Father fekete-fehér, magyar játékfilm, 1966 A magyar újhullám egyik legmarkánsabb műve Szabó István számtalan nemzetközi díjat nyert filmje. Játékosan meglóduló kamerája a képzelet szárnyán jár: a háborúban árvaságra jutott kisfiú néhány emlékből, különböző filmműfajok stílusában rekonstruálja Apa életét. Apa kedves használati tárgyainak, órájának, orvosi táskájának, szemüvegének, bőrkabátjának felhasználásával legendát sző személye köré: hős partizánnak, az üldözötteket a kórházban bújtató ellenállónak, új altatószert feltaláló híres orvosnak látja… A film nagy leleménye, hogy vizuálisan egybejátssza az apja után vágyó gyerek illuzórikus világát és ennek az időszaknak a történelmi valóságát: az országot gyereksorban tartó "bölcs vezér" mítoszát. Apa – Egy hit naplója · Film · Snitt. A kisgyerek fantáziavilágán és az időközben felnőtt fiú visszaemlékezésein, érzelmein átsüt a korszak amnéziás történelme: Auschwitz, 1956, egy nemzedék árvasága, létbizonytalansága. video írta és rendezte: Szabó István, operatőr: Sára Sándor, zene: Gonda János, Gustav Mahler I. szimfóniájának felhasználásával, kosztüm: Mialkovszky Erzsébet, szereplők: Bálint András, Sólyom Kati, Gábor Miklós, Erdély Dániel, Ráthonyi Zsuzsa.
A forgatás képsorai egyfelől azt mutatják be, hogy a háború borzalmait legfeljebb gyerekként átélő, statisztáló fiatal felnőttek nagy része a deportált zsidót és a diktatúra karhatalmistáit csak cserélhető szerepként fogja fel (kivételt képez a női főszereplő, Anni, akinek szülei a mauthauseni koncentrációs táborban haltak meg). Esernyős Filmklub - Apa (Egy hit naplója) - Esernyős. Másfelől a jelenet "szerepcseréje" arra is utal, ami 1945 után és általában a rendszerváltozásokat követően gyakran megtörténik: az egykori elnyomott a hatalom birtokosává, sőt elnyomóvá válhat, ha egy "nagyhatalomnak" (a forgatáson a rendezőnek) ez áll érdekében. Az Oldás és kötés sel (Jancsó Miklós, 1963) vagy a Tízezer nap pal (Kósa Ferenc, 1965/1967) ellentétben, a Feldobott kő höz hasonlóan az Apa – Egy hit naplójá ban a főhős identitáskrízise nem az apa−fiú konfliktusból, hanem az apahiányból fakad. A fiú kamaszkorától kezdve kétségbeesetten próbál megteremteni magának egy olyan figurát, akire nemcsak ő, hanem osztálytársai is felnézhetnek, ezáltal pedig őt magát is elfogadja és megbecsüli környezete.
19:00 – 23:00 Helyszín: Művészetek Palotája, Elõadóterem, Budapest Apa (1966) – Mafilm 3. Játékfilmstúdió, fekete-fehér, 86 perc Rendező, forgatókönyv: Szabó István Operatőr: Sára Sándor Zene: Gustav Mahler, Gonda János Vágó: Rózsa János Házigazda: Réz András Szereplők: Gábor Miklós, Bálint András, Erdély Dániel, Tolnay Klári, Sólyom Katalin
Szabó, Sára, Gaál, Kósa és mások nemcsak személyes és társadalmi-történelmi szinten, hanem formai értelemben is erre törekedtek: egyaránt leszámoltak az 1945 előtti "fehértelefonos" vígjátékok és melodrámák illúzióvilágával meg az ötvenes évek sematizmusával, hogy önálló, az igazság kimondására koncentráló filmművészetet teremtsenek. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
Apa vezeti. Ezzel a jelképes villamossal valami újrakezdődik, feléled, talán Takó Bencében is. (Később a rendező egy teljes filmben bontotta ki – Apa alakja nélkül – az itt megkezdett témát. ) Egyetemisták kirándulásán Takó a vonatból egy állomás nevét pillantja meg: Adorjánpuszta. Emlékezetébe villan: itt született Apa. Végiglátogatja azokat, akik ismerték őt, most kezdi csak keresni Apa igazi arcát, de az emlékek már elmosódtak. Annyi bizonyos, hogy nem volt hős, nem volt benne semmi rendkívüli. Végül belátja, meg is fogalmazza Anninak, hogy mindig hazudott apjáról, mert szüksége volt erre a legendára. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Apa (Egy hit naplója). Most már nélküle kell boldogulnia. "Át kell úsznom a Dunát. Egyedül kell csinálnom valamit, a magam erejéből. Nem mesélni, hogy apa átúszta. " Tudja, hogy ez csak póz, de akkor is. Takó Bence úszik, és ez a folyóátúszás jelképpé növekszik: a lassan tágra nyíló képen látjuk, hogy egyre többen és többen úsznak vele együtt a folyóban, – közvetlenül mögötte maga a rendező is. A film utolsó képe: halottak napja, gyertyák égnek.
Annival való kapcsolata fantáziavilágának átértékelésére készteti, de sikerülhet-e kilépni Apa csodálatos, óvó, védelmező ereje alól? Szabó István '60-as, '70-es években készült alkotásaiban többnyire saját generációjának meghatározó alapélményeit dolgozza fel, de már előkerülnek Közép-Európa múltjának és jelenének kérdései, politikai és morális problémái is. Több elemző egyetért abban, hogy Az Apa – Egy hit naplója az Álmodozások korá val (1965) és a Szerelmesfilm mel (1970) önéletrajzi trilógiát alkot. Szabó István azonban ezt az értelmezést elutasítja. "Ő saját generációjáról készít filmet. Ez a generáció háborús gyerekként nőtt fel, gyakran apa nélkül, csonka családban. Nem sajátítaná ki ezt a sorsot, inkább egy generáció sorsának tekintené. Apa egy hit naplója 2020. " Ehhez a tételhez szól hozzá a film eleji József Attila idézet: "…nézek farkasszemet, emberarcú, a hiányoddal". A Bukj föl az árból című versből már tudjuk, hogy a költő a társadalom igazságtalanságaival néz szembe, miközben a hit kérdéseit feszegeti.
Egy hit naplója – mondja a film alcíme. Naplója egy hittel való leszámolásnak, tehetjük hozzá ma. Szabó István első filmjével, az Álmodozások korá val magasra állította saját maga számára a mércét. Leszögezhetjük rögtön az elején, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum jóvoltából immár DVD-n is látható második filmjével, az Apával nem veri le ezt a lécet. Bizonyos szempontból szerves folytatása az előző filmnek, más szemszögből nézve viszont pont az előzménye. Mindenképpen hangsúlyosan rokona, hiszen a Bálint András által játszott Szabó-alteregó nyilvánvalóan összekapcsolja a két művet. Apa egy hit naplója 2018. Az előzmény jelleg abban nyilvánul meg, hogy a főhős (akinek itt Takó Bence a neve) kiskamasz korával foglalkozik a film első fele; folytatásra utal viszont az, hogy az Álmodozások… végén elhangzó "Tessék felébredni! " parancsnak megfelelően Bence az Apa végén átússza önerőből a Dunát, ami felnőtté válásához, azaz a "felébredéshez" vezet. A film elején Bence tíz év körüli kisiskolás egy egyházi intézményben.
Amennyiben nem szeretnél lemaradni a legjobb hazai és külföldi influenszerekkel kapcsolatos hírekről, kövesd az Instagram és a Facebook-oldalunkat!
Ha ezen a sokkon túl is jutott a néző, akkor jött Istenes László minden idők kérdésével, a mondattal, ami miatt így utólag visszagondolva is érdemes volt feltalálni a kérdőjelet. Ez fiatalosan, lendületesen, face to face, nem szarozva, köntörfalazást nagyon messziről kerülve, a forró kását még csak meg sem közelítve, in medias res, egyenesen pacekba küldve így szólt: Miben vagy most éppen? Forrás: TV2 Mokka Ez volt az év plagizálási botránya, az tuti. Számos lap foglalkozott az üggyel, aminek az a lényege, hogy kiderült, Návai Anikó az exkluzívnak eladott (hazudott) interjúit innen-onnan összeollózza csak. Az ügy azért különösen érdekes és vicces, mert sokszor azt a látszatot keltette a videóiban, írott riportjaiban, interjúiban meg pláne, hogy nagyon bensőséges viszonyt ápol Hollywood legelitebb rétegével, az A listás színészekkel, rendezőkkel. Mokka tóth dávid. A videós interjúk rendre visszatérő és felettébb kínos, sőt, cringe eleme, ami kimondottan Návai védjegyének is tekinthető, hogy mindig ad valami nagyon magyar ajándékot a beszélgető partnereinek.
Tóth Dávid interjú - YouTube