chevron_right Számvitelitörvény-változások hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2020. 12. 11., 09:26 Frissítve: 2020. 11., 09:26 Az egyes adótörvények módosításáról szóló, 2020. november 26-án kihirdetett törvény több ponton is módosította a számviteli törvényt. A hatályos változások kitérnek többek között a tőketartalék-ügyletekre, az osztalék elszámolására, a nettósításra és a tőzsdei cégek éves beszámolóival kapcsolatos teendőkre is – írja sajtóközleményében a Deloitte tanácsadócég. Változnak a tőketartalék könyvelésének szabályai A módosítás célja a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti harmónia megteremtése. A hatályos szabályozás értelmében a társaságok a változásbejegyzési kérelemben valamennyi cégadat esetében meghatározhatják a változás időpontját. Ezen előírás alól a tőkeleszállítás kivételt jelent. A számviteli törvény jegyzett tőkére vonatkozó előírásai igazodtak a cégtörvény előírásaihoz, azonban a tőketartalék esetében ezt a rendelkezést korábban nem kezelték.
Lekötött tartalék átalakulásnál Az átalakulás során a jogelődnek lekötött tartalékot kell képeznie a jogutódnál az átalakulással kapcsolatosan felmerülő adófizetési kötelezettségekre. A törvényjavaslat a kiválás során a kivált gazdasági társaság eszközeinek felértékelése miatt keletkező adófizetési kötelezettséget hozza példának. Részesedés kivezetés átalakulásnál Az átalakulást érintő másik változás az Átalakulási törvénnyel (2013. évi CLXXVI. törvény) való harmonizációt teremti meg. A tulajdonos az átalakulás napját követő napon vezeti ki a jogelődben megszűnt részesedését és veszi fel a jogutódban szerzett új részesedését. Hiszen a jogelőd az átalakulás napján szűnik meg, a jogutód az ezt követő napon jön létre. 2021. január 1-jétől hatályos változások Nettósítás A Számviteli törvényben a nettó módon történő elszámolással érintett gazdasági események köre bővült az engedményezőnél az engedményezett követelések kivezetésével, illetve az immateriális jószágok és tárgyi eszközök értékesítésének elszámolásával, ami szintén egyszerűsítést jelent a gazdasági társaságok számára.
A 2020. november 26-án kihirdetett 2020. évi CXVIII. törvény módosította a 2000. évi C. törvényt (továbbiakban Számviteli törvény). A fontos változásokat a hatályba lépésük alapján gyűjtöttük össze. 2020. november 27-étől hatályos változások Tőketartalék elszámolása A 2006. évi V. törvény (cégtörvény) 2019-es módosításaival összhangban a tőketartalék – a jegyzett tőke változáshoz hasonlóan (kivételt képez a tőkeleszállítás) – a tőkeemelés/leszállítás cégbírósági bejegyzéstől eltérő, a bejegyzési kérelemben meghatározott napon is elszámolható, ha az eszköz ténylegesen átvételre/átadásra került. Elengedett osztaléktartozás A gazdasági társaság a tulajdonos számára jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék terhére számolja el a törvényi előírásoknak megfelelően. A Számviteli törvény módosítása értelmében a tulajdonos által elengedett osztalékot a továbbiakban nem egyéb bevételként, hanem az eredménytartalék növekedéseként kell elszámolni, hiszen ezzel szemben történt a fizetendő osztalék képzés is.
Törvény – ART – 7/2017. (VI. 1. ) IM rendelet – Pmt hatálya alá tartozó területek – Szolgáltatók feladatai – I. Ügyfél-átvilágítás – 6-24. § – 1) Ügyfél azonosítása 7. § (2) – 2) Személyazonosság ellenőrzése 7. § (2) – Személyazonosság igazolása – Lakóhely igazolása – 3) Tényleges tulajdonosról nyilatkoztatás 8. § – UJ előírások 9. § – 4) Üzleti kapcsolatra, ügyletre vonatkozó adatok rögzítése 10. § – 5) Üzleti kapcsolat folyamatos monitoring 11. § – 6. ) Rögzített adatok folyamatos karbantartása 12. § – Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás 15. § – Fokozott ügyfél-átvilágítás 16-21. § – Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás 22-24 § – Beazonosításra átmeneti szabály – régi ügyfelek – II. Kockázatkezelés 27-29. § – 21/2017. NGM r. szerinti potenciálisan alacsony kockázat – 21/2017. szerinti potenciálisan magasabb kockázat – Irányelv szerinti potenciálisan alacsony kockázat – 21/2017. szerinti potenciálisan magasabb kockázat – Típusszabályzat szerint ALACSONY kockázat LEHET – Típusszabályzat szerint MAGAS kockázat KÖTELEZŐ – III.
Egy fénysugár egy üvegprizmára esik, és megtörik. A fény törése két különböző törésmutatójú közeg határfelületén, ahol n2 > n1 Történelem Az ötletnek hosszú története van. Snellius–Descartes-törvény – Wikipédia. A problémával foglalkozott Alexandriai Hero, Ptolemaiosz, Ibn Sahl és Huygens. Ibn Sahl valóban felfedezte a fénytörés törvényét. Huygens 1678-ban megjelent Traité de la Lumiere című művében megmutatta, hogy Snell szinusztörvénye hogyan magyarázható a fény hullámtermészetével, illetve hogyan vezethető le abból.
Tehát a Snellius-Descartes-törvény ugyanazt adja, mint a sárba belehajtó autó analógiánk. Vagyis egy kisebb szöget kapunk, befele térül el, közelebb a merőlegeshez. És théta2 25, 6 fokkal lesz egyenlő. És ezt meg lehet csinálni fordított irányban is. Nézzünk egy másik példát! Tegyük fel, hogy van nekünk egy... – az egyszerűség kedvéért – van itt egy felületünk. Ez itt valamilyen ismeretlen anyag. Épp az űrben vagyunk, egy űrhajón utazunk, ez tehát vákuum, vagy legalábbis vákuum közeli. És a fény ilyen szögben érkezik. Fénytörés Snellius--Descartes törvény - YouTube. Hadd tegyek egy merőlegest ide. Tehát valamilyen szögben érkezik. Habár, tegyük kicsit érdekesebbé. Jöjjön a fény a lassúbb közegből és haladjon tovább a gyorsabb közegbe! Csak mert az előző esetben a gyorsabból mentünk a lassúba. Tehát vákuumban van. Tegyük fel, hogy így halad a fény. És még egyszer, csak hogy megértsük, hogy befelé vagy kifelé törik meg a fény, a bal oldala fog hamarabb kijutni, vagyis először az fog gyorsabban haladni. Tehát közelíteni fog a felülethez, amikor átér a gyorsabb közegbe.
Történelmi áttekintő Mi is a fény?
A fénytörés törvénye A fénytörés törvénye A fénytörés törvényei: a) A beeső fénysugár, a megtört fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak. b) A beesési szög () szinusza egyenesen arányos a törési szög () szinuszával, az arányossági tényező pedig a második közegnek az elsőre vonatkozó törésmutatója (): Ezt a törvényt törési törvénynek vagy Snellius–Descartes-törvénynek nevezzük. A fény törése
A gömbtükröknél és vékony lencséknél a t tárgytávolság, k képtávolság és az f fókusztávolság között azonos törvény érvényes: 1/f = 1/k + 1/t. Ezt a törvényt (amely levezethető a visszaverődés törvényéből, illetve lencséknél a Snellius–Descartes-törvényből) leképezési törvénynek nevezzük. Az összefüggésben következetesen használjuk az előjeleket. Azok a távolságok, amelyek olyan pontokhoz tartoznak, amelyekben fénysugarak metszik egymást, pozitívak lesznek (homorú gömbtükör és gyűjtőlencse fókusztávolsága, valódi kép és tárgy távolsága), amelyekhez tartozó pontokban csak a fénysugarak meghosszabbításai metszik egymást, negatívak lesznek (domború gömbtükör és szórólencse fókusztávolsága, látszólagos kép és tárgy távolsága).
Elektromágneses hullám A Malus-féle kisérlet A fény polarizációja Síkban polarizált hullámok Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója Polarizáció visszaverődésnél Brewster törvénye Polarizáció törésnél Kettős törés Ordinárius és extraordinárius sugarak Optikai tengely Egy- és kéttengelyű kristályok A kettős törés magyarázata Huygens elve alapján Síkhullám kettős törése egytengelyű kristályban Polarizációs készülékek Polarizációs szűrők Optikai aktivitás Optikailag aktív anyagok Fény-anyag kölcsönhatás 4.
Videóátirat Vegyünk egy kicsivel bonyolultabb példát a Snellius -Descartes-törvényre! Itt ez a személy, aki egy medence szélén áll, és egy lézer mutatót tart a kezében, amit a vízfelszínre irányít. A keze, ahonnan a lézer világít, 1, 7 méterre van a vízfelszíntől. Úgy tartja, hogy a fény pontosan 8, 1 métert tesz meg, mire eléri a vízfelszínt. Majd a fény befelé megtörik, mivel optikailag sűrűbb közegbe ér. Ha az autó analógiáját vesszük, a külső kerekek kicsivel tovább maradnak kint, így addig gyorsabban haladnak, ezért törik meg befelé a fény. Ezután nekiütközik a medence aljának, valahol itt. A medencéről tudjuk, hogy 3 méter mély. Amit ki szeretnék számolni, az az, hogy a fény hol éri el a medence alját. Vagyis, hogy mekkora ez a távolság? Ahhoz, hogy ezt megkapjam, ki kell számolni ezt a távolságot itt, majd ezt a másikat is, és végül összeadni őket. Tehát ezt a részt kell kiszámolni, – megpróbálom másik színnel – amíg eléri a vizet, majd ezt a másik, kisebb szakaszt. Egy kis trigonometriával és talán egy kevés Snellius-Descartes-törvénnyel remélhetőleg képesek leszünk rá.