napos 2020. Fagy veszélyezteti a virágzó gyümölcsösöket Így tört rá az áprilisi tél Nyugat-Európára Jégesővel érkeztek a zivatarok Zivatarvonal állt össze délkeleten. Borsó és meggy nagyságú jégeső kíséri a zivatarokat.
09:00-tól/től 10:00-ig: 20% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 10:00-tól/től 11:00-ig: 10% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 11:00-tól/től 12:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 12:00-tól/től 13:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 13:00-tól/től 14:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 14:00-tól/től 15:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 15:00-tól/től 16:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 16:00-tól/től 17:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 30 napos időjárás előrejelzés - Fonyód. 17:00-tól/től 18:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 18:00-tól/től 19:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen.
Jelenlegi időjárás Időkép Felhőkép Hőtérkép Tovább az Időkép térképre Tovább a Hőtérképre Felhőképre Friss híreink Visszatér a tavasz Kedden melegedés indul, szerdán már újra többfelé 20 fokot mérhetünk. Lehet, hogy egy tornádó a felelős a jánkmajtisi pusztításért Komoly károkat okozott a péntek délutáni vihar Jánkmajtison. Könnyen lehet, hogy egy tornádó ért földet a településen. Havas áprilisi vasárnapra ébredtünk Az eddigi harmadik legszárazabb évkezdet van mögöttünk 1901 óta az év első negyede két esetben volt a mostaninál aszályosabb. Ízelítőt kaptunk szombat reggel az áprilisi havazásból Peremfelhővel, cseresznye nagyságú jéggel vonultak a zivatarok Nem tréfált a légkör április elsején. Holnapi időjárás Fonyód és 15 napos előrejelzés. Félelmetes peremfelhő, cseresznye nagyságú jégesővel vonult át a zivatarrendszer keleten. Az áprilisi tél legszebb pillanatai Sokfelé ébredtünk havazásra a hét utolsó napján, helyenként 10 cm hó hullott. Rákezdett a havazás Délen és a Dunántúlon egyre többfelé váltja hó az esőt, a hegycsúcsok újra behavazódtak.
Az északi sark felfedezése Lapunk legutóbbi számában hirt adtunk arról, hogy Cook Frigyes dr. amerikai utazó elérte az északi sarkot és ott kitüzte az amerikai csillagos lobogót. Bár akadtak kételkedők, a kik kétségbevonták a hir valóságát és hivatkoztak arra, hogy Nansen visszatérése idején szintén azt hiresztelték, hogy elérte a sarkot, Cook dr. határozott jelentésével szemben, a melyet a Shetland-szigetekről hazájába küldött, el kell némulnia a kételkedésnek. Igen érdekes ebben a tekintetben Nordenskjöld sarkkutató nyilatkozata, a ki kijelenteti, hogy Cook dr. -t mindig a legkiválóbb kutatók egyikének tartotta, s egy perczig sem kételkedett abban, hogy valóban elérte az északi sarkot. Nordenskjöld szerint Cook dr. hihetetlen energiával biró férfiu. Az idő rövidsége, a mely alatt Cook dr. világraszóló sikeres utját megtette, szintén nem lehet irányadó. Cook dr. a befagyott jégmezőkön minden kerülő nélkül halahatott előre czélpontja felé s minél egyszerűbb volt a fölszerelése, annál gyorsabban juthatott előre.
Bemutatás Az oldal az Északi-sarkot mutatja be: felfedezését, kulturális jellemzőket, a terület állatvilágát, földrajzi adottságait, tudományos kutatásokat, emellett az utazók is találhatnak hasznos linkeket a gyűjteményben.
Észak-Norvégia felfedezése a Lofoten-szigetektől az Északi-fokig A Lofoten-szigetek sokak szerint Földünk legizgalmasabb helyei közé tartoznak. Ritkán lát egy helyen ennyi szépséget az utazó. Látványos, különleges formájú, meredek, részben hóborította hegyvilág, ezenkívül bájos tengeröblök, fjordok, szigetek, félszigetek, romantikus halászfalvak – több mint 150 kilométeren keresztül. Ilyen hosszú ugyanis a szigetcsoporton átvezető főút. A szigetek bejárásához nem kell hajóra szállni, hidak, alagutak kötik össze őket egymással és a szárazfölddel. A Lofoten-szigetcsoport bejárása után végig szép tájakon haladva érkezünk meg a pazar fekvésű Tromsø-be, "Észak fővárosába", ahol két éjszakát (egy teljes napot) töltünk. Innen továbbhaladva kétszer is komppal kell átkelnünk egy-egy vadregényes fjordon, majd elérjük utazásunk végcélját, a híres Északi-fokot (Nordkapp). A 300 méter magasan a tenger fölé emelkedő szikla tetejéről az éjszakai napsütés élményét is átélhetjük, ha nem lesz felhős az égbolt.
Rollin Arthur Harris amerikai oceanográfus és geológus egy 1910-es munkájában kijelentette, hogy az Északi-sark környékén nagymérető akadályrendszer húzódik, s ez meggátolja, hogy nagyobb mennyiségő víz áramolhasson át a póluson. Ez szolgált alapjául annak a kialakult nézetnek, hogy az Északi-sarkon egy földrész van, amely Harris-föld néven vonult be a geográfia történetébe. A hetedik földrész felkutatására 1920-ban megalakult egy nemzetközi tudományos társaság. Gazdasági érdek is indokolta létrejöttét, hiszen a nemzetközi légitársaságok repülői jóval rövidebb úton közlekedhettek volna Európa, Amerika és Kelet-Ázsia között az Északi-sarkon át, valamint hatalmas ásványkincs készletet feltételeztek őodafentő. Az expedíció 1926-ban elérte a sarkot. Nobile és Amundsen egyaránt az írták emlékirataikban, hogy a Harris-föld nem létezik, mégis számos kérdés fogalmazódott meg bennük. Nem értették, hogy ha nincs föld, akkor mégis milyen akadály található a sark közelében. Nobile néhány tanulmányában hajlott arra a véleményre, hogy szigetsor húzódik a nyugati hosszúság 159. foka mentén és az északi szélesség 82. és 85. foka között.
1901-ben Otto Nordenskjöld, Nils Adolf sarkkutató unokaöccse a Graham-föld keleti területeit kutatta, és megjelent Scott kapitány is a Discovery fedélzetén, Shackleton társaságában. Shackleton később önállósította magát, 1908-ban nekivágott a nagy útnak, hogy elérje a Déli-sarkot. 156 km-re megközelítette a pólust, de nem jut el "csak" a mágneses Déli-sarkig. Teljesítménye azonban kimagasló, főleg, ha beleszámítjuk hegymászó eredményét is, hogy megmászta a 3794 m magas Erebust is. 1912-ben megkezdődött a verseny a Déli-sark meghódításáért Scott és Amundsen között. Scott pónilovakkal vágott neki a hosszú útnak, Amundsen kutyaszánnal. A vontatás módja később sorsdöntő volt a felfedezők életében. Bár mindketten profiknak számítottak az expedíciók lebonyolításában, Amundsen előrelátóbbnak bizonyult. Amundsen 1911. december 14-én éri el elsőként a Déli-sarkot, Scott 1912. január 17-én. Utóbbi végzetes hibát követett el, amikor a lovakra bízta a szánok húzását, mert azok elpusztultak a szélsőséges időjárásban, míg Amundsen szánhúzó kutyáinak meg sem kottyant az út.