--------------------------------------------------- Hogyan jutott el hozzánk? Az ázsiai tigrisszúnyog tojásai hideg- és szárazságtűrők, például használt gumiabroncsok szállítása során vagy szerencsebambuszok vizében nagy távolságokra el tudtak jutni Délkelet-Ázsiából. Egy-két évvel hamarabb érkezett és sajnos át is tud telelni hazánkban a koreai szúnyog, mivel kiválóan bírja a nagy hideget és a szárazságot is. A többi szúnyoggal ellentétben a koreai nappal aktív, és egyedei kifejezetten emberközelben maradnak, a települések közelében figyelhetők meg, kifejezetten szeretik az emberi vért. Ez a szúnyogfajta is terjeszti a japán encephalitist, a Nyugat-nílusi lázat, a Zika kórokozóját és a kutyák szívférgességet is. Ázsiai tigrisszúnyog csípés tünetei a bőrön. Az éghajlatváltozás sajnos a szúnyogoknak kedvez, nem nekünk. A meleg, párás környezetet kedvelő ázsiai szúnyogfajták egyre alkalmasabb életteret találnak Európa-szerte, és a tőlünk délebbre fekvő országokban már át is tudnak telelni. Egyes előrejelzések szerint 2030-2050 között már a legtöbb európai állam hőmérsékleti viszonyai alkalmasak lesznek a veszélyes vérszívó számára.
Ahhoz sem kell külföldre menni, hogy a szúnyogok közvetítésével a bőrférgességet okozó parazitával fertőződjünk. A bőrférgesség kórokozója ( Dirofilaria repens) közeli rokonságban áll a kutyáknál szívférgességet okozó Dirofilaria immitis parazitával. A bőrférgesség kutyáról, ritkábban macskáról terjed át az emberre a szúnyogok közreműködésével. A féreg a bőrben a szúnyogcsípés közelében kisebb-nagyobb csomókat hoz létre, amelyek lehetnek fájdalmasak, ám a kórkép korántsem olyan veszélyes, mint a kutyáknál a szívférgesség. Az elmúlt években évente 9-14 bőrférgességes esetet regisztráltak itthon. A fentiekkel ellentétben a maláriát és a dengue-lázat eddig csak importáltuk. Az importált maláriás megbetegedések száma 2003-2012 között évi 4-18 eset volt, a tíz év alatt két megbetegedés volt halálos kimenetelű. A szúnyogok szaporodását gátló módszert fejlesztettek ki - Napidoktor. Importált dengue-láz eset az elmúlt tíz évben évi 1-6 volt. Sárgalázat 2003 óta nem importáltunk, ennek az az oka, hogy a betegség által érintett országokba utazóknak kötelező a védőoltás.
A tigrisszúnyog rámenős, nappal is támad, és sok veszélyes betegség terjesztésére képes – még az is lehet, hogy tőle származnak a "múlni nem akaró" csípések. Évek óta megtalálható Magyarországon, emberközeli környezetben érzi jól magát, a baj akkor kezdődik, ha stabil állományt tud kialakítani hazánkban. Az aszályos tavasz nem kedvezett az idei szúnyogpopulációnak, a tenyészhelyeken heverő tojások többsége hónapokig várta az esőt. A nyár elején érkezett jelentős mennyiségű csapadék és a meleg aztán beindította fejlődésüket, mostanra sok helyen úgy érezzük, valóságos szúnyoginvázió zúdult a nyakunkba – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság meg is kezdte a kémiai gyérítést. Meg csípett egy ázsiai tigrisszúnyog mit tegyek?. A nyári estéken persze nem szabad kiborulni néhány viszkető folttól, az egyéni védekezésnek is vannak hatékony formái, de szó se róla: el vagyunk kényelmesedve. Az érem másik oldala viszont, hogy a sajtó évek óta beszámol több idegenhonos, veszélyes trópusi betegségek terjesztésére képes faj megjelenéséről és terjedéséről hazánkban, ami már aggodalommal tölti el az embert.
Betegséget terjeszthetnek a szúnyogok? Tanulmányaimból tudom, hogy Magyarországon található szúnyogok által terjesztett legjelentősebb betegség a nyugat-nílusi láz. Kérlek, tudjatok róla, hogy szúnyogok közvetítésével terjedhet, de járványügyi szempontból alacsony a kockázata az usutu vírus és a dirofilariosis (bőrférgesség) betegségnek. Behurcolt esetként jegyzik, ha a beteg külföldön kapta meg a fertőzést, majd hazatérése után diagnosztizálták a megbetegedését. Olvastam, hogy a trópusi területeken a szúnyog által terjesztett betegség a sárgaláz, a malária, a japán-encephalitis, a zika, a dengue és chikungunya. A tudományunk mai ismerete alapján hazánkban a nyugat-nílusi láz terjesztéséért főként az országszerte gyakori dalos szúnyog (Culex pipiens) a felelős, de más hazai szúnyogfajokban is kimutatták a vírust. Tudjunk meg többet a nyugat-nílusi lázról? Ázsiai tigrisszúnyog csípés tünetei felnőttkorban. Kérlek, tudjatok róla, hogy a vírus a madarakról terjed madarakra szúnyogok közvetítésével. A betegség kórokozója a nyugat-nílusi vírus.
Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér szúnyog nem él Magyarországon - közölte az MTA Ökológiai Kutatóközpont. A mintegy 5 milliméter hosszúságú imágók fő megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán. Tojásai körülbelül 1 milliméter hosszúak, sötétbarna vagy fekete színűek. Ázsiai tigrisszúnyog csípés tünetei felnőtteknél. Tojásait a tigrisszúnyog nem a víz felszínére, hanem a felszín fölötti aljzatokra rakja. Tojásai hideg- és szárazságtűrők, például használt gumiabroncsok szállítása során vagy szerencsebambuszok vizében nagy távolságokra el tudtak jutni Délkelet-Ázsiából. A tigrisszúnyogot Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben, mára pedig szinte az egész kontinensen megtalálható. A hazai tigrisszúnyog-populáció feltérképezésében az MTA Ökológiai Kutatóközpontja a lakosság segítségét várja. (̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
A Marburg-vírus egyik leggyakoribb hordozója a nílusi repülőkutya. A betegség rokonságban áll az Ebolával, tünetei is hasonlóak. A fertőzés után pár nappal jelentkezik a magas láz, hányás, hasmenés, az áldozat testén kiütések, vérömlenyek jelentkeznek. A halál igen nagyarányú, általában a heves vérzés, szövetelhalás vagy a testfolyadékok fehérjéjének kicsapódása miatt következik be. Egy 2004-2005-ös afrikai járvány során a 399 regisztrált betegből 355-tel végzett a vírus. A halálozási ráta – a helyi ellátási körülményektől függően – a 25-80 százalék között mozog. A legutolsó Európában feljegyzett fertőzés 2008-ban volt, Hollandiában. Akkor egy Ugandából érkező ember halt meg, aki Afrikában betegedett meg. Nincs védőoltás rá. Tüdőgyulladást okozhat A közel-keleti légúti koronavírus, azaz a MERS-CoV egy 2012-ben felfedezett faj. A betegség Szaúd-Arábiában jelentkezett, de hamar feltűnt Katarban is. BOON - Nálunk is van már ázsiai tigrisszúnyog. A vírus, nem meglepő módon, állatról terjedt az emberre. Kezdetekben a tudósok denevérekre gyanakodtak, az újabb vizsgálatok szerint a valódi gazdaállat a teve lehetett – a patásokkal pedig több korai beteg is állandó érintkezésben volt.
Soltész Zoltán azonban kiemeli, hogy eddig még nem találtak nagy egyedszámú tigrisszúnyog-populációt hazánkban. Nehezen múló csípések Ha már a szúnyog nyála ennyire fontos tényező, tegyünk egy apró, de annál érdekesebb kitérőt. Biztos sokan tapasztaltak már magukon olyan "rendhagyó" szúnyogcsípést, ami a szokottnál kiterjedtebb bőrpírral, nagyobb duzzanattal jár, piros, viszket és fáj napokig, akár egy-két hétig is. Könnyű rá emlékezni, mert nem gyakori, és az ember megjegyzi, hogy mintha sugárfertőzött vérszívó áldozatává vált volna. Nyilvánvalóan erős immunreakcióról beszélhetünk, a szúnyogok nyálában lévő fehérjék válthatják ki. Összesen 53 fajról beszélünk Magyarországon, néhányuk gyakori, sokszor a célkeresztjükbe kerülünk, míg mások ritkábbak, jóval kisebb az egyedszámuk. Ha az ember immunrendszere ritkán vagy még soha nem találkozott az adott faj nyálában lévő fehérjékkel, elképzelhető, hogy fenti tünetek formájában "túlreagálja". Több tucatnyi olyan őshonos csípőszúnyog lehet, amellyel életünk során egyszer sem vet össze a sors, és ebbe a pakliba tartoznak az Ázsiából érkezett idegenek is.
Vélemény, hozzászólás? Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük Hozzászólás Név * E-mail cím * Honlap A nevem, e-mail-címem, és weboldalcímem mentése a böngészőben a következő hozzászólásomhoz.
Kérdezze fogorvosát, ha bármilyen kérdése van a napi szájhigiéniai rutint illetően, vagy ha aggódik a fogak érzékenysége, és annak kiváltó okai miatt! Az esetleges mögöttes problémák orvoslása, valamint a zománc kopása elleni és a zománc védelmére szolgáló termékek használata kiküszöbölheti és megelőzheti az érzékenység tüneteit, így Ön ismét szabadon élvezheti kedvenc ételeit. Mert nézzünk szembe a ténnyel: az élet jégkrém nélkül egyszerűen nem ugyanaz!
A szakma úgy magyarázza meg a jelenséget, hogy amikor külső inger hatására hirtelen nyilalló fájdalom alakul ki, majd rövid ideig fennáll, akkor valószínűleg fogérzékenység ütötte fel a fejét. Lássuk egy kicsit közelebbről. A fogmederben rögzülő fogrész a gyökér. A szájüregbe nyúló rész – amivel rágunk – a korona. A fognyakat, ami a kettő között van, ínyszövet veszi körül és védi. Hidegre, melegre érzékeny fogak – Herbafill Reflux Párna. A fog maga a fogbélből. a dentinből és a zománcból, illetve cementrétegből áll. Ennyit elegendő tudni ahhoz, hogy megértsük, miért alakulhat ki a fogérzékenység. Fontos leszögezni, hogy a zománc és a cementréteg nem ugyanaz. A fogzománc a dentinréteg védelméért felelős, és persze az esztétikum sem utolsó dolog. Ez a fognak azon része, amit mindnyájan szeretnénk minél fehérebbnek tudni. A zománc óvja a sejteket, ereket is és az idegekben gazdag fogbelet. a fogérzékenységet minden esetben vegyük komolyan A fognyaknál azonban ezt felváltja a cement, a gyökér legkülső rétege, ami koránt sem olyan strapabíró, mint az előbb említett fogzománc.