Az Országgyűlés által 2021-ben elfogadott törvényjavaslat alapján 2022. január 1. napjától lehetőség nyílik arra, hogy az elhúzódott polgári perek miatt a felek kompenzációs igényt érvényesítsenek az eljáró bíróságokkal szemben. A hatékony jogorvoslat hiányára az Emberi Jogok Európai Bírósága már több ízben felhívta a Magyar Állam figyelmét, illetve sorozatos elmarasztaló ítéleteivel kellően indokolttá tették e törvény megalkotását. Cikkemben röviden bemutatom a polgári peres eljárás fejlődését, a 2022. Mikor érdemes pert indítani?. január 1-jén hatályba lépő új törvényt és annak gyakorlati jelentőségét. 1992-ben Magyarország csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, ezzel kötelezettséget vállalva arra, hogy biztosítja az "észszerű időn belüli eljáráshoz való jogot" a 6. cikk alapján, illetve ennek megsértése esetén hatékony jogorvoslatot biztosít a 13. cikk alapján. Ezen követelmények Magyarország Alaptörvényében is megjelennek, mint alapjogok. Hazánkat az elmúlt közel 30 évben rengeteg ítéletben marasztalta el az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Strasbourgban, mind az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog megsértése miatt, mind pedig azért, mert nem biztosít hatékony jogorvoslatot a perek elhúzódásának megelőzésére, illetve az ebből fakadó károk orvoslására.
Másik figyelemre méltó ügy volt még a Wolfgéher és Turula kontra Magyarország ügy (36739/05. számú kérelem), amely 1992-től 2005-ig tartott, ezzel elérve a több, mint 10 éves pertartamot. A Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet, amely indokul szolgálhatna a késedelemre, így a Bíróság megállapította az "észszerű időn belüli eljáráshoz való jog" megsértését és 8000 eurós nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a Magyar Államot. Hazánk 1992. november 4. és 2018. május 31. Illeték a bírósági eljárásban | dr. Fülöp Edina ügyvéd. között összesen 1 milliárd 868 millió forintot fizetett ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmarasztaló ítéletei alapján a kárvallottaknak. 2018. január 1-jén aztán életbe lépett az új Polgári perrendtartás, a 2016. évi CXXX. törvény. Az egyik legfontosabb cél a törvény megalkotása során az volt, hogy a perhatékonyság rendszerszinten megvalósuljon. Megjelentek a felek közötti egyezséget előmozdító szabályok, előtérbe került a mediátori tevékenység. Elsőfokon bevezetésre került az osztott perszerkezet, melynek történeti gyökerei az 1911-es Plósz-féle Polgári perrendtartásig nyúlnak vissza.
Tudom, hogy csigázom itt a kedves érdeklődőt, de a törvény gondolatmenete nem egyszerű 🙂 Ki fizeti az illetéket főszabályként? Az elsőfokú bírósági eljárás illetékét az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni. Szegedi Tudományegyetem | Perköltség. Ahogy említettem, ez a főszabály. Vannak kivételek: ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni, ugyanis akkor az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. Több kötelezett esetén – ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg – a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni. Ha az eljárást olyan személy indította, aki arra nem jogosult, akkor a fizetési kötelezettség azt a személyt terheli, akinek az érdeke volt, hogy az eljárás meginduljon. Ez utóbbi nem hiszem, hogy gyakran előfordul, mert ha nem az arra jogosult indítja a pert, akkor az alperes perbeli legitimáció hiányára hivatkozva azonnal kéri a kereset elutasítását és a perköltségben való marasztalását.
Az új Polgári Perrendtartás (Pp. ) a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket is újraszabályozta. Jelen cikkben nem a teljes perköltség rendszerről lesz szó, csupán annak fundamentális aspektusára vonatkozóan hívnám fel a figyelmet; nevezetesen arra, hogy mi is az a perköltség? Hogy megértsük, mire kívánja a jelen cikk leginkább fókuszálni az olvasó figyelmét, álljon itt a régi Pp. és az új Pp. – eltérő – perköltség fogalma, szó szerint idézve azokat: Régi Pp. : "Perköltség – a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve – mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási, illeték, tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb. ). " Ehhez képest az új Pp. : "A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is. "
Költségfeljegyzési jog esetén a peres fél mentesül az illeték előzetes megfizetése, illetve a per során felmerülő költség előlegezése alól. Költségmentesség esetén tehát az illetéket a peres félnek nem kell megfizetnie, az egyéb felmerülő költségeket csak a per eldöntését követően, amennyiben az általános szabályok arra kötelezik, míg költségfeljegyzés esetén amennyiben a per kimenetele szerint a peres felet perköltség fizetési kötelezettség terheli, úgy azt csak a peres eljárás lezárultakor lesz köteles megfizetni. Illetékmentesség esetén a fél mentes az illeték megfizetése alól, míg mérsékelt illeték kedvezménye esetén a fél mentes az illeték egy részének megfizetése alól. A költségkedvezményekre vonatkozó általános szabályokat a fentiek szerint a polgári perrendtartásról szóló törvény tartalmazza, míg a költségkedvezmények részletszabályai a 2017. évi CXXVIII. törvényben találhatók meg. Büntetőeljárások esetén a felmerülő bűnügyi költségről, a költségek fajtáiról, a költségek viseléséről és szabályairól a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezik.
24. ) IM-PM-BM együttes rendelet A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
"Von der Leyen a beszéde végén átment egy konkrét törvénymegvalósítási program felsorolásába" – vélte Navracsics Tibor. Ide sorolta a nők jogait védő, a média szabadságot fenntartó jogszabály-tervezeteket. Viszont szerinte ezek már tagállami kompetenciák szintjén rejtenek magukba előre kódolható konfliktusokat. A magyar érdekeknek hasznos lehet ugyanakkor az innováció területén ígért jövőbeli uniós fordulat, hiszen ezeken a területeken minket nagyhatalomként tartottak számon. Zárszóként Navracsics Tibor az mondta, hogy az elnökasszony beszédében hallott most – sok év hitegetés után először – olyan határozott elköteleződést, amely a Nyugat-Balkán csatlakoztatása érdekében hangzott el. Andor László azt sem tartotta véletlennek, hogy éppen Usula von der Leyen beszédének idejére időzítették Angela Merkel látogatását a térségben. (Borítókép: Navracsis Tibor Fotó: Vasvári Tamás / MTI)
Az EBRD igazgatósági tagját, Andor Lászlót jelöli uniós biztosnak a miniszterelnök – ezt Bajnai Gordon jelentette be tegnap a Parlamentben. Veres János volt pénzügyminiszter pedig – akit az MSZP első helyen jelölt uniós biztosnak – az EBRD alelnöke lehet. Andor Lászlót jelöli uniós biztosnak Bajnai Gordon miniszterelnök – ezt a kormányfő maga jelentette be tegnap. "Andor László szakmai rátermettségéhez és emberi tisztességéhez nem férhet kétség" - mondta a kormányfő, hozzátéve: számos egyeztetés előzte meg döntését, többször konzultált az MSZP elnökségével is. Döntéséről már tájékoztatta José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét. A miniszterelnök – mint mondta – három szempontot mérlegelt: a jelölt felkészültségét, a nemzetközi tapasztalatát és a jelölt által vallott értékeket. Álláspontja szerint Andor mindháromban megfelel a követelményeknek. "Fontosnak tartottam - ahogy az MSZP is -, hogy a magyar baloldalhoz köthető személy legyen" - fogalmazott Bajnai, aki szerint Andor elismert szociáldemokrataként "ennek a kívánalomnak is megfelel".
Ez érdekli Orbánt, annak ellenére, hogy a fideszesek 2014 óta magukra veszik az illiberális jelzőt, folyamatosan mondogatják, hogy a liberális hatalommegosztás elvei érvényesülnek. Formai alapon bizonygatják, hogy léteznek független intézmények Magyarországon, mint például az Alkotmánybíróság vagy a médiahatóság. A valóságban azonban a testületek a végrehajtó hatalom katonái. Andor László szerint nincs gyűlöletkampány Magyarország ellen. "Arról van szó, ha egy közösség részei vagyunk, akkor mindenkitől elvárt, hogy ennek a közösségnek az értékeit tiszteletben tartsa és a jogrendjének megfelelően viselkedjen. Itt kezdődnek a problémák. " A volt uniós biztos fontosnak tarja, hogy csatlakozzunk a közös Európai Ügyészséghez, már csak azért is, hogy ellenőrizhető legyen, hogy az uniós források jogszerűen vannak-e felhasználva. Valamennyire védve lennénk. A személyi ellentétekkel kapcsolatban emlékeztetett, a Fidesz-kormánynak sok személy nem felelt meg. Barossora kígyót-békát kiabáltak, Junckert ki is plakátolták és most Laura Kövesdi sem jó.
Andor László közös nevező lehet a Bajnai-féle technokrata-progresszív vonal, illetve az MSZP vezetői számára. Lapunk több forrásból is úgy tudja, hogy a háromfős szocialista bizottság eddig tudatosan "nem tette asztal fölé" Andor nevét még a párton belüli egyeztetéseken sem. Most, hogy Barroso üzenete és Bajnai ajánlata is ismertté vált, már "erősen megfontolandónak" mondják Andor László jelölését - de ezzel együtt hivatalos megállapodás még nincs. Vélhetően azért, mert Bajnai Gordon pénteken még találkozik Gordon Brown brit miniszterelnökkel, és ez a kérdés is szóba kerülhet, ahogy Mesterházy Attila brüsszeli megbeszélésein is, melyeket a hét második felében a szocialista frakcióvezetők tanácskozásán folytat.
Napjainkig mintegy 25 tanulmányt és fejezetet jegyez mások által szerkesztett könyvekben. Művei [ szerkesztés] Erősödő Európa; Kossuth, Bp., 2013 Eltévedt éllovas. Siker és kudarc a rendszerváltó gazdaságpolitikában; Napvilág, Bp., 2010 (20 év után) Pénzügyi válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés; Demos Magyarország, Bp., 2009 Összehasonlító gazdaságtan (L'Harmattan, Budapest, 2008) Nemzetek és pénzügyek (Nemzeti Tankönyvkiadó, Európai Iskola, Budapest, 2003) Amerika évszázada (AULA, Budapest, 2002) Hungary on the Road to the European Union: Transition in Blue Westport (Praeger Publisher, 2000) Pénz beszél. A nemzetközi monetáris és finanszírozási rendszer politikai alapjai (AULA, Budapest, 1998) Amerikai politika a XX. században (Útmutató, Budapest, 1998) [ szerkesztés] Irak – háborúra ítélve (Zrínyi, Budapest, 2004) Társszerző: Tálas Péter és Valki László Paneltől az óceánig (Villányi úti könyvek, Budapest, 2003) Társszerző: Hegyi Gyula Tíz év után… (Napvilág, Budapest, 2000) Társszerző: Galló Béla, Hegyi Gyula Roosevelt—Churchill (Pannonica, Budapest, 1999) Társszerző: Surányi Róbert Market Failure: A Guide to the East European Economic Miracle (Pluto Press, London, 1998) Társszerző: Martin Summers; Szerkesztőként [ szerkesztés] Az adóparadicsomtól a zöldmozgalomig.