Istvánnak 1001-ben történő királlyá koronázásával Magyarországot a többi keresztény királysággal egyenrangú államként ismerték el. Az ünnepélyes királlyá koronázás csak a kezdetét jelentette István államalkotó tevékenységének. A magyar király hamar felismerte a kereszténység fontosságát a kialakuló új keresztény állam életében. Királysága a legtekintélyesebb s valószínűleg a legerősebb államalakulat volt mindazok között, melyek a 10. század folyamán létesültek Közép- és Észak-Európában. A királyi címre ugyan a skandináv uralkodók is szert tettek, de egyházi téren a Rómától való közvetlen függést – vagyis egyháza függetlenségét – ekkor még egyedül csak a magyar királynak sikerült elérnie. Külpolitikai helyzetét sokáig megkönnyítette, hogy Bizánc császárával, II. Baszileosszal állt szövetségben – akit segített is a bolgárok elleni harcokban, – a német–római császár, II. Henrik pedig Gizella királyné testvére volt. Mikor koronázták meg Szent Istvánt?. A veszprémi Gizella-kápolna legendája A kereszténység megszilárdításáért Szent István nehéz küzdelmet folytatott a pogányokkal.
I. Habsburg Ferdinánd, magyar király trónralépése után egészen 1867-ig Pozsonyban koronázták meg a magyar királyokat Forrás: Wikimedia Commons A "Dei gratia" vagy "Divina favente clementia", azaz Isten kegyelméből uralkodó, abszolutisztikus kormányzati rendszert bevezető Habsburg koronás fők nem ismerték el többé hatalmuk fő forrásaként a rendeket, ezért a királyválasztás is kiüresedett jogi formalitássá vált a későbbi századokban. Volt, akit háromszor is megkoronáztak A koronázási szertartásrendben nem csak a Szent Koronának, hanem a koronázási helyszínnek is komoly alkotmányos jelentősége volt; a király fejére nem lehetett bárhol csak úgy feltenni az uralkodói hatalom államjogi szimbólumát. Szent István király megkoronázása. Szent István az Anjou-kori Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons Noha az államalapító királyt, Szent Istvánt még Esztergomban koronázták uralkodóvá, a középkori Magyar Királyság történelmének ezt követő évszázadaiban főszabályként Fehérváron, a Nagyboldogasszony-bazilikában zajlottak a koronázási szertartások.
Erről a harcról számos monda maradt fenn a köztudatban. Közéjük tartozik a veszprémi Gizella-kápolna legendája is, amelyet a néphagyomány a következő változatban őrzött meg. "Amikor a pogányok Veszprémet megtámadták, csak Gizella királyné volt odahaza. Szent István király járta az országot, mert éppen sereget gyűjtött a pogány ellen. Amikor neszét vette a bajnak, egyszerre Veszprém alatt termett. De a síkság felől nem lehetett bejutni a várba, mert az ellenség minden utat elfoglalt. Szent István király ekkor a meredek szirtek felé került. Mikor koronázták meg istvan altalanos. De annyi ideje sem maradt, hogy a lováról leszálljon, mert a pogányok észrevették, és egyszerre megrohanták. Gizella királyné éppen az uráért imádkozott a templomban. De a nagy riadalomra kifutott a templomból, s hát látta, hogy Szent István lóháton nekiugratott a sziklának. A királyné nagy sietségében a fényes feszületet is magával hozta, és azzal kezdett integetni, mutogatta az urának, merre fordítsa a lovát. Így a király a meredek gyalogjárót megtalálta, de a pogányok utolérték volna, ha közben el nem hajigálja egymás után a palástját, a kardját, az erszényét és az aranyláncát.
A koronázási szertartásba azonban nem csak a politika, hanem a természeti csapások is beleszólhattak. Az ifjú Ferdinánd főherceg a magyar Szent Koronával Forrás: Wikimedia Commons Így történt ez 1625-ben is, amikor a koronázási előkészületek közben hirtelen kitört pestisjárvány miatt Pozsonyt karanténba kellett zárni. II. Ferdinánd nem akarta bizonytalan időre elhalasztani fia már meghirdetett magyar királlyá koronázását, ezért más alkalmas koronázási helyszín után nézett. A gótikus soproni Kecske-templom Forrás: Wikimedia Commons Így esett választása a Bécshez közeli nagy múltú nyugat-magyarországi királyi városra, Sopronra. 1625. december 8-án, a magyar ellenreformáció és szépirodalom legjelentősebb alakja, Pázmány Péter esztergomi érsek a soproni ferences templomban helyezte a fiatal főherceg fejére Szent István koronáját, aki III. Ferdinánd néven foglalta el a magyar trónt. Mikor koronázták meg istvan md. A főhajó, ahol Pázmány Péter esztergomi érsek III. Ferdinándot magyar királlyá koronázta Forrás: Wikimedia Commons/Thaler Tamas/Picasa A Sopron belvárosában álló gótikus Kecske-templom így lépett be a magyar történelem koronázó templomainak sorába.
Gyógyszertárat keres Miskolc körzetében? Az Ügyeletes Gyógyszertár adatbázisában Miskolc rendelkezik gyógyszertárral! A(z) Mária Gyógyszertár címe: Név: Mária Gyógyszertár Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Cím: 3525 Miskolc, Mátyás Király utca 96. Kategória: Közforgalmú gyógyszertár Nyitva tartás: Általános - Ha a(z) Mária Gyógyszertár ügyeletet is vállal, itt megtalálja a pontos beosztást. Könnyen előfordulhat, hogy a(z) Mária Gyógyszertár mellett még van másik patika Miskolc körzetében. Ha másik gyógyszertárat keres, nézze meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gyógyszertárakat is. Ügyeletes gyógyszertárak Ügyeletes gyógyszertárat keres Miskolc környékén, de nem tudja, hogy a(z) Mária Gyógyszertár nyitva van-e? Nézzen körül az ügyeletes gyógyszertárak között, ahol pontos nyitva tartással kereshet Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyeletes gyógyszertárakat a hónap minden napjára! A(z) Mária Gyógyszertár címe a Google térképen [kgmap_ShowSimpleMap showsearch=0 height= 500px address="3525 Miskolc, Mátyás Király utca 96. "]
Lásd: Mária Gyógyszertár, Miskolci, a térképen Útvonalakt ide Mária Gyógyszertár (Miskolci) tömegközlekedéssel A következő közlekedési vonalaknak van olyan szakasza, ami közel van ehhez: Mária Gyógyszertár Hogyan érhető el Mária Gyógyszertár a Autóbusz járattal? Kattintson a Autóbusz útvonalra, hogy lépésről lépésre tájékozódjon a térképekkel, a járat érkezési időkkel és a frissített menetrenddel.
A Mária Gyógyszertár huszonkét éve létezik Miskolcon, a Vologda városrész határán. Építése, szépítése, fejlesztése és üzemeltetése is egybeforrt a Majoros családdal. Építése, szépítése, fejlesztése és üzemeltetése is egybeforrt a Majoros családdal. Belépve a gyógyszertár ügyfélterébe az ember valahogy úgy érzi, olyan helyen jár, ahol családias hangulat fogadja, ahol meghallgatják és szívesen adnak neki tanácsot, és abban is biztos lehet, azzal a medicinával fog távozni, amire szüksége van. Ebben a mosolygós és segítőkész gyógyszerészek mellett bizonyosan szerepet játszik maga az épület, amely kívülről egy kellemes otthon hangulatát árasztja, vagy éppen a belső térben mindenhol visszaköszönő matyó motívumokkal díszített fafaragások. Fontos a bizalom De maga a gyógyszertár áraszt egy olyan családias hangulatot, aminek az oka akkor válik nyilvánvalóvá, amikor megtudjuk: a Majoros család saját "gyermekéről" van szó, amelyért az elmúlt több mint két évtizedben mindent megtettek. Dr. Majoros Krisztina olyan szeretettel és csillogó szemekkel mesél nekünk a történetükről és a mindennapi munkáról, hogy kedvet kap az ember ahhoz, ezentúl mindig itt vásárolja meg a szükséges gyógyszereket.
Új szolgáltatóra bukkantál? Küldd el nekünk az adatait, csatolj egy fotót, írd meg a véleményed és értekeld! Koncentrálj konkrét, személyes élményeidre. Írd meg, mikor, kivel jártál itt! Ne felejtsd ki, hogy szerinted miben jók, vagy miben javíthanának a szolgáltatáson! Miért ajánlanád ezt a helyet másoknak? Értékelésed